Különleges eljárást dolgoztak ki a japán Hokkaido Egyetem kutatói: az általuk megalkotott, szintetikus hidrogél hatékonyan segíti a szövetek növekedését az agy károsodott területein. Ez azért is lehet hasznos, mert az agyvérzés és az agyrák vezető halál- és fogyatékossági ok világszerte.

Az agy ugyanis különösen érzékeny az iszkémiás sérülésre – ennek során a vérellátás hiányából kifolyólag csökken az agyszövet térfogata, és üreg alakul ki. Szemben a testünk más részeivel itt nem következik be gyógyulás, az agyszövetek elvesztése jelenlegi tudásuk szerint nem visszafordítható. Ezért is van szükség olyan eljárások kidolgozására, melyek biológiai anyagokkal kitöltik a térfogatveszteséget, és lehetővé teszik a sejtek számára, hogy a sérült területre kerülve helyreállítsák a szöveteket.

Ezen dolgoznak a Hokkaido Egyetem munkatársai is a Scientific Reports folyóiratban közölt tanulmányuk szerint. Mint írják, arra jöttek rá, hogy a neurális őssejtekkel (NSC) kombinált hidrogél képes lehet új agyszövetek növesztésére. Ez pedig az agy helyreállításának egy új lehetséges megközelítése lehet.

Újfajta módon vizsgálták az agysejteket a szegedi kutatók, az Alzheimer-kórt is hatékonyabban kezelhetik majd

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a világon egyedülálló új módszert dolgoztak ki az agysejtek élettani működésének vizsgálatára. Saját fejlesztésű, mesterséges intelligenciával vezérelt, automatizált mikroszkóprendszerükkel képesek az élő szövetmintán belül bármilyen sejtet megtalálni, stimulálni, valamint a válaszfolyamatok rögzítése révén biológiai információkat gyűjteni.

A kutatók egy speciális szubsztrátot alkottak meg: megváltoztatták a hidrogél elektromos töltését, úgy, hogy olyan feltételeket teremtsenek, melyekkel az NSC-k hatékonyabban tudnak kapcsolódni és növekedni.

Miután ezzel elkészültek, következtek az egérkísérletek: a traumás agysérülés modellezésére 1 milliméter átmérőjű és mélységű agyszövet-régiót távolítottak el az állatokból, ezután pedig beültették a hidrogélt az üregbe.

A beültetést követő 56. napon az agyszövet és a hidrogél közötti határ már elhomályosodott, míg a kontrollcsoportként használt egerek agyaiban kétségtelenül megmaradtak az üregek.

Jelentős felfedezést tettek magyar kutatók az agykéregről, és ez segíthet jobban megérteni több betegséget is

Akár az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, a skizofrénia, a krónikus fájdalom és az epilepszia neuronális alapjai is jobban érthetőek lesznek magyar kutatóknak köszönhetően.

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a környező agyszövetek immunsejtjei és asztrocitái már beszivárogtak a beültetett hidrogél pórusaiba.

A hidrogél beültetése előtt, hogy az agyban az érhálózat is kialakuljon, egy érfal-hámsejt növekedést segítő oldatba merítették. Ez hatékonynak is bizonyult: mint kiderült, a beültetést követően két-három héttel már a hidrogélben elkezdtek kialakulni a vérerek.

A Hokkaido Egyetem kutatói által megalkotott hidrogél.

Satoshi Tanikawa / Scientific Reports

Negyven nap után már életképes őssejteket láttak a hidrogélben, és az állatok semmiféle viselkedési rendellenességet nem mutattak, valamint egy sem pusztult el. A módszer a kutatók szerint a jövőben hasznos lehet az agykárosodást követő agyszövet-rekonstrukcióban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.