A piaci várakozásoknak megfelelően mostantól 30 bázisponttal magasabb, 6,45 százalékos kamatot fizet a jegybank az egyhetes betétek után. A jelenleg a pénzpiacon irányadónak számító kamat emelkedése várhatóan hamarosan megjelenik majd a már meglévő és az új lakossági és vállalati hitelek árában és törlesztőrészleteiben is.
Jelentősen emelkedett a lakáshitelek kamata az elmúlt hónapokban. A drágulás azonban eltérő mértékben érintette a különböző konstrukciókat. Így előállhatott az a különleges helyzet, hogy a legbiztonságosabb, végig fix kamatozású kölcsönök egyben a legolcsóbbak is.
Az MNB addig folytatja a kamatemelést, amíg vissza nem tér az infláció 3 százalék környékére, ez azonban legkorábban 2024-ben történhet meg – hangzott el a jegybank vezetőinek sajtótájékoztatóján. Matolcsy György arról is beszélt, egy kétéves programról szóló javaslatot adnak át hamarosan a kormánynak.
5,4 százalékra emelte a Monetáris Tanács az alapkamatot, és az irányadó egyhetes betéti kamat további emelésére is lehetőséget teremtett magának.
Az MNB magasabb fokozatba kapcsolta a november óta egyébként is intenzív kamatemelési ciklusát, hogy az idei nyáron várható akár 11 százalékos inflációt már kellő időben mérsékelje. A lépés a már eddig is kézzelfogható hiteldrágulásokat szintén felgyorsítja a következő hónapokban. A Bank360 egy 14 milliós lakáshitelnél számolta ki, meddig emelkedhetnek a törlesztőrészletek.
Az MNB kamatai berobbantak az elmúlt hónapokban, a nagy emelkedést azonban szinte alig követték a lekötött betétekre fizetett banki kamatok. A lakosság a bankban tartott megtakarítására így csak a jelenlegi magas inflációt jóval alulmúló kamatot kap. Utánajártunk, mi lehet az oka az alacsonyan ragadt betéti kamatoknak.
A jegybank Monetáris Tanácsa 6,4 százalékra emelte a kamatfolyosó tetejét.
Immár 3,4 százalékon áll a jegybanki alapkamat.
A várakozásoknak megfelelően 4,3 százalék maradt az egyhetes betét kamata, jelenleg ez az irányadó ráta. Február 24-én várható emelés, az előző napi alapkamatemelés után.
Már nem az alapkamat a fontos, de a Monetáris Tanács Teret nyitott a további emeléseknek.
A visszafizetendő összegek is nőnek a kamatemelések miatt, ez egy 20 éves futamidejű kölcsön esetében fél-, másfélmillió forintra rúghat.
Apró gyengüléssel reagált a forintárfolyam az MNB kamatemelésére.
Sosem fogom védelmezni a kamatemelést - jelentette ki hétfőn délelőtt Erdogan török elnök, aki ezzel újabb csapást mért az értékét rohamtempóban veszítő lírára, fokozva ezzel az inflációt, amely mind jobban aláássa politikai bázisát Törökországban.
Újra kamatot emelt csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank, ezúttal – ahogy egy héttel korábban is – az egyhetes betét kamatát vitték fel, a most már irányadónak tekinthető kamatszint így 2,9 százalékos lett. A cél az infláció leszorítása, ám ennél több következménnyel jár egy ilyen lépéssorozat. De mit jelenthet az átlagember számára, egyáltalán mit vehetünk észre a saját pénzügyeinkben a monetáris szigorításból? Ennek a legfontosabb tudnivalóit gyűjtöttük össze.
Egyre nagyobbra nyitja az ollót az MNB a 2,1 százalékos alapkamat és az immár 2,9 százalékos egyhetes betét kamata közt. Mivel utóbbi magasabb, az tekintendő irányadó rátának.
A rekordmagas infláció mellé megérkezett a rekordgyenge forint, ez a kettő pedig elég veszélyes elegyet alkothat, főleg akkor, ha az MNB nem egy indián varázsló. A főbb okokat most mindenesetre tényleg külföldön kell keresni, még akkor is, ha évekig láthatóan nem zavarta a vezetőket, hogy folyamatosan gyengül a magyar fizetőeszköz. De mit lehet tenni, lehet-e egyáltalán tenni az ellen, hogy a forint árfolyamának esését, illetve az infláció növekedését megállítsuk?
Egy hét alatt gyakorlatilag 0,7 százalékpontos kamatemelést hajtott végre a jegybank, a hírre erősödni kezdett a forint.
Romlottak az inflációs kilátások, novemberben 7 százalék lesz az átlagos áremelkedés, és csak lassan fog csökkenni, 2022-ben várhatóan nem is éri el a 3 százalékot. A jegybank hosszú, lassú kamatemelési ciklusra rendezkedik be, és újra elválasztja az alapkamattól az egyhetes betét kamatát, ahogy 2020 tavasza után. Ezzel egyrészt bújtatott kamatemelést hajt végre, másrészt rugalmas eszközhöz jut.
Megtörve a szeptemberben lefektetett pályát, a jegybank Monetáris Tanácsa nem 15, hanem 30 bázisponttal emelt az alapkamaton. Szeptemberben úgy volt, hogy csak decemberben vizsgálják felül a kamatemelési ütemet, de azóta történt egy s más.
Fokozottabb óvatosságra intheti a jegybanki döntéshozókat is a friss GDP-szám, amikor az alapkamat újabb emeléséről döntenek – véli Virovácz Péter. Az ING elemzője szerint az év végi gazdasági teljesítményt az határozhatja meg, hogy a kormány pénzosztása mennyire ellensúlyozza az ipar leállásait.
