Mintha nem is egy országban működnének, akkora különbségek alakultak ki a bankok lekötött betétekre kínált kamatai között. Az egyik oldalon egy jó nagy nulla áll, míg a másikon már akár 10 százalékos kamat. A nagybankok többsége azonban még mindig azt üzeni a lekötési ajánlataival, hogy nem kell neki a pénz – derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Jelentősen megdobja az inflációt a rezsiemelés, illetve az élelmiszerek esetében további drágulást okoz az aszály.
A kamatemelési ciklusának zárásaként 13 százalékra emelte az alapkamatot az MNB. Ez a banki hitelköltségekben még újabb drágulást hozhat. Egy átlagos lakáskölcsön havi törlesztőrészlete 5-10 ezer forinttal emelkedhet a Bank360.hu kalkulációi szerint.
A Magyar Nemzeti Bank újra kamatemelésre készül, pedig az alapkamat már most is majdnem 10 százalékponttal magasabb a tavaly októberinél, amihez a kamatstop szabálya szerint ragaszkodni kell. A kormány pedig ragaszkodik a kamatstophoz, ami rövid távon logikus döntés, de mégis veszélyes lehet. Mit jelent ez a gyakorlatban, és mire számíthatunk a megugrott kamatok miatt?
Újabb nagy lépéssel 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet az Európai Központi Bank.
Az Amazon alapítója Jeff Bezos vagyona például 6,5 milliárddal csökkent.
A második, drágább rezsisáv bevezetése miatt a következő egy évben várhatóan 3 százalékponttal magasabb lesz az infláció, mint a rezsicsökkentés megvédése esetén lett volna. A jegybank még mindig őszre, kora télre várja az inflációs csúcsot, ám a friss előrejelzések szerint magasabban lesz a korábban várt 13-16 százaléknál.
10,75 százalék az alapkamat új mértéke.
