Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszország továbbra is vonultat fel csapatokat az ukrán határhoz, és a jelek szerint korlátozott támadásra készül az ország ellen – közölte szerdán az észt külföldi hírszerzés igazgatója. A tervezett behatolás „rakétákkal történő légitámadást és egy kulcsfontosságú ukrajnai terület elfoglalását foglalja magában” – jelentette ki Mikk Marran.
„Jelenleg úgy értékeljük, hogy elkerülik a népesebb városokat, mert ezeknek a területeknek az elfoglalásához túl sok katonára van szükség” – mondta Marran a szolgálat éves jelentéséről tartott sajtótájékoztatón.
A hírszerző szolgálat vezetője szerint egy másik lehetőség lehet a harcok fokozódása a két oroszbarát szakadár ukrajnai területen. Egy ilyen eszkaláció „nagyon valószínű”, ezzel Oroszország hihetően tagadhat, és elkerülheti a szankciókat.
„Ha Oroszország sikerrel jár Ukrajnában, ez felbátoríthatja Moszkvát, hogy a következő években növelje a balti államokra gyakorolt nyomást. A háborúval való fenyegetés Putyin fő politikai eszközévé vált” – fűzte hozzá.
Az észt hírszerzésnek legalább tíz harcoló osztagról van tudomása, amelyek az ukrán határ felé nyomulnak, ahová száz orosz harcoló osztagot, azaz körülbelül 170 ezer katonát vonultattak fel. Ebben a számban benne van az Ukrajna körüli területeken folyamatosan állomásozó katonák létszáma, de azoké a csapatoké is, amelyeket Oroszország Fehéroroszországba küldött hadgyakorlatra az ukrán határ közelébe.
Az értesülések szerint e katonák közül sokan a február 20-án befejeződő hadgyakorlat után is Fehéroroszországban maradnak, ami jelentős aggodalomra ad okot a NATO-nak, amelynek a balti államok is tagjai – mondta Mikk Marran. „Ez csökkentené a felkészülési időt a Baltikum elleni esetleges támadáshoz” – mutatott rá.
