Megfellebbezhetetlen ÁSZ-jelentések: az Ab úgy utasította el a Jobbik panaszát, hogy igazat adott neki
600 millió forintnyi támogatást vettek el a párttól, amely így a megszűnés szélére sodródott.
600 millió forintnyi támogatást vettek el a párttól, amely így a megszűnés szélére sodródott.
Meghökkentő idézetet talált az Uzsoki Utcai Kórházban fekvő édesanyja kórtermének ajtaján egy olvasónk, aki ezt az ellátás tapasztalatai alapján csak egyféleképpen tudta értelmezni. Az intézmény viszont "rossz, aki rosszra gondol" – alapon hárít.
Négy év után utasította el az Alkotmánybíróság Szél Bernadett független képviselő – 2015-ben még az LMP társelnöke – panaszát: nem sértette meg az Alaptörvényt a bíróság, amikor elfogadta, hogy a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos ütemterveket („term sheet”-eket) a cég nem adta ki a képviselőnőnek.
Elutasították egy házát eladó tulajdonos panaszát, akire azért vetettek ki a szerinte jogosnál több adót, mert nem tudta minden kiadását áfás számlával igazolni. Az Alkotmánybíróság nem tartja alaptörvény-ellenesnek, ha azzal kötik meg a bíróság kezét, hogy nem fogadhat el bármilyen bizonyítékot.
Egy szigligeti polgár szerint sérti az ő tulajdonhoz és vállalkozáshoz fűződő alkotmányos jogát, hogy a telkén nem építhet állattartást szolgáló épületet, de az Alkotmánybíróság elutasította az ügyet tárgyaló bíró kezdeményezését.
A köznevelési törvény módosítása a mentesítésből kihagyott gyerekek számára további kedvezményeket ígért, ám ezekről azóta sem született jogszabály.
Az Alkotmánybíróságnál évekig hevernek a beadványok úgy, hogy rájuk se néznek. Ahol maga az Alaptörvény szab határidőt, azt nem tartják be. Magyarázatot adni, kérdésekre válaszolni nem hajlandó az Ab.
És kimondta: hiába tesz valamit szóvá az Európai Bizottság, a magyar jogszabályokat csak az Ab bírálhatja el.
Közreadta határozatát a jogellenes bevándorlás elősegítését szankcionáló új büntetőjogi tényállásról – vagyis a Stop Soros-törvényben foglaltakról – szóló határozatát az Alkotmánybíróság (Ab).
Az Alkotmánybíróság 2018-as munkájáról szóló összegzésben az a legbeszédesebb, hogy a testület miről nem akart, nem tudott, vagy nem mert dönteni.
A gazdák töredéke lépett be szövetkezetbe mostanáig, pedig az uniós forrásokból is több jutna, de az Alaptörvényben is benne van a mezőgazdasági termelés integrációja. A tervezet, bár készen van, úgy tűnik, az idén sem kerül már a parlament elé.
Az is kötelező a bíróra, ami nem az?
A Város Mindenkié érdekvédő csoport szervezésében tüntettek a Kossuth téren. Erős mondatokkal.
Eddig a választásra jogosultak 5,72 százaléka szavazott.
Meglepő témát tárgyal az Alkotmánybíróság jövő kedden: Polt Péter legfőbb ügyész kéri a nemzetbiztonsági törvény néhány pontjának megsemmisítését, mert azok szerinte sértik az alaptörvényt.
Eddig vallási jelképeket nem tettek ki állami intézményekre.
Az alaptörvény után beleírják a Büntető Törvénykönyvbe is, hogy nem lehet zaklatni a hivatalos személyeket munka után. A javaslatot kivételes eljárásban már pénteken meg is szavaznák.
Szűkebbre vonja-e a sajtó- és szólásszabadságot, vagy csak az őt is megillető védelmet adja meg a politikusnak, ha tabu lesz a magánélete? De hol a magánélet határa a közszereplők, és hol a közhatalommal nem bíró, de közhatalom közelében (és közpénzből) ügyködők esetében? Ezek a legnagyobb dilemmái a kedden benyújtott új, magánéleti törvénynek, amely a válaszokat azonban nem adja meg ezekre.
A köztársasági elnök arra hivatkozott korábban, hogy alkotmányos kötelezettsége az alkotmánymódosítás aláírása, illetve az alaptörvény nem ad lehetőséget az államfőnek arra, hogy a módosítást megfontolásra visszaküldje az Országgyűlésnek vagy az Alkotmánybíróság vizsgálatát kérje.