Közép- és Dél-Kelet-Európa kilenc vizsgált országa – köztük Magyarország – a gyenge euró és az olcsó kőolaj legfőbb haszonélvezője. Külön-külön kevéssé, de egyben akár jó terep is lehet a tőke számára a sokáig egy helyben toporgó régió. A szakértők azt azért hozzáteszik, hogy Magyarországon a kormányzat a törvénykezés segítségével hoz kedvezőbb helyzetbe cégeket és cégcsoportokat.
Kreatív új települési adót vezettek be a Szeged melleti Zsombón, ahol fizetni kell a 20 méternél magasabb építmények után. A templomtorony mentességet kapott.
Az IOR vatikáni bank nem egyházi olasz ügyfeleinek listáját kéri a pápai államtól az olasz kormány. Az olasz sajtó szerint csaknem négyszáz olasz birtokol vatikáni számlát tetemes összeggel anélkül, hogy ez után adót fizetne.
Az eredetileg számított összegnél valamivel alacsonyabb, várhatóan 1200 forint lesz az éves építményadó Zalaegerszegen, ahol a megyei jogú városok közül egyedüliként eddig nem volt és a remények szerint csak néhány évig lesz ilyen helyi adó - közölte szerdai sajtótájékoztatóján a város polgármestere.
A legnagyobb európai gazdaságok közül a legkedvezőbb adórendszer Hollandiában működik, a legtöbb kihívással pedig Olaszországban találkoznak a cégek. A nemzetközi mintához hasonlóan a főként nagyvállalatok képviselői közül kikerülő hazai válaszadók alapvetően jónak ítélik a kapcsolatot a NAV és az üzleti szektor között, több területen mégis szükségesnek éreznének változtatásokat.
Gyakran szembesülnek azzal a cégvezetők, hogy a cégbíróság felszólítja őket, hogy amennyiben nem állítják helyre a cég törvényes működését, megindítják a kényszertörlési eljárás. A vezető tisztségviselő és a cég tagja eltiltható többségi tulajdonszerzéstől és milliókra bírságolható. Az Adózóna megmutatja, mi is történik valójában.
Konferenciát szerveztek az áfacsalásról és korrupcióról az Európa Parlamentben, Horváth Andrásék a magyar helyzet kilátástalanságát tudták felmutatni, a románok lekapcsolt csaló politikusokat. Bandaháború a szervezett áfacsaló csoportok között.
A magánszemélyek legkésőbb február 16-ig választhatják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallást – hívta fel a figyelmet az adóhivatal szerdán.
Az amerikai kormány új vállalati adókból fedezne 478 milliárd dollárnyi kiadásnövelést útépítésekre, mert a költségvetés helyzete nem tesz lehetővé gazdaságösztönző beruházásokat további forrásbevonás nélkül.
Nagyon érdemes kicsit számolgatni a cafeteria-keret felhasználásáról szóló döntés előtt, nem biztos, hogy a munkáltató által felkínált "portfolió" a leghatékonyabb választás. Az azénpénzem mutatja, hogyan jöhet ki a legjobban.
Illés Zoltán, a második Orbán-kormány környezetügyért felelős államtitkára szerint a napelemekre kivetett termékdíj után újabb megújulóknál jöhet a termékdíj. A kormányzat zöldpolitikájával kapcsolatban a volt államtitkár igencsak élesen fogalmaz: láthatóan nem értik a kor szellemét, ahol még a hatalmas szénvagyonú Kína is átáll zöldenergiára.
Unortodox adóztatási módszerhez folyamodik Kína, hogy letörje a korrupciót és új bevételekhez jusson. A tervek szerint az idei évtől szigorúbban veszik azokat a szabályokat, amelyek minden kínai állampolgárnak kötelezik az anyaországban történő adózást, függetlenül a jövedelem termelésének helyétől. Azonban a konkrét megvalósíthatóság részletei homályba vesznek, és számos körülmény nehezíti országon belül és kívül egyaránt.
A kormányellenes tüntetések szervezői szerint nem kell adózni az adományok után. Az Ökotársat korábban feljelentő Tényi István viszont adóköteles ez a jövedelem, ezért csalás gyanúja miatt bejelentést tett – írja a vs.hu.
Egy különös petíció jelent meg az interneten, amely a rejtélyes pécsi Jövő Generációja Egyesület, egy váci nyelviskola és a békemeneteket is szervező Civil Összefogás Fórum nevében újabb adók kivetését és a szegényekre vonatkozó öltözködési szabályok bevezetését követeli.
Jön a fizetős M0-s, egy rakat új adó, illetve pár adókedvezmény, változnak a cafeteria szabályai, indul a fuvarozókat ellenőrző elektronikus rendszer, változik a KRESZ-vizsga, és az autóbontók is kapnak egy plusz adminisztrációt.
A 2014-es év nemcsak a három választás – parlamenti, európai parlamenti, önkormányzati – miatt volt eseménydús, hanem azért is, mivel a várt konszolidáció egyáltalán nem következett be a hazai gazdaságpolitikában. Jöttek új adók, elindult a bankok elszámoltatása, a forintosítás, a jegybank rengeteg ingatlant vett és alapítványokat indított, Töröcskei elbukott, a magyarok jelentős része tovább szegényedik, rég nem látott olcsó lett a benzin. Úszunk a készpénzben, megtudtuk, mennyi magyar élhet külföldön, akik viszont egyáltalán nem akarnak hazajönni. Ez volt 2014 a magyar gazdaságban.
Januártól változik a magánszemélyek adózása, így módosul a személyi jövedelemadó (szja), a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályozása.
A társasági adókulcsok várhatóan nem változnak számottevően a következő három évben – állapítja meg az RSM pénzügyi és adótanácsadó hálózat 50 országra kiterjedő kutatása. Az OECD által vezényelt globális adórendszer-reform a multinacionális cégek adóelkerülésének visszaszorítását célozza. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók azonban egyre jelentősebb tételek a költségvetési bevételekben, és további növelésükre lehet felkészülni.
Az adóbevallásban szereplő összes jövedelem alapján fogják számítani január elsejétől a táppénz összegét.
Tizennégymilliárd forintot hagytak az államnál az elmúlt szűk három évben az adófizetők, mivel az érintettek a kelleténél nagyobb összeget fizettek be közteher címén, és a többletet öt év alatt sem kérték vissza.
