Kínos meglepetés érte a kormányt, mikor pénteken megjelent a KSH legfrissebb inflációs mutatója. Eszerint csupán 20,1 százalékosra lassult az éves infláció júniusban, miközben már 20 százalék alatti pénzromlást vártak kormányzati berkekben. Az élelmiszerek ugyan olcsóbbak voltak, mint májusban, a szolgáltató szektorban és a benzinkutakon azonban akkora volt a drágulás, hogy ott májusról júniusra még emelkedtek is az árak. Mindez azért is különösen megdöbbentő, mert Európa minden más országában már 10 százalék környéki vagy annál is kisebb az infláció, sőt hat országban már a három százalékot sem éri el a pénzromlás mértéke.

A csúcs a januári 25,7 százalék volt, aztán egészen márciusig 25 százalék fölött maradt a mutató, és még májusban is 21,5 százalékon állt, így a mostani adat után az látszik, hogy csupán a nyár közepén mehet 20 százalék alá az éves index.

A kormány mindenesetre abban bízik, hogy lassan, ha más nem, legalább a bázishatás csökkenteni kezdi az inflációt, és a júniusban még mindig 29,3 százalékkal dráguló élelmiszerek ára is csökkeni kezd majd, így augusztustól már kivezeti az árstopot. Igaz, a tavaly február óta velünk levő rendszert nem engedi el teljesen, az árstopos termékeket egyelőre legfeljebb beszerzési áron árulhatják a kereskedők.

MTI / Bodnár Boglárka

Az óriási infláció pedig azt is jelenti, hogy hiába a fizetésemelések, a bérek sokat veszítenek az értékükből. A KSH még csak az áprilisi kereseti számokat adta ki, akkor 6,9 százalékos volt a reálkereset-csökkenés.

Különösen visszatetsző, hogy miközben már minden feltétel adott, hogy érdemben olcsóbbak legyenek az élelmiszerek, a termelők, köztük például Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek nyereségigénye felülírja ezt. A termelők jelentős része aszályban is át tudta hárítani a költségeit, most pedig arra hivatkoznak, hogy fejlesztésre kell a pénz.

A helyzetet jellemzi, hogy miközben az energiaárak az ötödére vagy éppen a tizedére estek vissza, és a tavalyinál jóval olcsóbban érkezik a piacra az idei gabonatermés, addig például a kenyér ára júniusban 48,6 százalékkal volt drágább a 12 hónappal korábbihoz képest.

Az agrártermelő vállalkozások jelentős része nemhogy veszteséges lett volna 2022-ben, hanem jó néhányan, különösen a nagyobbak, nyereséget termeltek, esetenként kétszer-háromszor akkorát, mint az azt megelőző évben. Miközben a termelők apokaliptikus összeomlást vizionáltak, a költségek növekedésének nagyját áthárították a fogyasztókra, amin semmilyen ársapka nem segített.

A termelők és élelmiszergyártók pedig – akik nemegyszer ugyanannak a cégcsoportnak az élén álló milliárdosok – nem is ígérnek olcsóbb világot. Arra hivatkoznak, hogy fejleszteniük kell, mondván: ha a jövőben hatékonyabban és versenyképesebben termelnek, csökkenteni tudják az áraikat. Csak győzze kivárni a vásárló.

Tipikusan olyan szituáció alakult tehát ki az élelmiszerpiacon, amelyre manapság a mohóságinfláció kifejezést szokták aggatni.

A Magyar Nemzeti Bank egy ideje nehezményezi, hogy „profitvezérelt infláció” alakult ki: az árak erőteljesebben nőttek, mint amit a költségek emelkedése indokolt volna. A jegybank friss inflációs jelentésében külön írást szenteltek a problémának. Az MNB számításai szerint a 2023 első negyedévében 25,4 százalékos infláció csaknem harmadát a profitvezérelt áremelések okozták.

A hét képe: Több mint egymilliárd euró kárt okoztak a franciaországi lázongások 

MTI / EPA / Mohamed Badra

A mohóságinfláció ugyanakkor magas kamatokkal jár, így pedig borzasztó terhet jelentenek a kamatkiadások, ami az államadósság kezelését és a költségvetést is nehéz helyzetbe hozza, amit helyre kell állítani. Emellett azért is szükség van a kiadási felülvizsgálatra, mert a kormány ezt vállalta a helyreállítási pénzekhez való hozzáférésért.

