A hippokampuszról van szó, az agynak arról a részéről, amelynek nagy szerepe van a térbeli tájékozódásban. Ez az alapja egy londoni kutatócsoport kísérletének, amellyel az Alzheimer-kór korai diagnosztizálásához szeretnének közelebb jutni.
Eddig azt hitték, hogy a koronavírus az emberi agysejteket is képes megfertőzni, de egy új kutatás most arról számolt be, hogy ez nincs így.
Dán kutatók egy csoportja is részesült abból az ösztöndíjból, melyet merész kísérletek finanszírozására oszt ki a Villum Alapítvány. Az ötlet igen meghökkentő: a világ legkisebb olyan számítógépét kívánják megépíteni, mely az emberi agyhoz hasonlóan dolgozik.
A fény hangulatjavító hatása jól ismert, azonban akár a félelemérzetet is befolyásolhatja. Jól kimutatható agyi mechanizmusok felelősek ugyanis azért, ha félünk a sötétben – állítják ausztrál kutatók.
Akkor is komolyan dolgozik az agyunk, ha csak úgy ábrándozunk – erősítettek meg és egészítettek ki korábbi eredményeket a pennsylvaniai kutatók.
Téri-vizuális feladatokkal vizsgálták az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportjának kutatói a hosszú távú űrutazás agyműködésre és a megismerési folyamatokra gyakorolt hatását. A kutatócsoport elsőként mutatott ki jelentős teljesítményromlást az űrutazás kezdeti és későbbi szakaszaiban egyaránt.
A szokottnál jóval aktívabbá válnak az agy bizonyos területei nyelvtanulás során. Az aktivitás mérése pedig visszajelzést adhat a tanulási módszer hatékonyságáról.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a világon egyedülálló új módszert dolgoztak ki az agysejtek élettani működésének vizsgálatára. Saját fejlesztésű, mesterséges intelligenciával vezérelt, automatizált mikroszkóprendszerükkel képesek az élő szövetmintán belül bármilyen sejtet megtalálni, stimulálni, valamint a válaszfolyamatok rögzítése révén biológiai információkat gyűjteni.
Hány demokrata kell egy villanykörte kicseréléséhez? Sehány, mert ők csak beszélnek róla – szúr oda az agyonhasznált politikai vicc. Több kutatócsoport is vizsgálta, milyen agyi folyamatok vezethetnek a vegytiszta konzervatív vagy liberális gondolkodás kialakulásához – és közben kiderült, hogy akár az elkoptatott gegekben is lehet némi igazság.
Kutatók szerint van még egy ritka, negatív következménye a koronavírus-fertőzésnek: súlyos gondokat okozhat az agyban.
Agytekervényeink izgalmas rejtélyeinek sorát nem csökkentette a Massachusettsi Műegyetem (MIT) új kutatása, sokkal inkább növelte a kérdőjelek számát a tudományágban.
Jelentősen nagyobb lehet az agy egyik területe, ha valaki depressziós, egyszersmind szorong is – állítják az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói.
A morális iránytű hibája lehet az egyik gyanús dolog. A tudomány további szempontokat ad a volt perui magyar nagykövet, Kaleta Gábor botrányának értékeléséhez is.
Súlyos esetekben agykárosodáshoz vezethet a koronavírus-fertőzés brit kutatók szerint.
Ha még nem mozdulunk ki otthonról teljes gőzzel, minden bizonnyal a filmnézés az egyik legkedveltebb időtöltésünk. A műfaj rajongói úgy vélhetik, eggyel több borzongás nem oszt, nem szoroz.
Már a korábbi, világjárványt nem okozó, de veszélyes rokon-koronavírusok is kimutatták, hogy a kórokozók képesek idegrendszeri fertőzést okozni. Magyar tudósok szerint a mostani vírus is rendelkezhet ezzel a képességgel.
Hogyan tanulták meg az emberek képzeletben előre látni olyan események láncolatát, amelyek még nem következtek be? – többek között e kérdésre is választ ad Daniel Gilbert pszichológiaprofesszor. Részlet a Rábukkanni a boldogságra című könyvből.
Amerikai kutatók szerint az agykutatás új korszaka kezdődhet, köszönhetően egy új eljárásnak, amellyel két napig is életben tartható és vizsgálható a műtét útján eltávolított agyszövet.
Hiányzik a fél agyuk. A szó szoros értelmében. Ilyen kísérleti alanyokat vizsgált Dorit Kliemann, a pasadenai CalTech műegyetem idegtudósa.
Egy fogamzásgátló gyógyszer hatására kisebb lesz a hipotalamusz, ami kapcsolatba hozható az ingerültséggel és a depressziós tünetekkel.
