Figyeljen, mire nyom rá, ha ezt feldobja a Google – a válaszától függ, hogy beleláthat-e más a Gmailjébe
Szigorít vonatkozó szabályain a Google, így a jövőben egyértelműbben kérdez rá a rendszer, hogy hozzáférést adunk-e külsősöknek a fiókunkhoz.
Szigorít vonatkozó szabályain a Google, így a jövőben egyértelműbben kérdez rá a rendszer, hogy hozzáférést adunk-e külsősöknek a fiókunkhoz.
Sokan egy vállrándítással reagálták arra, hogy a Google+ rendszerének egy komoly hibája miatt közel 500 ezer felhasználó adataihoz jutottak hozzá illetéktelenek. Ez viszont óriási hiba, mert bárki érintett lehet, akinek van egy gmailes e-mail-címe.
A felhasználók csak nemrég szereztek róla tudomást, a Google előtt azonban már hónapok óta ismert volt, hogy közösségi oldalának rendszerével komoly probléma adódott. Bár a szolgáltatást azóta bezárásra ítélték, van rá mód, hogy a regisztráltak még ma megszabaduljanak fiókjuktól. Mutatjuk, hogyan.
Idén tavasszal nagy port kavart, hogy több tízmillió Facebook-felhasználó adatai kerültek illetéktelen kezekbe a Cambridge Analytica elemzőcég közvetítésével. Hétfőn este derült ki, hogy hasonló adatbiztonsági rés volt a Google rendszerében is. A vállalat márciusban fedezte fel, de egészen mostanáig nem szólt róla. Most viszont jobbnak látja végleg bezárni közösségi hálózatát.
Megvalósult a központi Kormányzati Adattrezor csak "magyar módra": mivel még nem épült ki a rendszer és nem lehet simán online feltölteni az adatokat, a rendőrség kötelékébe tartozó, fegyveres Állami Futárszolgálat rohangál az adathordozókkal. Sikerült beszélnünk olyan állami szervezetnél dolgozó informatikussal, aki szerint ennek a fapados, offline adattrezor-imitációnak nem sok értelme van, viszont egy csomó munkával, adminisztrációval és költséggel jár. Hogy mennyi (köz)pénzbe fáj mindez, arra a Belügyminisztérium nem válaszolt.
Magyarországon csak papíron lehet behúzni az ikszet az országgyűlési választásokon, de például Észtországban már 13 éve működik a dolog internetes felületen, otthonról vagy akár külföldről is. Az idén Zimbabwe is megelőzhet minket.
Az adat lett korunk új terméke, áruja, egyben egyik legégetőbb problémája is. Hol, hogyan és főleg milyen körülmények között tárolják azt a döbbenetes mennyiségű adatot, amit nap mint nap termelünk? Nemrég egy frissen átadott adatközpontban jártunk, ahol sok érdekes, egyben megnyugtató dolgot is láthattunk.
A Verizon felmérése szerint a biztonsági incidensek 70 százaléka mögött a cégnél dolgozó alkalmazottak állnak. A NetIQ szakértői 8 pontban foglalták össze, hogy milyen belső veszélyforrásokkal kell számolnia a vállalatoknak ahhoz, hogy a lehető legnagyobb biztonságban tudják adataikat és erőforrásaikat.
Tízből kilenc cég a kelleténél gyengébbnek ítéli érzékeny üzleti adatainak védelmét, leginkább a jelentős információbiztonsági beruházások elmaradása miatt. A munkatársak közösségimédia-használata egyelőre nem szerepel a legfontosabbnak ítélt biztonsági kockázatok között. Magyarországon, illetve a közép- és délkelet-európai régióban a cégek közel kétharmada az elmúlt egy évben sem emelt lényegesen IT-biztonsági büdzséjén, több mint 50 százalékuk pedig a következő 12 hónapban sem tervez ilyet.
Forró téma manapság az adatbiztonság, legyen szó mobileszközökről vagy adatközpontokról. A Google is mindent bevet, hogy védje felhasználói információit.