Az adóhivatalnak és dolgozóinak sem tud fizetni az a balatonlellei üzletvezető, aki állítja: több mint hétmillió forinttal tartozik neki az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) nyári táborai óta - írta keddi számában a Somogyi Hírlap.
Egyelőre keveset tudunk arról, hogy milyen konkrét intézkedésekkel kívánja a kormányzat segíteni a munkahelyteremtést, és hiányoznak az információk arról is, milyen módon és ütemezésben lehet megvalósítani a kettős célt: tartani a deficit-előirányzatot és lökést adni a gazdasági növekedésnek - többek között erről beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban Chikán Attila, a Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora, a korábbi Orbán-kormány gazdasági minisztere.
Az adójóváírás fokozatosan szűkül, de nem szűnik meg három év múlva sem, így a legalacsonyabb jövedelmek után később sem kell adózni. A minimálbér adómentességét viszont eltörlik.
A tevékenységre jellemző kereset (tjk) cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A jogszabálykövető evások gyakran bedőlnek annak a propagandának is, ami feleslegesen adóztatná meg őket.
Több milliárdos számlagyár ügyében indított nyomozást a közelmúltban a Vám- és Pénzügyőrség, az ügynek jelenleg 18 gyanúsítottja van - jelenti a HavariaPress. A gyanú szerint a fémkereskedelemben dolgozó vállalkozások 2005 óta több mint hárommilliárdos adóhiányt okoztak az állami költségvetésnek.
A személyijövedelemadó-rendszer szabályait három évre már most törvénybe iktatják, és jelentős könnyítést kapnak a gyermeket nevelők – tudta meg az index.hu internetes hírportál. Értesüléseik szerint a kormány már döntött erről, miközben az utolsó simításokat végzi az adócsomagon.
Éles szakmai vita alakult ki az egyik internetes portálon arról, hogy alkalmazni kell-e az evásnak a tevékenységre jellemző kereset fogalmát a tb-járulékalap meghatározásakor. Csak az evásnak kell. A nem evás vállalkozó pedig a tényleges tb-járulékalap után fizetheti a járulékot.
Az önkormányzati választások előtt egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a tervezett 16 százalékos egykulcsos adó bevezetésével kapcsolatban. Az mindenki számára egyértelmű, hogy az adójóváírást és a szuperbruttót meg kell szüntetni, mert szükségtelenül torzítja az adórendszert. A végcél az egykulcsos adó, de ahhoz, hogy ne legyenek kárvallottjai az átállásnak, négykulcsos adótáblára van szükség. Hogy nézne ki mindez a gyakorlatban?
Hiába tiltottak el a cégvezetéstől tavaly óta 140 menedzsert, az érintettek más cégeket vígan vezetnek. A gazdasági társaságokról szóló törvény (gt) tavalyi szigorítása ezek szerint megoldhatatlan helyzet elé állította a cégbíróságokat, így az adósságszédelgők tovább garázdálkodnak.
Aggasztó probléma, hogy az egy fős vállalkozásoknál a jövedelmek az olcsóbb adózási formák felé fordíthatóak, méghozzá legálisan. Ezt egy munkavállaló nem teheti meg, vagyis nem veheti a bére egy részét osztaléknak, hogy azután jóval kevesebbet adózzon. Ennek ellenszereként funkcionálhat a tevékenységre jellemző kereset (TJK).
A júliusi törvénymódosítás értelmében az adóalap első 500 millió forintjáig alkalmazható a kedvezményes adókulcs, s ehhez nem szükséges a korábbi szigorú feltételrendszert teljesíteni. A gyakorlatban hogyan kell majd az adóalapot megosztani és kikre nem vonatkozik az átmeneti szabály?
Ki jogosult és mennyi fejlesztési adókedvezményre? A szabályozási környezet megfelelő értelmezése és alkalmazása gyakran jelentősen befolyásolhatja nemcsak a kedvezmény mértékét, hanem érintheti az adókedvezményre való jogosultságot is. Íme, a legjellemzőbb buktatók.
Az APEH egy cég szerződését átminősítette munkaviszonnyá, pedig elég lett volna egy jól megfogalmazott szerződés, hogy a cég elkerülje az átminősítést. Összefoglaltuk, melyek az elsődleges és a másodlagos jegyek, ami alapján az adóhatóság átminősíti a szerződéseket.
Az utóbbi időben több egymásnak ellentmondó szakértői vélemény látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy kettő vagy négymillió forintig adómentes-e a végkielégítés. De Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője, továbbra is ragaszkodik saját jogértelmezéséhez, mely szerint 4 millió forintig nem kell különadót fizeti a végkielégítés után. Ezzel számol az Adózóna új kalkulátora is.
Bárkivel megeshet, hogy elveszti, költözés közben elkeveri a számlatömbjét, esetleg ellopják a táskájával együtt. Mi ilyenkor a teendő?
Egy baranyai adózó tavaly az APEH szakembereire bízta az adóbevallása elkészítését, emiatt a jogos 20 helyett 70 ezer forint adóvisszatérítést utaltak vissza. Hiába jelezte ezt az adóhivatalnak, téves utalás történt, megbüntették, mert jogosulatlanul használta a 20 és a 70 ezer forint tévesen átutalt különbözetét. Mit tehet ilyenkor az adózó? Az APEH és a szakértő hivatalos állásfoglalását kértük.
Üzleti kapcsolat létesítése előtt nem elég az adott cég pénzügyi adatait megvizsgálni, célszerű azt is megnézni, milyen APEH-eljárások vannak folyamatban a cég ellen – áll a Partnercontroll.hu céginformációs szolgáltató elemzésében.
Rehabilitációs járadékon lévő őstermelőnek kell járulékot fizetnie? Külföldi munka után hol kell adózni és mennyit? Olvasóink kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) ma mutatja be a fuvarozó kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességének javítására bevezetett szolgáltatásainak részleteit.
