Operagálával ünnepli a kormány az új alkotmányt - az MSZP tüntetni fog
A Magyar Állami Operaház január 2-án ünnepi gálaestet rendez az új alaptörvény 2012. január 1-i életbe lépésének alkalmából - értesült az MTI kormányzati forrásból kedden.
A Magyar Állami Operaház január 2-án ünnepi gálaestet rendez az új alaptörvény 2012. január 1-i életbe lépésének alkalmából - értesült az MTI kormányzati forrásból kedden.
Elsöprő többséggel fogadta el a parlament 1949-ben az ország berendezkedését gyökeresen átformáló új alaptörvényt, amelynek beiktatását világra szóló ceremónia és hagyományátértelmezés kísérte.
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfőn este újabb módosító indítványokat nyújtott be a január elsején életbe lépő alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló kormánypárti előterjesztéshez. A testület ezekben felhatalmazást adna a parlamentnek arra, hogy sarkalatos törvényben határozza meg az egyházak és a nemzetiségek elismerését. A bizottság emellett a kormányhivatal vezetőjének lehetővé tenné, hogy pótolja a bíróság által elmulasztottnak nyilvánított önkormányzati határozatokat, továbbá javasolják: az új alkotmány elfogadásának napja, április 25. legyen az alaptörvény napja.
Ha az LMP és a szocialisták nem akarnak asszisztálni egy funkcióját vesztett „többpárti országgyűlés” látszatának fenntartásához, képviselőiknek a házszabály-módosítás elfogadása pillanatától nem szabad részt venniük a „parlamenti” munkában, az Országgyűlés funkciója ugyanis 2012-től érdemben nem fog különbözni az 1990 előtti pártállami parlamentétől. Magyarországon Nemzeti Együttműködés Rendszere néven valójában pártállam épül – a potenciális külföldi hitelezők megtévesztésére néhány demokratikus díszlet meghagyásával. Az ellenzéknek semmi oka rá, hogy mindehhez a nevét adja.
Az új alaptörvényben Magyarország lesz a Magyar Köztársaság hivatalos neve, ezért csütörtökön táblacsere volt Záhonynál. A magyar címert azonban elrontották - hívta fel a figyelmet az index.hu.
A finn legfelsőbb bíróság elnöke, Pauliine Koskelo által írt levél ösztökélte az Európai Bizottságot, hogy további információkat kérjen a magyar kormánytól a tervezett igazságügyi átalakításokkal kapcsolatban - írja a finn Helsingin Sanomat. A lap idézi a főbírót is, aki szerint a "Magyarországon olyan dolgok történnek, amelyek nem állnak összhangban egy alkotmányos állam alapelveivel."
Alig két hete marad a kormánynak arra, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, a főbíró és az adatvédelmi ombudsman idő előtti leváltása, az alaptörvény és az egyes sarkalatos törvények nem sértik az uniós irányelveket. Az európai uniós közjog egyik szakértője szerint minimális az esély a megegyezésre, ami hosszú jogvitát, akár pereskedést, súlyos bírságot hozhat. A kormány nincs könnyű helyzetben: eddig még nem volt példa arra, hogy az Európai Bizottság azt állítsa, egy tagállam törvényei az uniós Alapjogi Chartába ütköznek.
A hvg.hu birtokába jutott Viviane Reding uniós alapjogi biztos levele, melyben számos kérdést intézett a magyar kormányhoz a januártól hatályos új alkotmánnyal kapcsolatban. Alábbiakban részletesen felsoroljuk, mire kíváncsi az Európai Bizottság.
Bár Navracsics Tibor szerint kedd este megnyugtatta az egyes kormányzati intézkedések miatt "súlyos aggályokat" megfogalmazó Viviane Reding igazságügyi és alapjogi biztost, az Európai Bizottság a kormánynak címzett kérdései továbbra is fennállnak és részletes válaszokat várnak rájuk - mondta a biztos szóvivője, Matthew Newman.
Az Európai Bizottság levélben fejezte ki „súlyos aggályait” a Legfelsőbb Bíróság átalakítása, az adatvédelmi hatóság létrehozása és a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása miatt – írta a Bruxinfo, amely szerint Viviane Reding alapvető jogi EU-biztos péntekig várja a kormány magyarázatát a törvényekkel kapcsolatban. A KIM szerint határidőre válaszolni fognak a levélre.
Hat sarkalatos törvényt várhatóan idén már nem fogad el a parlament, ugyanakkor a kabinet módosító indítványt adhat be az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez arról, hogy június végéig lehessen elfogadni a kétharmados többséget igénylő jogszabályokat.
Nincs már túl nagy hírértéke egy újabb történetnek, ami óriási arcoskodással kezdődött, aztán most zavart sunnyogással, megszégyenült visszavonulással végződik. Az alaptörvény aktuális gányolása is csak azért érdekes, mert nem visszavonják a téziseiket, csak elteszik későbbre, hogy másnak is jusson a hülyeségük következményeiből.
Az Orbán-kabinet szabályokhoz való végtelenül gyerekes hozzáállásának újabb minőstett esetével állunk szemben, ha az...
Csütörtökön késő este a parlamentben arról a javaslatról vitáztak, amely kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Jogi értelemben legálisnak tartja az új alkotmányt Istvánffy András, a párttá alakuló 4K! - Negyedik Köztársaság vezetője, aki a Népszabadságnak adott interjújában kifejtette, széleskörű, minden demokratikus erőt tömörítő összefogást szeretnének egy negyedik köztársaságért.
Ötpárti egyeztetésre hívja a parlamenti pártokat a Fidesz, Lázár János frakcióvezető az új alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti törvényről egyeztetne a képviselőcsoportok vezetőivel pénteken.
A felkért nyugdíjas tanárok sem bírták a körmölést, ezért nem kézzel, hanem géppel írt köszöntő lesz az új alkotmány személyre szabott változatán. Az Origo úgy tudja, a címzés nehézségei miatt sokan nem kapták még meg az új alkotmány szövegét, amelyet ráadásul Kövér László nem is dedikál, több önkormányzathoz pedig panaszok is érkeztek a késlekedés miatt.
Figyelemre méltó, hogy létezik konzervatív szellemi irányzat, amely elutasítja az alaptörvényt illusztráló kurzusműveket. Indokolt, hogy a baloldal is hozzákezdjen 2006 átértékeléséhez - olvasható a szuveren.hu oldal cikkében.
Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályok utólagos vizsgálatára irányuló Ab-eljárások nagy része megszűnik január 1-jén.