December óta kitartóan erősödik a forint a rendkívül magas MNB-kamatoknak, a Brüsszellel kötött félmegállapodásnak és a dollár gyengülésének köszönhetően. A mostani szint hónapokig maradhat.
A Monetáris Tanács tartja a magas kamatokat.
Továbbra is maradnak a brutálisan magas kamatok Magyarországon, az alapkamat 13 százalék, az irányadó kamat 18. Utóbbi fokozatos csökkentése lassan terítékre kerülhet, a magas alapkamattal hosszú távra érdemes számolni. A jegybank kalandos úton jutott el erre a szintre.
A jegybankok kamatemeléssel küzdenek az infláció ellen, holott erre vannak más, jobb módszerek – állítja a Nobel-díjas Stiglitz professzor, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki elképzelését.
Kamatdöntő ülést tartott a jegybank monetáris tanácsa: nem változnak a kondíciók.
A jegybank addig tartja fönn az október közepén bevezetett keretrendszert, benne a brutálisan magas irányadó kamattal, amíg az ország kockázati megítélése nem javul, és a pénzpiaci helyzet nem rendeződik. Az októberi infláció még kellemetlen meglepetést okozhat. Amúgy a tőzsdei gázárak csökkenése az infláció és a folyó fizetési mérleg szempontjából is jó hír.
A Monetáris Tanács nem változtatott a kamatokon. Kérdés, a jegybank meddig és mennyire tartja fenn a forint árfolyamának megtámogatása érdekében megtett rendkívüli intézkedéseket, és visszatér-e a szeptember végén meghirdetett monetáris politikához. Erről biztosan lesz szó az ülésről kiadott közleményben és tájékoztatón.
Mindenki mindenét emeli: októberben már nincs olyan nagybank, amelyik ne növelte volna a hitelei kamatát. A hó eleji hullámot újabb drágítások követték, amelyek ráadásul többnyire még csak az MNB korábbi kamatdöntésére reagáltak, a múlt heti forintmentő lépés sok esetben még ezután fog megjelenni a kölcsönök árában - derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
„Amit az MNB az elmúlt pár hónapban művelt, az példátlan szakmaiatlanságról, szolgalelkűségről és kapkodásról tanúskodik” – ezzel a szakmai megállapítással indokolta Magyarország jegybankjának volt elnöke, miért érezte úgy, hogy meg kell szegnie egy saját magának tett ígéretet, és el kell mondania véleményét mindarról, ami a monetáris politikában most történik. Írását az alábbiakban közöljük.
Az MKIK elnöke a hitelpiac kiszáradására, a beruházások visszaesésére és megugró munkanélküliségre számít.
A jegybank kész devizát kínálni az energiavásárláshoz, a forint vásárlását pedig átmenetileg igen magas kamatokkal teszi kívánatossá a piac számára.
Mintha nem is egy országban működnének, akkora különbségek alakultak ki a bankok lekötött betétekre kínált kamatai között. Az egyik oldalon egy jó nagy nulla áll, míg a másikon már akár 10 százalékos kamat. A nagybankok többsége azonban még mindig azt üzeni a lekötési ajánlataival, hogy nem kell neki a pénz – derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Az MNB utolsónak szánt kamatemelése óta a nagybankok futószalagon drágították a hiteleiket az elmúlt napokban, és még nem látszik, náluk hol tetőznek a kamatok – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
Jelentősen megdobja az inflációt a rezsiemelés, illetve az élelmiszerek esetében további drágulást okoz az aszály.
A jegybank nem emeli tovább az immár 13 százalékos alapkamatot, de annak csökkentése sincs terítéken. A továbbiakban azt akarják elérni, hogy ez a magas kamatszint megjelenjen a tényleges pénz- és tőkepiaci termékekben. Az infláció egyelőre még tovább gyorsul, a csúcs nem az idei év végén, hanem jövő év elején lesz, az év első felében pedig csak lassú csökkenés várható.
A kamatemelési ciklusának zárásaként 13 százalékra emelte az alapkamatot az MNB. Ez a banki hitelköltségekben még újabb drágulást hozhat. Egy átlagos lakáskölcsön havi törlesztőrészlete 5-10 ezer forinttal emelkedhet a Bank360.hu kalkulációi szerint.
A vártnál nagyobb alapkamatépítés után hullámvasutazásba kezdett a forint.
Kamatot emelt a jegybank: 13 százalék az alapkamat.
A Magyar Nemzeti Bank újra kamatemelésre készül, pedig az alapkamat már most is majdnem 10 százalékponttal magasabb a tavaly októberinél, amihez a kamatstop szabálya szerint ragaszkodni kell. A kormány pedig ragaszkodik a kamatstophoz, ami rövid távon logikus döntés, de mégis veszélyes lehet. Mit jelent ez a gyakorlatban, és mire számíthatunk a megugrott kamatok miatt?
Újabb nagy lépéssel 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet az Európai Központi Bank.
