Az emberi sejtek alkotta "miniagy" fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül – állapították meg svájci kutatók. A miniagyak sejtek miniatűr gyűjteményei, melyek segítségével a tudósok az agy fejlődését tanulmányozzák.
Nemrég jelentették meg a kínai kutatók azt a beszámolót, amelyben az evolúciós kutatás egy igen radikális módját mutatták be.
Fura játékot űz olykor az agy az emberrel, olyan tevékenység hatását képes produkálni, amit valójában el sem végeztek. Például a kávézásét.
Rövid időre a 20 évesekére jellemző munkamemóriával rendelkeztek 60-70 éves páciensek, miután bostoni kutatók kicsit stimulálták az agyuk egy bizonyos helyét.
Egy különleges technikának hála, úgy láthatják a Minnesotai Egyetem idegtudósai az egerek agyát és működését, mint korábban soha.
Egy új vizsgálat szerint az idegrendszerünk akár három évtizeden keresztül fejlődhet.
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó Orbán Gergőnek és kutatótársainak lényeges különbséget sikerült feltárniuk a manapság legelterjedtebb és leghatékonyabb mesterséges és a valós rendszerek között.
Az agyi anyagcsere-folyamatokat tekintve a nők általában négy évvel fiatalabbnak látszanak, mint a férfiak – ezt állítják amerikai kutatók.
Az elhízott embereknek kisebb lehet az agyuk – ezt állapította meg egy kutatás, amely szerint a legnagyobb különbség a sok hasi zsírral rendelkezőknél jelentkezik.
A világhírű neurológus, George Paxinos legújabb kutatási eredményét egy új bolygó megtalálásához hasonlítja, ugyanis az agy olyan részére bukkant, amely nem volt ismert az orvostudomány előtt. A felfedezés különböző neurológiai betegségek kezelését segítheti.
A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé.
Merthogy stesszhelyzetben valami tényleg történik az agyvizünkkel is. A Semmelweis Egyetem kutatóinak eredményei új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.
Testtömegükhöz képest nagyobb aggyal rendelkeznek, ezért okosabbak a madarak és emlősök (köztük az emberek), mint a halak, a hüllők és a kétéltűek.
A kapitány marad, és reméljük, a hajó sem süllyed el, bár jókora léket kapott – mondta a HVG-nek adott interjúban az MTA-vita kapcsán a neves agykutató, Freund Tamás, aki arról is beszélt, mivel biztatta őt a kormányfő, Orbán Viktor.
Amerikai kutatók azonosították azt a három gént, amely kulcsszerepet játszhatott az emberi evolúció mérföldkövének számító aránytalanul nagy agy kialakulásában. Ez a három, csak az emberben található gén 3-4 millió évvel ezelőtt jelent meg, éppen az előtt, hogy a Homo sapiens elődei – a kövületek szerint – látványos agykoponya-növekedést kezdtek mutatni.
A felnőttek leggyakoribb, legagresszívebb agydaganata elleni védőoltással értek el ígéretes eredményeket nemzetközi klinikai tesztek során.
Hogyan lehet mesterséges intelligencia segítségével pontosabban megérteni a daganatos betegségek kialakulását és az agy működését? Melyek a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdésekor a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői? Mi segíti a nehézségekkel való sikeres megküzdést? Milyen szerepük volt a papoknak és lelkészeknek a falvakban és kisvárosokban a történelmi Magyarországon és Erdélyben? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ az MTA Lendület programjának ez évi nyertesei. Az idei 21 új kutatócsoporttal együtt eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2018-ban 3,54 milliárd forintot fordít a kutatócsoportok támogatására.
Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.
