Új korszak kezdődik Franciaország Afrika-politikájában, amennyiben a volt gyarmatosító katonai jelenléte csökken. Párizs túlértékelte és elhibázta a terror elleni harcát a Szahel-övezetben. Afrikában közben egyre jelentősebb befolyásra tesz szert Kína és Oroszország.
A Wagner-csoport viselkedése a legrosszabb gyarmatosító emlékeket idézi Afrikában: egész falvakat irtanak ki, kizárólag a pénz, az arany és a gyémánt mozgatja őket, és tisztes helyi polgárokat is simán kórházba juttatnak, ha épp úgy tartja kedvük. Ennek ellenére a kontinens több országa valósággal rajong az oroszokért, van, ahol a zsoldosseregnek szobrot emeltek, a mozik a „hőstetteikről" szóló akciófilmeket vetítik. A Nyugat mindeközben hiába próbálja jóvá tenni a gyarmatosítás okozta történelmi traumákat, és igyekszik valóban segíteni, az évszázados, helyi beidegződések miatt a nép szimpátiájáért vívott harcban továbbra is vesztésre áll a Kelettel szemben. De lehet, hogy már nem sokáig, mert Oroszország talán lassan túlfeszíti a húrt.
Nem csak Európában, Afrikában is súlyos problémákat okoz az ukrajnai háború. Az afrikai országok nagy többsége ugyanis Ukrajnából szerzi be a gabonát és a műtrágyát, az ellátás hiányosságai miatt pedig az egekbe szöktek az élelmiszerárak. Nairobiban van olyan kisvállalkozó, aki már csak pár napra tud kinyitni hetente. A Deutsche Welle riportja.
Egy kreatív víztározó-megoldással becslések szerint több mint 18 millió liter vizet is tárolhattak a középkorban Nagy-Zimbabwe környékén, ami nagy segítség lehetett a száraz időszakokban a mezőgazdaság és az emberek számára is.
Öt ország – köztük Magyarország – hét kutatóintézete és egyeteme, valamint kis- és középvállalkozások vesznek részt abban a kutatási projektben, amelynek célja, hogy Afrika robbanásszerűen fokozódó élelmiszerigényét környezetkímélő módon lehessen kielégíteni a jövőben. Magyar részről egy laskagomba-termesztő társaság is részt vesz a programban.
Az Orbán-kormánynak fogalmaztak meg súlyos üzenetet a mozambiki Maputóban, ahol véget ért az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok, valamint az EU három napon keresztül tartó, 42. Közös Parlamenti Közgyűlése.
A KDNP-s EP-képviselő szerint a jelenlegi oktatási rendszer Afrikában nem biztosítja széles körben az ott élők számára, hogy megfelelő képzettségre, szaktudásra tegyenek szert.
Az egészségügyi tisztviselők közös fellépést sürgetnek egy olyan, szerintük veszélyesebb majomhimlő-variáns miatt, ami a Kongói Demokratikus Köztársaságban kezdett terjedni, de akár a világ más részein is megjelenhet.
A Nyugatnak jobb formát kell futnia, nagyobb figyelmet kell tanúsítania Afrika iránt, ahol 2050-re a Föld lakosságának egynegyede él majd. Ha nem, akkor az oroszok és mások nem lesznek gátlásosak, írja a brit lap.