Fót polgármestere állítja: garanciát kaptak arra, hogy nem épül akkumulátorgyár a város határában
Azt azonban nehéz elképzelni, hogy a kormány letett volna a milliárdos beruházásról.
Azt azonban nehéz elképzelni, hogy a kormány letett volna a milliárdos beruházásról.
Autómotor-alkatrészek gyártására hozták létre az LG Magna e-Powertrain Hungary Kft.-t, amely a két óriás, az LG és a Magna vegyesvállalatának a leánya lesz.
Papp László polgármester tájékoztatása szerint a pénz nagyrészét út- és vasúti fejlesztésekre fordítják, de azt ígérte, hogy a helyiek életszínvonalát is javítják a támogatásból. Az LMP szerint azonban ezt a pénzt a kormány a városba települő akkumulátorgyárak kiszolgálására adja. Az RTL Híradó beszámolója.
A gyenge, levert lakatokat erősebb lakatokra cserélték a kapukon. Ennyi változás történt az ikladi, faluszéli akkuhulladék-telepen, mióta múlt héten valaki rátalált és feljelentést tett. A szemét és vele együtt a szúrós szag maradt, sőt, a telepen dolgozó szerelő szerint egy éve még ennél is durvább volt. Mivel a bűz a település lakóövezetéig nem nagyon jut el, az ikladiaknak fogalmuk sincs, mi van a határban. Találkoztunk olyannal, aki a mai napig nem hiszi el, hogy akkutelep-lerakat van tőle nem messze.
Európának 2035-ig át kell állnia az elektromos autókra, ám a kontinens egyelőre nem rendelkezik az ehhez szükséges akkumulátorgyártási képességgel. A kialakult piaci résbe pedig Kína nyomult be. HVG-Ténytár.
20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban, noha már egyes számjeggyel kezdődőt várt a kormány. Az élelmiszerek ára sem csökkent nagyot, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdák, köztük Mészáros Lőrinc nyereségigénye felülírta ezt. A magas infláció ugyanakkor magas kamatokkal jár, így pedig borzasztó terhet jelentenek a kamatkiadások, ami az államadósság kezelését és a költségvetést is nehéz helyzetbe hozza. A gazdasági problémákat a sokasodó akkugyárak sem oldják meg, főként, ha elszennyezik az egész országot. Így pedig már a balatoni nyaralás sem olyan felszabadító, főként ha a Shein oldalán vettük a fürdőruhát. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Újabb három település forrong, mert a kormány az ott lakók bevonása nélkül tárgyal olyan raktárak és gyárak telepítéséről, amelyek az akkumulátorokhoz szükséges vegyi anyagokkal foglalkoznak. Orbánék előkészítetlenül ontják az országra a veszélyes üzemeket, mégis úgy érezhetik, révbe értek.
Milyen fázisban lehetnek a soroksári vagy záhonyi vegyianyag-elosztó terminállal kapcsolatos tárgyalások, és a Direkt36 cikkében napvilágra került információk alapján mennyi realitása lehet egy budapesti beruházásnak? – erről beszélgettünk Salát Gergely Kína-szakértővel.
Velük együtt már öten távoztak a testületből, mióta Szijjártó Péter bejelentette az ötszázmilliárdos beruházást.
Czunyiné Bertalan Judit hosszú nyílt levelet írt az ácsiaknak, a helyi civilek azonban személyes fórumot követelnek tőle.
Magasabb bérekkel csábítják a dolgozókat. Budapesten jelentős a tűzoltóhiány, de hamarosan Debrecenben is gondok lehetnek.
„A kialakult helyzettel azonosulni nem tudok, és ilyen körülmények közt nem tudom a lakosság érdekeit sem képviselni”.
Mintha nem is Kínából, a központból érkezének ezek a tervek, lelkendezett a fideszes településvezető.
A Népszava beszámolója szerint csütörtökön a településen lakossági fórumot tartottak, azonban sem a település fideszes polgármestere, sem a fideszes országgyűlési képviselő nem volt hajlandó elmenni erre.
Megtartották Gödön az első, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva kiüresített közmeghallgatást: hangpostán lehetett beküldeni az észrevételeket a gyár bővítése kapcsán. Az illetékesek Youtube-élőben fognak reagálni.
Szijjártó Péter 900 új munkahelyet ígért szerdán, a település polgármestere viszont korábban tagadta, hogy akkugyár épülne Ácson. Ebben szigorúan véve igaza is van: a Huanyou Cobalt nem kész akkumulátorokat, hanem ahhoz katódot fog gyártani. A külügy szerint a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, azt viszont egyelőre nem árulják el, mennyi állami pénz fog belemenni.
Államilag támogatott emberkereskedelemhez hasonlít az a rendszer, amelyben immár egy önálló törvény alapján, jellemzően ázsiai munkások tízezrei jöhetnek Magyarországra. Bár Európában nem egyedülálló ez a fajta toborzás, a kormány migránsozása megnehezíti a befogadást.