Magas túljegyzésre megemelt összegen értékesített a másodpiacinál alacsonyabb hozammal 3, 5 és 10 éves kötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki aukcióján. Az átlaghozam 9,41 százalék volt, 110 bázisponttal magasabb mint a legutóbbi aukción.
Nagyot ugrottak a hosszú hozamok az állampapír-piacon - derül ki az ÁKK hétfői adataiból. A hosszú lejáratú papíroknál a hozamok elérték a 10 százalékot, amelyre két és fél éve nem volt példa.
A 2012-ben kibocsátott állampapírok többségét a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójának határozata nélkül vezeti be a tőzsdére.
Az Államadósság Kezelő Központ 33 milliárd forintnyi forrást akart szerezni a három-, öt- és tízéves állampapírok eladásával, de összességében csupán 15 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el. A 3 éves kötvényből valamennyi ajánlatot elutasította az adósságkezelő.
Összesen 7,02 milliárd eurót gyűjtött csütörtöki állampapír-aukcióján Olaszország. Az eredeti tervek szerint az államkincstár 5-8,5 milliárd euróra számított, két tízéves, egy hároméves és egy hétéves lejáratú állampapírt értékesítettek nagy piaci érdeklődés mellett.
Szakértők szerint bárhogyan alakulnak a valutaalappal folyó tárgyalások, az ország jövőre még fizetőképes maradhat, de a bizonytalanság miatt magasra szökhetnek az állampapírhozamok - írja keddi számában a Világgazdaság.
Megbízható, stabil befektetőnek tartják a Templeton alapot banki elemzők. A Napi Gazdaság információja szerint az amerikai befektetési alap több mint ezer milliárd forintnyi magyar államkötvényt tart a portfóliójában.
A tízéves lejáratú szlovén államkötvények másodlagos piaci hozama ismét 7 százalék fölé szökött - tájékoztatott az STA szlovén hírügynökség pénteken. A délutáni kereskedésben 7,24 százalék volt a 10 év lejáratú állampapírok hozama. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a 7 százalékos szint választóvonalat képez a fenntarthatóság és a potenciális államháztartási nehézségek között.
A jelek szerint a kormány nem blöffölt, amikor új IMF-megállapodást ígért. Ennek számos oka lehet: valószínűleg megijedt a közelgő leminősítéstől és a vérszagot érző fürge spekulánsoktól.
A magyar összeomlás nincs olyan közel, mint egyre többen gondolják. Rövid kölcsönt mindig adnak a befektetők, van tartalékunk, a többéves adósságunk finanszírozása sem akadozik még, és a gazdaság pozíciója is jobb, mint 2008-ban volt. Viszont nem ártana egy hitelszerződés az IMF-fel: olcsóbban jönnénk ki, és talán le sem minősítenének minket.
Soha ilyen drágán nem tudott hitelekhez jutni az eurózóna történetében uniós tagország, mint szerdán Olaszország. Finanszírozása már a fenntarthatatlanság határát súrolja, miközben a piac az olasz kormány megoldási terveit kevesli. Ráadásul az euróválság kezelésének kidolgozása is lassabb a vártnál.
Sikertelen volt a csütörtöki román kötvénykibocsátás, mert a bankok olyan magas hozamot akartak elérni, amit a pénzügyminisztérium nem fogadott el.
A Raiffeisen nem csak szóban jelzi elégedetlenségét a devizahitel-végtörlesztési rendelet kapcsán, immár alulsúlyozásra ajánlja a magyar részvényeket és állampapírokat is, részben a leminősítési kockázatokra hivatkozva – írja a Napi Gazdaság.
Visszatért a piacra az augusztusi titokzatos külföldi vásárló, aki magyar államkötvényeket vesz.
Jelentős hozamcsökkenéssel értékesített 6 és 12 hónapos kincstárjegyeket Portugália szerdán, összesen 1,255 milliárd euró értékben. A 800 millió eurónyi 12 hónapos lejáratú adósságpapír esetében a hozam 3,71 százalékra csökkent a január elején tartott azonos lejáratú kincstárjegy eladáson kialakult 4,029 százalékról.
A meghirdetett összeghez képest növelte az értékesítést az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki 3-, 5- és 10 éves államkötvény aukcióján, bár az 5- és 10 éves kötvényekből a korábban megszokottnál kevesebbet hirdetett meg.
Budapesten és a vidéki nagyvárosokban a bérbe adott lakások hozama 7 százalék körüli, ami már elég ahhoz, hogy felvegye a versenyt az állampapírokkal - közölte az Otthon Centrum ingatlanforgalmazó és az RSM DTM Hungary adótanácsadó cég.
Sok szó esik mostanában Magyarország finanszírozásáról, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Nemzeti Bank szerepéről, a kötvénykibocsátásokról, a hozamokról stb. Arról azonban szinte egyáltalán nem beszélnek, valójában hogyan is történik az ország finanszírozása. Tajti Imre, az ING Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényportfolió-menedzsere cikkében bepillantást enged a kulisszatitkokba.
Az elmúlt év legrosszabb teljesítményét produkálta augusztusban az iTraxx SovX Western European index, amely 15 nyugat-európai ország államadósság kötvényeinek biztosítási díját méri.
Miközben Spanyolország, Írország és Görögország mintegy 10 milliárd euró értékben voltak képesek államkötvényt kibocsátani, azaz államadósságukat értékesíteni, refinanszírozni, addig Magyarország a tervezett 45 milliárd forint helyett csak 35 milliárd forint értékben tudott három hónapos államkötvényeket értékesíteni kedden, a hozam pedig kamat pedig 5,47 százalékra nőtt az előző heti 5,28 százalékról - írja a Bloomberg hírügynökség, az adósságproblémákkal küszködő országokat elemezve. Közben Orbán Viktor is megszólalt az IMF-tárgyalások megszakadása kapcsán.
