Egységesen elutasítják a rendőrök, katonák, nemzetbiztonságiak passzív választójogát tiltó alkotmánymódosítást a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (SZÉF) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek, és minden hazai és nemzetközi fórumot felhasználnak, hogy visszaálljon a jelenlegi szabályozás − közölte Kónya Péter, a munkavállalói oldal elnöke.
A magyar miniszterelnök szerint óvatosan kell élni a kétharmados parlamenti többséggel, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani.
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának hétfői ülésén a rendészeti dolgozók politikai szerepvállalását korlátozó, a leszereléstől számított három évig megtiltó alkotmánymódosításokról szavaztak. A fideszes bizottsági többség mind a hat módosító javaslatot – ezeket kivétel nélkül ellenzéki képviselők nyújtották be – leszavazta, mint ahogy az egyetlen úgynevezett kapcsolódó módosító javaslatot is. A hvg.hu ez utóbbinak nézett utána.
A Fidesz a Borkai Zsolt személye miatt ismertté vált alkotmánymódosítással szabna gátat annak, hogy a rendvédelmi területen dolgozók egyenruhájukat levetve átzsilipeljenek a politikai pályára. Az elmúlt két évtized országos politikusai közül a hvg.hu csak hat olyat talált, akik korábban a rendvédelem vagy a honvédelem területén dolgoztak, s közülük is csak ketten váltottak közvetlenül vagy röviddel leszerelésük után a politikai pályára.
A szocialista Harangozó Tamás alkotmánymódosítás-módosítási javaslattal él, melynek értelmében sem három-, sem ötéves intervallumra nem lenne szükség a hivatásos katona-, rendőr- és nemzetbiztonsági tisztek leszerelése és a politikai életbe történő bekapcsolódása között. Egyebek mellett ez hangzott el az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága szocialista tagjának szerda délután, az ORFK előtt tartott sajtótájékoztatóján, illetve a hvg.hu-nak ezt követően adott nyilatkozatban.
Kocsis Máté fideszes képviselő szerdai sajtótájékoztatóján azt állította, nem azért módosítottak a Lázár Jánossal együtt beadott alkotmánymódosítási javaslatuk, mert hétfőn nyilvánvalóvá vált, hogy azzal Borkai Zsolt fideszes győri polgármestert indulását akadályoznák meg az őszi helyhatósági választásokon. Kocsis szerint a döntéshozatali mechanizmus az, hogy előbb van a beterjesztés, s azt csak utána vitatja meg a frakció.
A fideszes kétharmados többség módosította azt az alkotmánymódosítás-tervezetet, amely – ha elfogadtatott volna – lehetetlenné tette volna Borkai Zsolt győri polgármesternek, hogy az őszi önkormányzati választáson újrázni próbáljon. Borkai 2006-ig katonatiszt volt, márpedig az eredeti javaslat szerint az egyenruhások leszerelésük után öt évig nem indulhattak volna semmilyen választáson. Amint ez kiderült, az alkotmánymódosítás az öt évet háromra vitte le. A hvg.hu Borkai Zsoltot kérdezte.
A nemzetközi alkotmányfejlődésben minden bizonnyal mérföldkőnek számít majd a július 7-én kelt T/649. szám alatt Lázár János és Dr. Kocsis Máté képviselők által jegyzett törvényjavaslat - írja közleményében az Eötvös Károly Intézet, arra az alkotmánymódosításra célozva, amelyről benyújtói számára is csak hétfőn derült ki, hogy saját párttársuk polgármesteri pályáját törné ketté.
Hétfő reggel döbbentek rá a fideszes képviselők arra, hogy az egyik tervezett alkotmánymódosítási javaslatuk miatt nem indulhatna Borkai Zsolt győri fideszes polgármester az önkormányzati választásokon. Ezért aztán módosítottak egyet a javaslatukon, Borkai Zsolt pedig megnyugodhat.
A jövő héten képnapos ülést tart az Országgyűlés, amely megkezdi egy újabb alkotmánymódosítási javaslat vitáját, és dönthet a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatról. A parlament július 19-én választja meg az új házelnököt, a két új alkotmánybírót és a tervek szerint dönt a közmédiumok szerkezeti átalakítását szolgáló törvényjavaslatról.
A kormány által kezdeményezett alkotmánymódosítás lehetővé tenné, hogy egyes ügyekben a bírók helyett a bírósági titkárok járjanak el, valamint azt is, hogy a közpénzből kifizetett "a társadalom igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző" juttatásokra külön mértékű adót állapítsanak meg.
A júniusi hónap egyértelműen azt mutatja, hogy a kormányzó politikai erő nem keresi a megegyezést, sőt, a jelen helyzetben felértékelődött – a kétharmad mellett is – megegyezési kényszert jelentő alkotmányjogi szabályokat igyekszik felszámolni - áll a HVG és az Eötvös Károly Intézet Jogállamfigyelő sorozatának június havi részében.
A köztársaság alkotmánya, amelynek közmegegyezést és állandóságot kell tükröznie, az elmúlt hetekben aktuálpolitikai törekvések áldozatául esett, holott éppen az lenne a küldetése, hogy a politikai szándékok és az ezeket érvényesítő kormányzati döntések határait kijelölje – áll a HVG-EKINT Jogállamfigyelőben, ami a hetilap csütörtöki száma közöl.
Bekerült az alkotmányba a szólás szabadságához való jog és a "közszolgálati médiaszolgáltatás" feladata - a Fidesz javaslatára átírták a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságáról szóló passzust az alaptörvényben.
Az öt javaslatból álló, fideszes kezdeményezésű médiacsomag elemei közül csak az alkotmánymódosításról dönt hétfőn a parlament; az előterjesztő kérésére ugyanis mégsem kerül napirendre a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat zárószavazása, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány általános vitája, amelyet az előzetes napirend még tartalmazott.
Nem lenne szerencsés temetni a rendszerváltás alkotmányát, de több jel mutat arra, hogy a kétharmados többségű Fidesz-KDNP szövetség nem csupán új alkotmány megírását tűzte ki célul, hanem a mostani ellehetetlenítését. Utóbbival kapcsolatban a kérdés csak az, hogy mi vezet nagyobb problémákhoz: ha a mostani alkotmány hatályban marad, vagy ha „egyszemélyben” írja újjá a Fidesz-KDNP?
Nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot fideszes kezdeményezésre az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira a parlament döntése értelmében. A parlament ehhez módosította az Alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényeket is.
Az országgyűlési alkotmányelőkészítő eseti bizottságának 2011. június 30-ig kellene az új alkotmány alapvető elveire vonatkozó határozati javaslatát előterjesztenie. A 45 fős testület 30 tagját delegálná a kormányoldal, 15 tagját pedig az ellenzék.
Újabb, ezúttal az önkormányzati képviselő-testületek működését érintő alkotmánymódosítást nyújtott be a Fidesz csütörtökön. A leendő kormánypárt a részletes szabályok miatt ehhez csatolta a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását is.
Az Országgyűlés csütörtökön elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. A kétharmados többséggel elfogadható előterjesztésről a Fidesz-frakció név szerinti szavazást kért.