El kell végezni tehát a közkiadások felülvizsgálatát 2023-ban és 2024-ben, ennek koordinálása pedig a Pénzügyminisztérium, illetve Varga Mihály pénzügyminiszter feladata lesz, de ennek támogatására a kormány létrehozza a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoportot. Egyszerűen szólva azt kell majd a többi között áttekinteniük, hogy

• Miért van szükség az adott dologra (programra, előirányzatra)?
• Hogyan csinálják mások ezt a dolgot?
• Akarjuk mi egyáltalán ezt a dolgot?

Az ember azt gondolná, hogy a fentiek rendszeres, módszeres számbavétele és követése egy állam irányításának (úgynevezett kormányzás) alapvető tartozéka – a jelek szerint Magyarországon nem az. A jelek szerint Magyarország kormánya csak úgy fenntart kiadási előirányzatokat, programokat, anélkül, hogy foglalkozna vele, azokra szükség van-e, elérik-e a kívánt célt, jól működnek-e, mennyibe kerülnek.

A magyar kormánynak ráadásul nem is magától jutott eszébe, hogy el kellene kezdeni kormányozni, a kiadási felülvizsgálat és a felülvizsgálati munkacsoport létrehozásának apropója az uniónak beadott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, ami alapján az ország hozzáférhet(ne) az uniós Helyreállítási Eszköz (RRF) forrásaihoz. A tervben a kormány reform gyanánt vállalta, hogy kiadási felülvizsgálatot hajt végre.

Emellett az államadósság finanszírozásával is gondok lehetnek. A magas államadósság nem jelent különösebb problémát, amíg alacsonyak a kamatok. Most viszont borzasztó terhet jelentenek a költségvetésnek a kamatkiadások, hiszen a lejáró, anno alacsony kamaton kibocsátott államadósságot most magas kamatúval kell újrafinanszírozni. A 2024-es költségvetés tervezete szerint a központi alrendszer kamatkiadásai az idei 2,5 ezer milliárd forintról 2024-ben 3,1 ezer milliárd forintra nőnek, jövőre az összes kiadás közel 10 százalékát az államadósság-kezelés teszi majd ki.

Miközben az ország az összeomlás szélén tántorog, Orbánék úgy gondolják, hogy a szennyek országaként, a sokasodó akkugyárakkal még megmenthető. Előkészítetlenül ontják az országra a veszélyes üzemeket, miközben úgy érzik, révbe értek.

Facebook / Szijjártó Péter

Újabb három település forrong, mert a kormány az ott lakók bevonása nélkül tárgyal olyan raktárak és gyárak telepítéséről, amelyek az akkumulátorokhoz szükséges vegyi anyagokkal foglalkoznak.

Ellenzéki és fideszes képviselők gyakorlatilag egyként horkantak fel, arra a hírre, hogy a kormány elosztóbázist akar létrehozni Soroksáron (vagy Záhonyban) a Kínából az akkumulátorgyárakba érkező vegyi anyagoknak.

A felháborodás akkora volt, hogy Orbán Viktor hétfőn a parlamentben sietve cáfolta a Rogán Antal minisztériumában született irományokat, mondván: „Ilyen vegyianyag-elosztó nem fog épülni”.

Bár a magyarországi törvények is elég alaposan behatárolják, mit lehet biztonságosan megépíteni és üzemeltetni, a tapasztalat óvatossá teszi a helybélieket, nem véletlen, hogy az elmúlt napokban Soroksáron kívül Ácson és Bátonyterenyén is izzott a hangulat.

A pattanásig feszült helyzetet Orbánék pedig azért is vállalják, mert a beáramló kínai tőke ideig-óráig áthidalhatóvá teszi az uniós források elapadását. A napokban például a Fitch Ratings hitelminősítő azért tartotta fenn Magyarország eddigi besorolását, mert a stabil működőtőke-beáramlás ellensúlyozza a gazdaságpolitika baklövéseit.

