Cáfolja a Külgazdasági és Külügyminisztérium a hvg.hu-nak a sajtóhíreket a Debrecenbe készülő, a tervek szerint 2027-től már termelő kínai üzemről. Azt állítják: az sem biztos, hogy Magyarországon lesz a gyár. Mivel “több európai ország, illetve Magyarországon belül több település is versenyben van még érte”.
Rosszullétek, tűz, robbanás, habzó csatornák, halálos kimenetelű munkahelyi balesetek – az elmúlt másfél évben több alkalommal hallhattunk hasonló híreket az épülő és a már működő akkugyárakról. A beruházások bírálói és az érintett helyiek ezekre is hivatkozva tiltakoznak folyamatosan a beruházások ellen, a kormánypárti politikusok viszont azzal érvelnek, a gyárak a legszigorúbb előírások szerint működnek. Hogy lehetne megelőzni a baleseteket és a súlyos megbetegedéseket? Összefoglalónkban ezen kérdések megválaszolása mellett térképen mutatjuk meg, hol történtek (nyilvánosságra került) balesetek, illetve azt is, hol vannak már, és hol lehetnek még akkugyárak az országban.
A kínai Ningbo Zhenyu Technology 23 milliárdos beruházással gyártana 2027-től Magyarországon egyes, az autók elektromos akkumulátoraiba szánt precíziós alkatrészeket. Egyelőre a kormányzat nem erősítette meg a hírt.
A beszállító vis maiorra - a háborúra - hivatkozva módosítani szerette volna a szerződést, most majd pereskedhet - Szingapúrban.
A CATL szerint emberi mulasztás nem történt, viszont soron kívül felül fogják vizsgálni az összes cölöpöző gépet.
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 2,36 milliárd euró (körülbelül 880 milliárd forint) összegű magyar programot, amely a klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a stratégiai ágazatok beruházásainak felgyorsítására irányul.
Azt azonban nehéz elképzelni, hogy a kormány letett volna a milliárdos beruházásról.
Szijjártó Péter újabb bejelentést tett. A Sunwoda első körben egy 93 milliárdos beruházást hoz Magyarországra, csak a későbbi ütemekben fogják elérni a miniszter által ígért 580 milliárd forintot. Nyíregyházán ez lesz a második akkumulátorgyár: tavaly októberben jelentette be Szijjártó a W-Scope érkezését.
Autómotor-alkatrészek gyártására hozták létre az LG Magna e-Powertrain Hungary Kft.-t, amely a két óriás, az LG és a Magna vegyesvállalatának a leánya lesz.
Debrecenben a Momentum helyi önkormányzati képviselői és aktivisták a polgármesteri hivatal lezárásával tiltakoznak az akkumulátorgyár építése ellen.
A nyolcezer milliárd forintot közelíti az akkumulátorgyártással összefüggő beruházások összértéke.
2,5 milliárd forint uniós támogatásból újult meg 2015-ben a Velencei-tavi Vízi Sportiskola (VVSI) agárdi telephelye, ahol többek között a Pedagógia Szakszolgálat és Korai Fejlesztő Központ is működik. A beruházás során megújult a telepen található hotel is, amely teljeskörűen akadálymentes lett. Itt évek óta táboroztak súlyos izomsorvadásban szenvedő gyermekek és családjaik, idéntől azonban már nem vehetik igénybe ezt a lehetőséget, mert a hotelben az iváncsai akkumulátorgyár dél-koreai vendégmunkásai laknak.
Egyre több fejlemény jelzi, hogy ürülnek a zsebek Magyarországon: a szűkülő piacon kiújult a taxisháború, a főváros is folyószámlahitelből működik és a kormány is azt vizslatja, mit tud még összesöpörni a padlásról. Persze hogy mindenki azt lesi, hol tud olcsóbban vásárolni, bár van, akinek – kettőt találhat, kiknek – van még mit a tejbe aprítania. Eközben nyakunkon a kánikula és a globális felmelegedés, amit Paks is megérzett, a kormány csőrét pedig újabb uniós eljárások és ítéletek piszkálhatják. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Közel ötszörösére, négyzetméterenként 1300-1500 forintra emelkedett a győri önkormányzat ajánlata a szentiváni földekre, ahol a Győri Ipari Park terjeszkedne, a helyiek félelme szerint akkumulátorgyár kerülhet oda. Van olyan gazda, aki százmilliókat kereshet az üzleten.
Feszült hangulatú lakossági fórumon csaptak össze Fóton a polgármester és a lakók, miután Szijjártó Péter tényként közölte, amit egyébként már lehetett tudni: akkuüzem épül a településen. A fideszes városvezető azt mondta, derült égből lórúgásként élte meg, hogy akkumulátorgyár lesz az eladott földeken, az önkormányzat még pert is indított a beruházás ellen. A helyieket viszont nem érdekelte mindez, azt mondták, a polgármester csak egy bábu, és úgyis az lesz, amit Orbán mond.
A gyenge, levert lakatokat erősebb lakatokra cserélték a kapukon. Ennyi változás történt az ikladi, faluszéli akkuhulladék-telepen, mióta múlt héten valaki rátalált és feljelentést tett. A szemét és vele együtt a szúrós szag maradt, sőt, a telepen dolgozó szerelő szerint egy éve még ennél is durvább volt. Mivel a bűz a település lakóövezetéig nem nagyon jut el, az ikladiaknak fogalmuk sincs, mi van a határban. Találkoztunk olyannal, aki a mai napig nem hiszi el, hogy akkutelep-lerakat van tőle nem messze.
Erre Debrecen vízellátás-biztonsága miatt van szükség.
Az akkumulátorgyártás olyan bumeráng, amit eldobni és elkapni is fájni fog Magyarországnak – legalábbis akkor, ha minden a jelenlegi, követhetetlen, átláthatatlan és észszerűtlen módon halad tovább. Fenntarthatósági podcastunkban Győrffy Dóra közgazdász és egyetemi tanár foglalta össze, hogyan működnek a különböző, Magyarországra érkező akkumulátorüzemek, milyen környezeti terhet vonnak maguk után most (és fognak 10-15 év múlva), és ki az igazi nyertese ezeknek a beruházásoknak.
Európának 2035-ig át kell állnia az elektromos autókra, ám a kontinens egyelőre nem rendelkezik az ehhez szükséges akkumulátorgyártási képességgel. A kialakult piaci résbe pedig Kína nyomult be. HVG-Ténytár.
A baloldal és a válságok tehetnek mindenről – terelt Menczer Tamás államtitkár, amikor a heves tiltakozást kiváltó ácsi katódgyárról kérdezték. Szerinte “a gazdaság erejét a beruházások adják”.
