Kész a technológia, ami segíthet rögzíteni az álmokat
A japán Oszakai Egyetem kutatói a mesterséges intelligenciát (MI) hívták segítségül ahhoz, hogy az emberek agyi tevékenységét figyelve meg tudják mondani, milyen képet látott az illető.
#agykutatás
Magyar kutatók nagy felfedezést tettek a magzatok agyában
Egy magyar tudósokat is sorai közt tudó nemzetközi kutatócsoport közvetlen kapcsolatot mutatatott ki a hippokampuszban az úgynevezett P2X7 purinerg receptor, amely az agyban zajló gyulladásos események egyik főszereplője, és a piramissejtek növekedése és nyúlványaik képződése között. A felfedezés kulcsfontosságú lehet a normális agyfejlődés kritikus időszakainak hátterében álló mechanizmusok megértésében, ezáltal hozzájárulhat egyes, gyulladásos folyamatok okozta idegrendszeri fejlődési zavarok megelőzéséhez.
Megvizsgálták a vadászpilóták agyi működését, fontos következtetésre jutottak
Az Antwerpeni Egyetem kutatói először vizsgálták azt, miben különbözik egy vadászrepülőgép pilótájának agyi működése egy átlagos emberétől.
40 éves kor után zsugorodni kezd az ember agya, van, akinek krónikus gyulladástól
Fontos megfigyelésről számoltak be amerikai kutatók a korral együtt járó agytérfogat-csökkenéssel kapcsolatban: különbséget tettek az öregedés és az ugyancsak a korosodással járó krónikus gyulladás okozta agyzsugorodás között.
Percenként 62 szót „olvas ki az agyból” az új agy-számítógép interfész, ez 3,4-szer gyorsabb, mint ahogy eddig ment
Lényegesen felgyorsulhat az agy-számítógép interfészek sebessége, amennyiben sikeresnek bizonyul a Stanford Egyetem kutatóinak új eszköze, amiről az Elon Musk-féle Neuralink társalapítója is elismerős szavakkal nyilatkozott.
Beültetik az emberbe a chipet, ami segíthet a depresszió gyógyításában
Az Inner Cosmos nevű vállalat februárban már a második emberbe ültetheti be a saját fejlesztésű chipjét, ami naponta 15 percen át stimulálja az agyat.
Jelentős felfedezést tettek magyar kutatók az agykéregről, és ez segíthet jobban megérteni több betegséget is
Akár az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, a skizofrénia, a krónikus fájdalom és az epilepszia neuronális alapjai is jobban érthetőek lesznek magyar kutatóknak köszönhetően.
Elektromossággal kikapcsolható a félelem, ha jó helyen stimulálják vele az agyat
Kutatók egy kísérletben elektromos impulzusokat vezettek a tesztcsoport résztvevőinek agykérgébe, kiderült, működhet az elképzelésük, melyet a fóbiás és szorongó emberek gyógyítására alkalmaznának.
Elsőként azonosítottak állatfajt, mely fogékony lehet az Alzheimer-kórra, mint az ember
Partra vetődött bálnák agyában mutatták ki az Alzheimer-kórra jellemző elváltozásokat, ez pedig magyarázatot adhat a haláluk körülményeire is.
Csináltak egy mesterséges agyat, aztán megtanították videójátékozni
A Petri-csészébe rakott „hálózat” nem csak irányítani tudta a képernyőn megjelenő ütőt, visszajelzést is kapott arról, hogy mennyire ügyes.
Egyre inkább látszik, hogy alábecsültük agyunk képességeit
Sokáig azt gondolta a tudomány, hogy az elme egy nagy fiók, amely elraktározza az emlékeket és az ismereteket. Amikor rendet rakunk benne, szembesülhetünk azonban azzal, hogy más van a fiókban, mint hittük. Mostanában kezdjük megsejteni, hogy miért.
Emberek tízmillióit érinti ez az állapot, de csak most kezdenek rájönni, miért
Vajon miért érzi magát sokkal fáradtabbnak az, aki szellemi munkát végez, mint az, aki fizikait? Erre a kérdésre ad választ egy új tanulmány.
Csináltak egy 2,5 centis mikroszkópot, jobb képet kaphatunk az állatok agyáról
A Kaliforniai Egyetem kutatói az állatok fejére rögzíthető, alig 4 grammos mikroszkópot készítettek.
Éjfél után már rosszabb döntéseket hoz az agy – mondják a kutatók
Az éjszaka közepén tényleg jobb azzal foglalkozni, amivel ilyenkor kell: aludni.
Magyar kutatók fedezték fel, hogyan érik felnőtté egy serdült agya
Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását.
Miért van agyunk? Döntünk-e, mielőtt értenénk, miről kell? – interjú Buzsáki György agykutatóval
Mekkora részét ismerjük az emberi agynak? Miért zsákutca, több ezer éves koncepciókat ráerőltetni az agy működésére? Mi agyunk valódi funkciója? Mit tanulhat egy agykutató a mesterséges intelligencia kutatástól? Miért jó dolog újabb és újabb zsákutcákba keveredni? A világ egyik legelismertebb agykutatójával, a karrierjét a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézetében kezdő Buzsáki Györggyel beszélgettünk pécsi látogatása alkalmából.
Még az enyhe koronavírus-fertőzés is komoly bajokat okozhat az agyban
Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint a koronavírus okozta Covid–19 az agy zsugorodását okozhatja, csökkentheti a szürkeállományt az érzelmeket és a memóriát irányító régiókban, és károsíthatja a szaglásérzékelésért felelős területeket.
Már egy kevéske alkohol is képes káros elváltozásokat okozni az agyban
Szerelmi bánat gyötri? Munkahelyi stressz kínozza? Az alkohol biztosan nem megoldás a problémára, amit amerikai kutatók új tanulmánya is erősít.
Rájöttek, hogyan rendezi az emlékeket az agy – óriási lehetőségek előtt állhat az ember
Egészen új gyógymódokat és a sci-fi határait feszegető beavatkozásokat is lehetővé tehet az, hogy sikerült megérteni, miként rendezi időrendbe az agy a múltbeli eseményeket.
Állásinterjúra hívta Elon Musk cége a magyar kutatót, aki patkányokat tanított meg doomozni
A 29 éves Tóth Viktor még az egyetemi évek alatt ismerkedett meg az agyi jelek olvasására alkalmas (EEG) eszközökkel. Mesterdiplomáját a finn Aalto Egyetem idegtudomány szakán szerezte.