Lehet, hogy a szennyek országát építik Orbánék, arra azonban erősen ügyelnek, hogy a sok szenny ne folyjék bele a Balatonba, ezért keményen dolgoznak azon, hogy alaposan kibetonozzák a teljes partot.

MTI / Vasvári Tamás

A komoly munkákat látva nem is csoda, hogy a kétkedők és károgók szerint akár negyven százalékkal is kevesebb vendég fordul meg a Balatonon. A hvg.hu a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnökének, Flesch Tamásnak a nyilatkozatára hivatkozva számolt be erről. A Magyar Turisztikai Ügynökség azonban cáfolja a visszaesést.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke szerint a szövetség számai nem is állhatnának messzebb a valóságtól, ugyanis a Balaton turisztikai térségben az adatokban egyáltalán nem látszik 30–40 százalékos visszaesés. Sőt, szerintük lehet, hogy nem is lesz visszaesés a nyári szezonban.

Akár többen, akár kevesebben nyaralnak a Balatonnál, mindkét esetben sok foroghat kockán. Mert bár a szabadságról visszatérve dolgozunk a leghatékonyabban, de könnyen lehet, hogy menet közben meggyűlöljük a munkánkat.

Szeretne hatékonyabban dolgozni és azt, hogy a főnöke is észrevegye és fizetésemeléssel díjazza, mennyire jól teljesít a munkában? Van erre egy különleges technika: vegye ki a szabadságának összes napját, pihenjen, és ne is gondoljon arra, hogy egyszer majd újra dolgoznia kell! Ezt egész precízen számszerűsítette is egy amerikai kutatás – azok, akik évi tíz szabadnapot sem vettek ki, feleakkora eséllyel pályázhattak fizetésemelésre, mint akik kipihenték magukat.

AFP / Remi Decoster / Hans Lucas

A jótékony hatás magyarázata lehet, hogy a dolgozók nem csak a munkába visszatérés utáni néhány napban érezték sokkal kevésbé stresszesnek magukat, mint tíz nappal a szabadság előtt, hanem a pozitív hatás még egy hónap újra munkával töltött idő után is kitartott.

Egy másik kutatás pedig azt állapította meg, hogy van egy csoport, akinek még a szabadsága alatt is rosszabb: a perfekcionisták, akiket ha sikerül valahogyan rávenni, hogy a nyaralás közben ne a munkahelyi levelezésüket olvasgassák, akkor vagy azon stresszelik szét magukat, hogy mennyi dolguk lesz a munkába visszatérve, vagy azon, hogy akiket a helyettesítésükre befogtak, biztos elrontanak mindent.

Könnyen lehet, hogy a nyaralásból visszatérve számolta el magát a Shein. Nem számított arra ugyanis, hogy gyűlöletcunami zúdul azokra az influenszerekre, akik két hétig élvezték a ruhagyártó vendégszeretetét, majd megpróbálták beadni követőiknek, hogy a gyártónál minden rendben van. Az ultrafast fashionben utazó Sheinnel kapcsolatban korábban komoly emberi jogi vádak merültek fel, ezek pedig most az influkon csattantak.

Egyikük a gyárról megosztott lelkendező posztok mellett „elfelejtette” megemlíteni például, hogy a Shein olyan pamutgyárral dolgozik, amely ujgur kényszermunkaerőt alkalmaz. Az igazsághoz azért hozzá tartozik az is, hogy ezzel a kínai gyártó nem volt egyedül: mint kiderült, hasonló gyárak segítségét igénybe vette ellátási láncaiban a Nike és a H&M is.

Az influenszereket ért gyűlöletcunami mögött azonban ott állhat az is, hogy az Egyesült Államok nekiment a Sheinnek: kitiltottak az amerikai piacról minden olyan terméket, aminek köze van az ujgur kényszermunkához.

A cég hihetetlenül olcsó termékei azóta is elárasztják a nyugati piacokat, miközben a Shein ujgur kényszermunkát felhasználva árasztja el a világot gyenge minőségű ruhákkal, az influenszereket pedig csak azért édesgeti magához, hogy ezzel elhallgattassa az ezt kifogásolókat.