Az Ashley Madison-botrány mögött a társkereső oldal fenyegetőző, zsaroló magatartása állt, valószínűleg ez dühítette fel az adatokat nyilvánosságra hozó hekkereket is. A magyar társkereső oldalaknál ez a fajta magatartás ugyanakkor a könnyű lebukás miatt jóformán biztos öngyilkosság lenne, az adatok biztonságos tárolására ráadásul törvény és etikai kódex is ügyel. Kizárni persze náluk sem lehet hekkertámadást.
A fogyasztók szerint a szolgáltatók nem tesznek meg eleget adataik biztonságáért, de ők sem törik magukat, a megkérdezettek alig tizede olvassa el a biztonsági előírásokat. Ha viszont kiszivárogna egy adat, a legtöbben szolgáltatót váltanának.
Rutinszerűen adják át a nagy weboldalak harmadik félnek – a Google-nek, a ComScore-nak vagy a Facebooknak –, a személyes információkat, például a felhasználó nevét vagy e-mail címét.
Kattintson a Facebook-profilján a jobb felső sarokban levő Edit Friends feliratra, majd a bal oldalon a Contacts feliratra. Meg fog lepődni, micsoda lista fogadja: a Facebook egy ügyes trükkel felülíratta a felhasználókkal az eredeti biztonsági beállításokat. Még gazdagabb a lista, ha a felhasználó szinkronizálta a Facebook-profilját az iPhone vagy Android okostelefonjával.
Az amerikai hatóságok akkor is ellenőrizhetik, mi van az adatfelhőben, ha magát az adatot az Európai Unióban tárolják.
Demonstrációs célból készült ugyan, de valós veszélyre figyelmeztet az az alkalmazás, amely akár élő beszédből, vagy a telebankoknál használt telefonos menün keresztül is képes ellopni bankkártyánk adatait.
Nem elég, hogy a Facebookot több szempontból is elmarasztalták – többek között a Stiftung Warentest –, most arra derült fény, hogy a közösségi oldal tagjainak adatait adják át automatikusan harmadik félnek.
