A kényszertörlés voltaképpen az érintett vállalkozás jogutód nélküli ultragyors megszüntetése, ami ellen szinte nincs ellenszer. Az eljárás nem csak a vállalkozást nyírja ki, hanem jó eséllyel a vezetőjét és a tulajdonost is. Ráadásul a kényszertörlést, ha elindult, gyakorlatilag lehetetlen leállítani. A kényszertörlési eljárás célja, hogy a törvénysértő módon működő vagy fantomizálódott, kiüresedett vagy fizetés- és működésképtelen, vagyonnal nem rendelkező cégeket további költségek okozása nélkül, véglegesen töröljék a cégbíróság nyilvántartásából, így a gazdasági életből – írja az Adózóna.

Olyan bosszantó mulasztások is kényszertörléshez vezethetnek azonban, mint például, ha cégbírósági felszólítást nem vesznek át a cég székhelyén, így a kényszertörlés jogerőre emelkedik anélkül, hogy az ügyvezetők, tulajdonosok erről tudnának. Pedig amennyiben a bíróság levelére az ügyvezető úgy válaszol, hogy a mulasztást is pótolta (például megfelelő ügyvezetőt nevezett ki, beadta a beszámolót), azaz helyreállította a cég törvényes működését, akkor meg is szüntetik a kényszertörlési eljárást.

Ha azonban a kényszertörlési eljárás elindul, a magyar jog szerint csaknem visszafordíthatatlan. A kényszertörlési eljárás megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye, így célszerű minden iratot átvenni, ami a cégbíróságtól érkezik.

A szinte egyetlen "menekülési útvonal, ha felszámolást indítanak a vállalkozás ellen, a cégbíróság ugyanis nem rendelheti el a kényszertörlési eljárást abban az esetben, ha a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés született, (tehát elindult a felszámolási eljárás), illetve ha a bíróság vagy az ügyész értesíti a bíróságot, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés várható.

Kényszertörlés alá vont vállalkozás vezetője nagyon rosszul is járhat. Korlátlanul felel a követelések erejéig, aki az eljárást megelőző 3 éven belül volt a korlátozott felelősséggel működő cég tagja, ha tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott, a cég vagyonával sajátjaként rendelkezett, vagy olyan határozatot hozott, amelyről az elvárható gondosság mellett tudhatta volna, hogy ellentétes a cég törvényes működésével, illetve ha részesedésének átruházásakor rosszhiszemű volt. Több tag felelőssége egyetemleges. A vezető tisztségviselő felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kialakulását követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges.

A kényszertörlési eljárást megelőző törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság a céget, illetve ha megállapítják a felelősségét, a vezető tisztségviselőt 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja. A kényszertörlési eljárás során a cikkünkben már említett esetben a cégbíróság az elérhető vezető tisztségviselőre és tagokra együttműködési kötelezettség megszegése miatt akár ismétlődő jelleggel – 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki.

További részleteket itt lehet olvasni.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!