Tartotta magát májusi iránymutatásához a Monetáris Tanács, az alapkamat maradt, újabb apró lépés kíséretében, ami idővel kezelhető szintekre vezetné az inflációt és a kamatköltségeket is. A jegybank a főbb makrogazdasági várakozásairól is tájékoztatást ad, megjelennek a júniusi Inflációs jelentés sarokszámai is.
Az Európai Központi Bank csütörtökön a várakozásoknak megfelelően nyolcadik alkalommal emelte az irányadó kamatlábakat, és további szigorítást jelzett a magas infláció elleni küzdelemben.
Bár csökkenésnek indult az infláció az euróövezetben, de az Európai Központi Bank vezetője úgy gondolja, hogy további szigorítás szükséges, hogy elérjék a kitűzött célt, a két százalékos inflációt.
Hiába nyert nagyot a forint gyengülésén a jegybank tavaly, a brutális kamatkiadások miatt 402 milliárd forint veszteséggel zárt. Idén a veszteség még nagyobb lehet, a jegybank saját tőkéje szinte biztosan negatívba fordul. A kormánynak veszteségtérítést kellene fizetnie, de nagyon úgy tűnik, hogy ezt meg akarja spórolni.
Az alapkamathoz nem nyúlt az MNB, a kamatfolyosó tetejét viszont lejjebb vitte. Az igazi bejelentést Matolcsy György jegybankelnök teheti meg, aki délután háromkor számol be a Monetáris Tanács üléséről.
Egy éve még nulla volt a kamatláb, amelyet szerdai döntésével most 5,25–5,5 százalékos sávba emelhet az amerikai jegybank szerepét betöltő testület. Az ok az infláció, de a következmény drámai lehet mind az USA, mind a globális gazdaság számára.
A 13 százalékos alapkamat csökkentése egyelőre terítéken sincs, sőt a vártnál tovább maradhat magas – a várakozás jelenleg az, hogy év végére már csökkenhet. A 18 százalékos irányadó kamat megfontolt, lassú, előre kommunikált csökkentése május végén kezdődhet. A várakozások szerint őszre csökkenhet az alapkamat szintjére, de ezt a jegybank folyamatosan felül fogja vizsgálni.
Fenntartja a magas alapkamatot a monetáris tanács, a gazdaságfejlesztési tárca azonban ott lazít a szigoron, ahol csak tud. A jegybank elnöke továbbra is hevesen bírálja a kormányt, a kamatról döntő testület viszont két olyan tagot kap, akik hangsúlyozták, hogy Matolcsy György nem a főnökük.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ezzel együtt erre a nehéz feladatra vállalkozik. A jegybank nem változtatott rendes havi kamatdöntésén az alapkamaton, és a mostani fájdalmas infláció mérséklődésével is legfeljebb az év második felében számol.
Két új tagja lehet a közeljövőben a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának, a Bloomberg tudni véli, kik azok.
A kormányzati és jegybanki gazdaságpolitika az elmúlt két évtizedben soha nem volt olyan laza, mint 2020–2022 között. Még akkor is taposták a gázt, amikor ezt már semmi nem indokolta, legfeljebb az országgyűlési választások. A kormányzati ár- és kamatstopok az inflációt nem mérséklik, sőt emelik az inflációs várakozásokat, és még nagyobb szigorúságba kényszerítik a jegybankot. Az infláció letöréséhez tartós és konzisztens szigor kell mind a kormány, mind a jegybank részéről.
December óta kitartóan erősödik a forint a rendkívül magas MNB-kamatoknak, a Brüsszellel kötött félmegállapodásnak és a dollár gyengülésének köszönhetően. A mostani szint hónapokig maradhat.
A Monetáris Tanács tartja a magas kamatokat.
Továbbra is maradnak a brutálisan magas kamatok Magyarországon, az alapkamat 13 százalék, az irányadó kamat 18. Utóbbi fokozatos csökkentése lassan terítékre kerülhet, a magas alapkamattal hosszú távra érdemes számolni. A jegybank kalandos úton jutott el erre a szintre.
A jegybankok kamatemeléssel küzdenek az infláció ellen, holott erre vannak más, jobb módszerek – állítja a Nobel-díjas Stiglitz professzor, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki elképzelését.
Kamatdöntő ülést tartott a jegybank monetáris tanácsa: nem változnak a kondíciók.
A jegybank addig tartja fönn az október közepén bevezetett keretrendszert, benne a brutálisan magas irányadó kamattal, amíg az ország kockázati megítélése nem javul, és a pénzpiaci helyzet nem rendeződik. Az októberi infláció még kellemetlen meglepetést okozhat. Amúgy a tőzsdei gázárak csökkenése az infláció és a folyó fizetési mérleg szempontjából is jó hír.
A Monetáris Tanács nem változtatott a kamatokon. Kérdés, a jegybank meddig és mennyire tartja fenn a forint árfolyamának megtámogatása érdekében megtett rendkívüli intézkedéseket, és visszatér-e a szeptember végén meghirdetett monetáris politikához. Erről biztosan lesz szó az ülésről kiadott közleményben és tájékoztatón.
Mindenki mindenét emeli: októberben már nincs olyan nagybank, amelyik ne növelte volna a hitelei kamatát. A hó eleji hullámot újabb drágítások követték, amelyek ráadásul többnyire még csak az MNB korábbi kamatdöntésére reagáltak, a múlt heti forintmentő lépés sok esetben még ezután fog megjelenni a kölcsönök árában - derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
„Amit az MNB az elmúlt pár hónapban művelt, az példátlan szakmaiatlanságról, szolgalelkűségről és kapkodásról tanúskodik” – ezzel a szakmai megállapítással indokolta Magyarország jegybankjának volt elnöke, miért érezte úgy, hogy meg kell szegnie egy saját magának tett ígéretet, és el kell mondania véleményét mindarról, ami a monetáris politikában most történik. Írását az alábbiakban közöljük.
