Az Alkotmány 40./B paragrafusának 4. bekezdését módosítja a Lázár János frakcióvezetővel közösen jegyzett javaslat – közölte Kocsis, aki idézte a módosítást: „A Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán.”

A módosítás hátterében a rendvédelmi szervek és a fegyveres testületek depolitizálásának szándéka áll – mondta Józsefváros polgármestere, aki szerint ezt követeli meg a végrehajtó és a törvényhozó hatalom elválasztásának elve is. Kocsis úgy látja: helyénvaló, ha fegyveres erők és testületek tagjai még jelöltként sem indulhatnak, hiszen már az sem tekinthető függetlennek, aki indul.

A kormánypárti politikus az Alkotmánybíróság 984./B/1994-es határozatát idézte, miszerint „az országgyűlési vagy a helyi önkormányzati képviselői, illetőleg a polgármesteri választáson a jelölt – akár politikai pártok színeiben indul, akár azoktól függetlenül – a választási küzdelemben politizál, kifejti az országos és helyi közösségi érdekek érvényesítésére vonatkozó nézeteit, egyúttal kötelezettséget is vállal az általa képviselni kívánt érdekek mellett”. Hangsúlyozta: aki politikai fölkérést kap, az általában vezető beosztásban van, így a testületi hierarchiában lejjebb lévők ezáltal megengedhetetlen hátrányt szenvedhetnek. Mint fogalmazott, „különösen 2006 óta a rendvédelmi szervek és a fegyveres testületek jelentősen összefonódtak a politikával”. Hozzátette: senkinek sem lehet meglepetés a javaslat, hiszen annak másik jegyzője, „Lázár János frakcióvezető úr régóta feszegeti ezt a témát”. A depolitizálás szándékát tekintve bizottsági konszenzus alakult ki, vita csak a depolitizálás módjáról volt – zárta gondolatait Kocsis Máté.

A hvg.hu azt kérdezte Kocsistól, van-e összefüggés aközött, hogy az eredetileg ötévesnek szánt intervallumot leszállították háromra, és hogy amennyiben maradt volna az öt év, akkor a honvédségtől 2006-ban leszerelt Borkai Zsolt fideszes képviselő, Győr polgármestere – egyébként olimpiai bajnok tornász – nem indulhatna az önkormányzati választáson. A javaslatot ugyanis azt követően sebtiben módosították, hogy a rendészeti bizottság hétfői ülésén Borkai számára is világossá vált, Kocsisék javaslata alapján nem újrázhatna.  

A honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke munkatársunknak azt állította, az ötéves intervallumot Borkai is tudomásul vette volna. Borkai hétfőn lapunknak úgy nyilatkozott, nem tudja, személye befolyásolta-e a hétfői korrekciót de ha így van, az megtiszteltetés számára.

„Nyilvánvalóan nem fogunk Borkai Zsolthoz alkotmányt módosítani” – állította ugyanakkor Kocsis, hozzátéve, volt a frakciónak olyan tagja, aki tíz évet javasolt. Hogy ennek ellenére miért mégis a Borkai számára kedvező változatot választották, azt azzal magyarázta, "a három év elegendőnek is indokoltnak tűnik”. Hozzátette még, hogy az olyan, általa ésszerűnek tartott módosító javaslatokkal, mint amilyet például Schiffer András, az LMP frakcióvezetője terjesztett be, jelesül, hogy a kisebbségi önkormányzatok képviselőjelöltjeire ne vonatkozzék a korlátozás, „tudunk azonosulni”. Kocsis ezt azzal indokolta, hogy a kisebbségi önkormányzaton nem hoznak olyan döntéseket, amelyek jelentősen érintik a fegyveres erők és testületek munkáját.

A hvg.hu azt kérte a politikustól, hogy kommentálja az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKKI) idevonatkozó alkotmánymódosítás-módosítási kommentárját. Kocsis megismételte a sajtótájékoztatón elhangzottakat, miszerint nem Borkairól van szó, majd hozzátette, „akik elleneznek egy javaslatot, azok egyre inkább a cinizmus eszközéhez nyúlnak”.

Arra, hogy első körben miért öt évet terjesztettek be, úgy reagált: mind Lázár, mind ő az öt évet tartotta volna helyesnek – ő személy szerint továbbra is az öt év híve –, de a hétfői frakcióülésen az öt évet a frakció többsége sokallta, így azt leszállították háromra, amit Lázárral tudomásul vettek. Arra a fölvetésre, hogy miért nem először a frakción belül tisztázták, hogy hány év legyen és miért nem csak a frakció által már kijegecesített változat került be az alkotmánymódosítási javaslatba, azt mondta: „a döntéshozatali mechanizmus ez”, előbb van a beterjesztés, csak utána vitatja meg a frakció.

Szegő Péter