Nem felel meg a valóságnak, hogy a jó erkölcsbe ütköző szerződések elleni fellépés jogszerű alap az Alkotmánybíróság jogkörének példátlan megcsorbításához - áll a Magyar Helsinki Bizottság pénteki közleményében.
A Fideszen belül is nagy a felháborodás az alkotmány tervezett módosítása miatt - állította Gyurcsány Ferenc az RTL Híradójának adott interjúban. A volt kornányfő szerint a Fidesz vezetőit is meglepte, felrázta az az "iszonyatos eleven felháborodás, ami a saját oldaláról is jön" a tervezet kapcsán.
Az Alkotmánybíróság (Ab) utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka - közölte Sereg András, az Ab sajtófőnöke a testület hatáskörének módosítására irányuló alkotmánymódosítási törvényjavaslattal kapcsolatban csütörtökön.
A Fidesz alkotmánymódosítási tervei kiverték a biztosítékot a politikai játéktér sok szereplőjénél, és a nézőtéren is felháborodott morajlást hallani. Ha visszatekintünk az előző, 1998 és 2002 között regnáló Fidesz-kormány pénzügyi technikáira, több fény vetülhet a mostani események mozgatórugóira is.
Csaknem két nap telt el Lázár János törvényjavaslatának elkészítése és benyújtása óta. De mik lehetnek a törvényjavaslat forgatókönyvei? Török Gábor politológus három nyitott kérdést lát.
Harrach Péter a Népszabadságnak azt mondta, mindent elképzelhetőnek tart egyelőre, még azt is, hogy tartózkodik a KDNP-frakció, vagy esetleg nemmel szavaz a Lázár János nevével fémjelzett 98 százalékos különadótörvényre, illetve az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosításra.
Korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét a Fidesz, miután a taláros testület kedden ellenszegült a 98 százalékos büntetőadó visszamenőleges bevezetésének.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.
A kormány einstandolná az alkotmányt. Kétharmados parlamenti többségét alkotmányozói felhatalmazásként értelmezi. Valójában az alkotmányozás széles társadalmi konszenzust igényelne, ami lehet, hogy megvan, de a Fidesz nem keresi az alkotmányos partnerséget.
Van olyan jogszabály, amelynek alapján kötelező erejű népszavazást lehet kiírni az új alkotmányról – nyilatkozta lapunknak Tóth Zoltán választási szakértő, az Országos Választási Bizottság volt elnöke. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője korábban azt állította, hogy nem lehet erről népszavazást tartani.
A török alkotmánymódosításról vasárnap tartott népszavazáson a szavazatok 99 százalékának feldolgozása alapján 58 százalékot, azaz többséget kapott az alkotmányreform - jelentette az NTV helyi tévéállomás.
Az MSZP saját alkotmánykoncepciót készít, amelyet október közepén társadalmi vitára bocsát - közölte Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetvezetője, országgyűlési képviselő.
A Jobbik alkotmánymódosítással kívánja kizárni a közéletből az 1990 előtti állami vezetőket, illetve az egykori állampárt vezető tisztségviselőit és az erőszakszervezetek vezető beosztású tisztjeit.
Orbán Viktor szerdán Berlinben egy előadásban úgy nyilatkozott, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani. A kormányfő azonban korábban éppen ezzel ellentétesen nyilatkozott. Emellett most is, korábban is többször világossá tette, új kell belőle, s arról is beszélt már, hogy mi mindent látna benne szívesen.
Egységesen elutasítják a rendőrök, katonák, nemzetbiztonságiak passzív választójogát tiltó alkotmánymódosítást a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (SZÉF) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek, és minden hazai és nemzetközi fórumot felhasználnak, hogy visszaálljon a jelenlegi szabályozás − közölte Kónya Péter, a munkavállalói oldal elnöke.
A magyar miniszterelnök szerint óvatosan kell élni a kétharmados parlamenti többséggel, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani.
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának hétfői ülésén a rendészeti dolgozók politikai szerepvállalását korlátozó, a leszereléstől számított három évig megtiltó alkotmánymódosításokról szavaztak. A fideszes bizottsági többség mind a hat módosító javaslatot – ezeket kivétel nélkül ellenzéki képviselők nyújtották be – leszavazta, mint ahogy az egyetlen úgynevezett kapcsolódó módosító javaslatot is. A hvg.hu ez utóbbinak nézett utána.
A Fidesz a Borkai Zsolt személye miatt ismertté vált alkotmánymódosítással szabna gátat annak, hogy a rendvédelmi területen dolgozók egyenruhájukat levetve átzsilipeljenek a politikai pályára. Az elmúlt két évtized országos politikusai közül a hvg.hu csak hat olyat talált, akik korábban a rendvédelem vagy a honvédelem területén dolgoztak, s közülük is csak ketten váltottak közvetlenül vagy röviddel leszerelésük után a politikai pályára.
A szocialista Harangozó Tamás alkotmánymódosítás-módosítási javaslattal él, melynek értelmében sem három-, sem ötéves intervallumra nem lenne szükség a hivatásos katona-, rendőr- és nemzetbiztonsági tisztek leszerelése és a politikai életbe történő bekapcsolódása között. Egyebek mellett ez hangzott el az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága szocialista tagjának szerda délután, az ORFK előtt tartott sajtótájékoztatóján, illetve a hvg.hu-nak ezt követően adott nyilatkozatban.
Kocsis Máté fideszes képviselő szerdai sajtótájékoztatóján azt állította, nem azért módosítottak a Lázár Jánossal együtt beadott alkotmánymódosítási javaslatuk, mert hétfőn nyilvánvalóvá vált, hogy azzal Borkai Zsolt fideszes győri polgármestert indulását akadályoznák meg az őszi helyhatósági választásokon. Kocsis szerint a döntéshozatali mechanizmus az, hogy előbb van a beterjesztés, s azt csak utána vitatja meg a frakció.
