Meghökkentő idézetet talált az Uzsoki Utcai Kórházban fekvő édesanyja kórtermének ajtaján egy olvasónk, aki ezt az ellátás tapasztalatai alapján csak egyféleképpen tudta értelmezni. Az intézmény viszont "rossz, aki rosszra gondol" – alapon hárít.
Négy év után utasította el az Alkotmánybíróság Szél Bernadett független képviselő – 2015-ben még az LMP társelnöke – panaszát: nem sértette meg az Alaptörvényt a bíróság, amikor elfogadta, hogy a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos ütemterveket („term sheet”-eket) a cég nem adta ki a képviselőnőnek.
Elutasították egy házát eladó tulajdonos panaszát, akire azért vetettek ki a szerinte jogosnál több adót, mert nem tudta minden kiadását áfás számlával igazolni. Az Alkotmánybíróság nem tartja alaptörvény-ellenesnek, ha azzal kötik meg a bíróság kezét, hogy nem fogadhat el bármilyen bizonyítékot.
A köznevelési törvény módosítása a mentesítésből kihagyott gyerekek számára további kedvezményeket ígért, ám ezekről azóta sem született jogszabály.
Az Alkotmánybíróságnál évekig hevernek a beadványok úgy, hogy rájuk se néznek. Ahol maga az Alaptörvény szab határidőt, azt nem tartják be. Magyarázatot adni, kérdésekre válaszolni nem hajlandó az Ab.
És kimondta: hiába tesz valamit szóvá az Európai Bizottság, a magyar jogszabályokat csak az Ab bírálhatja el.
Közreadta határozatát a jogellenes bevándorlás elősegítését szankcionáló új büntetőjogi tényállásról – vagyis a Stop Soros-törvényben foglaltakról – szóló határozatát az Alkotmánybíróság (Ab).
Az Alkotmánybíróság 2018-as munkájáról szóló összegzésben az a legbeszédesebb, hogy a testület miről nem akart, nem tudott, vagy nem mert dönteni.
Az is kötelező a bíróra, ami nem az?
Eddig a választásra jogosultak 5,72 százaléka szavazott.
Eddig vallási jelképeket nem tettek ki állami intézményekre.
Az alaptörvény után beleírják a Büntető Törvénykönyvbe is, hogy nem lehet zaklatni a hivatalos személyeket munka után. A javaslatot kivételes eljárásban már pénteken meg is szavaznák.
