Itt az Alaptörvény módosítása, nem sokat lacafacázott a kormány
Számos ponton szigorít a kormány.
Számos ponton szigorít a kormány.
Ezzel együtt pedig az Alaptörvényt is módosítják, jelentette be Gulyás Gergely, akit már nem érdekel a magyar labdarúgás. A miniszter szerint furcsa lenne, ha a Fideszt kizárnák az Európai Néppártból.
Az Alkotmánybíróság, miközben halogatja az állásfoglalást az igazán fontos ügyekről (CEU-törvény, civil szervezetek vegzálása), kisebb dolgokban azért időnként belecsíp a kormányba. Most például azt magyarázta el, hogy a rendeletalkotás során nem szabad túllépni a törvényben kapott felhatalmazáson.
Ezt Kocsis Máté jelentette be a Fidesz frakcióülése után. Ez az a javaslat, amit az előző ciklusban a kétharmad hiányában nem tudtak átvinni a parlamenten.
Két bolti pénztáros szerint az Alaptörvénybe ütközik a vasárnapi nyitvatartás újra engedélyezése, de az Alkotmánybíróság nem hajlandó érdemben megvizsgálni a panaszukat.
Egy Ukrajnából áttelepült állampolgár nem hagyta, hogy egy rendeletváltozás miatt kevesebb legyen a nyugdíja.
Alkotmányjogászok figyelmeztetése ellenére írta alá az Orbánéknak fontos törvényt a köztársasági elnök.
A Momentum Mozgalom nagyon biztos a dolgában, szerintük a CEU védelmében és a miniszterelnök újraválaszthatóságának megakadályozására beadott népszavazási kérdéseik simán átmennek a Nemzeti Választási Bizottságon. A hvg.hu által megkérdezett jogász szerint nem feltétlenül kell a testület rosszindulata ahhoz, hogy elkaszálhassák a kezdeményezéseket.
Az alapvető jogok biztosa kérte az adóügyekért felelős államtitkárt, hogy intézkedjen a tévesen kiszabott öröklési, valamint ajándékozási illetékek visszafizetéséről – írja a szerdai Magyar Nemzet. Egyelőre nem tudni, hogy a NAV megteszi-e ezt, és ha igen, milyen összegekről van szó.
Lázár szerint az oktatás legfőbb célja, hogy jó keresztényt és jó magyart neveljen a gyerekekből, a Független Diákparlament szerint azonban "az oktatás tartalmának valódi alapját kizárólag a tudomány képezi, mely konszenzuson, tényeken és racionalitáson alapul". Felszólították Lázárt, tartózkodjon az Alaptörvénybe ütköző kijelentésektől.
Székely László ombudsman és az Alkotmánybíróság húzhatja ki a Fideszt abból a részben saját maga által kreált csapdából, amelybe az alaptörvény november 8-i leszavazása után lavírozta magát a párt.
Hogy mit keres Magyarország alaptörvénye a programozók számára létrehozott legnagyobb hosting rendszerben? Rögtön megérti.
Az MSZP szerint húszmilliárdos szavazást bukott most el Orbán, ők viszont következetesen viselkedtek.
A Fidesz–KDNP-nek nem sikerült kétharmados többséget állítania a betelepítést tiltó alaptörvény-módosításhoz.
Két átszavazó ellenzéki képviselővel már megvolna a kétharmados többség a keddi alaptörvény-módosításhoz. Ön szerint sikerült elfogadtatni a javaslatot?
Kedden délelőtt szavazott a parlament arról az alaptörvény-módosításáról, amelyet az egyébként érvénytelen kvótanépszavazás eredményére hivatkozva kezdeményezett a kormány. Az elfogadásához kétharmados többség kellett volna, de csak a kormánypártok szavaztak igennel.
Elemzésükben példaként említik, hogy már maga a népszavazási kérdés sem az alkotmánymódosításról szólt.
Két fideszes arról győzködte hétfőn, napirend előtt a Jobbik képviselőit, hogy szavazzák meg kedden az alaptörvény újabb módosítását.
Ha november 8-án módosítják az Alaptörvényt, pontot kell tenni egy sztori végére, amelyet a Fidesz valószínűleg inkább folytatna azzal, hogy a Jobbikot teszi meg bűnbaknak. Elemzők nem látnak olyan forgatókönyvet, amelyből a Fidesz itthon rosszul jöhetne ki.
Orbán közölte, nem tudják elfogadni a Jobbik kérését, mert az alaptörvény-módosítás nem kapcsolható össze más kérdéssel. A kormányfő nem számít arra, hogy a Jobbik megszavazná a módosítást.