szerző:
Tetszett a cikk?

Két bolti pénztáros szerint az Alaptörvénybe ütközik a vasárnapi nyitvatartás újra engedélyezése, de az Alkotmánybíróság nem hajlandó érdemben megvizsgálni a panaszukat.

Az egyik panaszos szerint ha beosztják vasárnapra, „ezt az időt nem töltheti családjával, továbbá akadályozza abban is, hogy több gyermeket vállaljon”, és hátrányosan megkülönböztetik azokkal szemben, akik minden vasárnap pihenhetnek. Úgy véli, hogy az üzlet nyitvatartási idejének meghatározásakor a foglalkoztatottak érdekeit kellene első sorban figyelembe venni, nem pedig a „vásárlási szokásokat”. Még az Alaptörvény preambulumának olyan részeire is hivatkozott a törvénnyel szemben, mint hogy „elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét”, és „valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet”. Kollégája ezen felül azt is kifogásolta, hogy a jogalkotó a támadott rendelkezések társadalomra kifejtett hatásait nem vizsgálta meg. Szerinte „nem élet- s nem létfontosságú” az üzleteket nyitva tartani, mert

„amíg vasárnap zárva voltak a boltok, egyetlen hírt sem lehetett arról hallani, hogy az éhhalál küszöbén álló emberek vonaglanának haláltusájukat vívva valamelyik zárva levő kereskedelmi egység előtt”.

Az Ab öt tagú tanácsának többsége ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy a panaszos

„alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem terjesztett elő”.

A családok védelme például az állam kötelességeként szerepel az Alaptörvényben, de nem olyan jogként, amelyre alkotmányjogi panaszt lehetne alapozni. Ezért a panaszok érdemi elbírálásra alkalmatlanok.

Voltak különvélemények is, mindkettő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzorától. Varga Zs. András alkotmánybíró az egyik, Schanda Balázs mindkét esetben úgy foglalt állást, hogy a panaszt érdemben meg kellett volna vizsgálni. Schanda Balázs elismeri, hogy „a vallási alapú munkaszünet iránt csak egy kisebbségnek van igénye”, vagyis a kereskedelmi dolgozóknak sem az a fő kifogásuk, hogy nem jutnak el a templomba, de „e szempontot mégsem lehet teljes mértékben figyelmen kívül hagyni – ahogy más kisebbségek érzékenységét is széleskörű védelem övezi”. Továbbá szerinte „a vasárnap helyett kiadott hétköznapi pihenőnap, amikor nincs otthon az iskolás gyermeke, nem váltja ki egyenértékű módon a heti közös pihenőnapot. … a vasárnap lényege, hogy az egyénre nem pusztán mint a gazdasági folyamatok szereplőjére tekintünk, hanem valóban mint személyre, aki számára időt kell biztosítani, hogy kibontakoztassa magát. E nézőpont pedig a szabályozást alkotó állam emberképének kérdését is felveti.” Ezt a véleményt azonban a többi bíró leszavazta.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!