Operagálával ünnepli a kormány az új alkotmányt - az MSZP tüntetni fog
A Magyar Állami Operaház január 2-án ünnepi gálaestet rendez az új alaptörvény 2012. január 1-i életbe lépésének alkalmából - értesült az MTI kormányzati forrásból kedden.
A Magyar Állami Operaház január 2-án ünnepi gálaestet rendez az új alaptörvény 2012. január 1-i életbe lépésének alkalmából - értesült az MTI kormányzati forrásból kedden.
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfőn este újabb módosító indítványokat nyújtott be a január elsején életbe lépő alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló kormánypárti előterjesztéshez. A testület ezekben felhatalmazást adna a parlamentnek arra, hogy sarkalatos törvényben határozza meg az egyházak és a nemzetiségek elismerését. A bizottság emellett a kormányhivatal vezetőjének lehetővé tenné, hogy pótolja a bíróság által elmulasztottnak nyilvánított önkormányzati határozatokat, továbbá javasolják: az új alkotmány elfogadásának napja, április 25. legyen az alaptörvény napja.
Ha az LMP és a szocialisták nem akarnak asszisztálni egy funkcióját vesztett „többpárti országgyűlés” látszatának fenntartásához, képviselőiknek a házszabály-módosítás elfogadása pillanatától nem szabad részt venniük a „parlamenti” munkában, az Országgyűlés funkciója ugyanis 2012-től érdemben nem fog különbözni az 1990 előtti pártállami parlamentétől. Magyarországon Nemzeti Együttműködés Rendszere néven valójában pártállam épül – a potenciális külföldi hitelezők megtévesztésére néhány demokratikus díszlet meghagyásával. Az ellenzéknek semmi oka rá, hogy mindehhez a nevét adja.
A finn legfelsőbb bíróság elnöke, Pauliine Koskelo által írt levél ösztökélte az Európai Bizottságot, hogy további információkat kérjen a magyar kormánytól a tervezett igazságügyi átalakításokkal kapcsolatban - írja a finn Helsingin Sanomat. A lap idézi a főbírót is, aki szerint a "Magyarországon olyan dolgok történnek, amelyek nem állnak összhangban egy alkotmányos állam alapelveivel."
Alig két hete marad a kormánynak arra, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, a főbíró és az adatvédelmi ombudsman idő előtti leváltása, az alaptörvény és az egyes sarkalatos törvények nem sértik az uniós irányelveket. Az európai uniós közjog egyik szakértője szerint minimális az esély a megegyezésre, ami hosszú jogvitát, akár pereskedést, súlyos bírságot hozhat. A kormány nincs könnyű helyzetben: eddig még nem volt példa arra, hogy az Európai Bizottság azt állítsa, egy tagállam törvényei az uniós Alapjogi Chartába ütköznek.
A hvg.hu birtokába jutott Viviane Reding uniós alapjogi biztos levele, melyben számos kérdést intézett a magyar kormányhoz a januártól hatályos új alkotmánnyal kapcsolatban. Alábbiakban részletesen felsoroljuk, mire kíváncsi az Európai Bizottság.
Ötpárti egyeztetésre hívja a parlamenti pártokat a Fidesz, Lázár János frakcióvezető az új alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti törvényről egyeztetne a képviselőcsoportok vezetőivel pénteken.
A felkért nyugdíjas tanárok sem bírták a körmölést, ezért nem kézzel, hanem géppel írt köszöntő lesz az új alkotmány személyre szabott változatán. Az Origo úgy tudja, a címzés nehézségei miatt sokan nem kapták még meg az új alkotmány szövegét, amelyet ráadásul Kövér László nem is dedikál, több önkormányzathoz pedig panaszok is érkeztek a késlekedés miatt.
Figyelemre méltó, hogy létezik konzervatív szellemi irányzat, amely elutasítja az alaptörvényt illusztráló kurzusműveket. Indokolt, hogy a baloldal is hozzákezdjen 2006 átértékeléséhez - olvasható a szuveren.hu oldal cikkében.
Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályok utólagos vizsgálatára irányuló Ab-eljárások nagy része megszűnik január 1-jén.