Simó Károly a Facebookon és a hvg.hu-nak is nagyon óvatosan fogalmazott: nem támadta be a kormánypárt akkumulátortámogató narratíváját, viszont az ellenzéki városvezetést igen.
Több mint százmilliós büntetést kapott a cég, amelynek hordóin még a feliratok is hamisak voltak.
Mérgezések sora, áramütés, ismeretlen gázok, kigyulladt gyártósor – ez csak néhány példa azon balesetek közül, amik az utóbbi években történtek a magyarországi akkumulátorgyárakban. Kikértük a kormányhivataloktól az akkugyárakat érintő határozatokat, ezek alapján tártuk fel, mik történtek az elmúlt három évben a Távol-Keletről idetelepült gyárakban. Cikksorozatunk első részében a komáromi és az iváncsai gyárakban történt eseteket mutatjuk be.
Szentirmai István szerint a helyiek nem is ellenzik a gyár megépülését. Lakossági fórum mindenesetre csak októberben lesz.
Nemrég Ikladon és Abasáron is illegális akkulerakatokat találtak. A szabálytalan tárolás mögött feltehetőleg a feldolgozók kapacitáshiánya áll. De mennyivel lehetünk nyugodtabbak, ha a szabályos utat járják be a hibás vagy régi akkuk, főleg, hogy néhány év múlva a kifejezetten akkuhulladékok feldolgozására létrehozott telepek is nehéz helyzetben lesznek, hiszen nekik kell majd feldolgozniuk a Magyarországon előállított, de már meghibásodott akkukat is.
A külügyminiszter világmegfejtése hemzsegett az önellentmondásoktól, de hozta a tőle megszokottat: rugdalta a Nyugatot, magasztalta a Keletet. Csak arra nem válaszolt, hogy akkor mit is keres Magyarország a nyugati szövetségi rendszerekben.
A CATL, amely várhatóan jelentős víz- és energiafelhasználással építi meg, és működteti majd a debreceni akkumulátorgyárat, most vízgyűjtő tartályokat ad Debrecen lakosságának.
A Párbeszéd politikusa közölte: az ő panasza nyomán az Európai Bizottság vizsgálódni kezdett az akkugyár vízigénye miatt.
Nyár elején az építkezésen még rákkeltő anyagok miatt vizsgálódtak, július végére megkapták az engedélyt.
Tavasszal 81 ezer külföldi dolgozott Magyarországon. Ez a szám havonta 800-1000 emberrel növekszik.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten megnézzük, hogyan alakítják át a Debrecen környéki kistelepülések közösségét az akkugyárak, a Kerületmustra pedig Pestszentlőrincen folytatódik.
Két munkás halt meg súlyos hiányosságok miatt, ezután indítottak vizsgálatot.
A cégnek nem is volt engedélye az üzemeltetésre.
Nem marad az országban olyan ügy, aminél ne lehetne kikerülni az érdemi vitát, miután a kormány törvénybe írná és kiterjesztené a személyes részvétel nélküli „közmeghallgatást”. Akkugyár, atomerőmű, autópálya, bármi építhető lesz anélkül, hogy az érintettek élőben hallathatnák a hangjukat, és az engedélyeztetést is egyszerűsíti az állam. Az új salátatörvény-javaslat emellett kisebb horderejű dolgokban is enyhítene a bürokrácián: eltörölnék a munkavédelmi oktatást a munkahelyeken, nem a dolgozó feladata lesz erkölcsi bizonyítványt kérni, a házasodási szándékot pedig elég lesz online bejelenteni.
Már Mikepércs, Sáránd és Hosszúpályi is azon települések közé tartozik, amelyben kínai vendégmunkások laknak, akik a közelben akkumulátorgyárat építenek. Egy-egy családi házban többtucatnyian zsúfolódnak össze, reggel fél hatkor már indul az élet, és nem áll meg hétvégén sem. Balhé nincs, de a helyiek nem örülnek annak, ami a helyzettel együtt jár: vége a nyugalomnak a kertvárosban, sok férfi van összezárva egy helyen, termelődik a szemét, buszok és teherautók járnak-kelnek. Az érintett önkormányzatok eltérő stratégiákat dolgoztak ki a helyzet kezelésére.
A telephely üzemeltetője nem jelentette be a hatóságnak, hogy veszélyes, akár rákkeltő anyagokat tárolnak, és a gyár területén sem rakott ki figyelmeztető táblákat.
A település mellett található CTParkba beköltözött egy olyan cég, ami kiszolgálja az akkugyárakat.
A hivatal tett feljelentést.
