Pénteken bekövetkezett, ami már régóta a levegőben lógott: 66 évnyi működés után leállt a Malév. Pedig a kormány éppen azért nyilvánította stratégiailag kiemelt vállalattá, hogy elkerülje a csődöt és pár hónap alatt befektetőt találjon. Ez azonban nem megnyugvást, hanem pánikot szült a partnerek körében, akik elkezdték követelni a Malév tartozásait, és ezzel véget ért a történet. Mint a hvg.hu megtudta, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter az oroszoktól is segítséget kért, de a leállásig nem kapott visszahívást.

A kormányfő szerint ez még nem a vég, és nem lehetetlen a Malév, illetve egy következő nemzeti légitársaság újraindulása. A konkurens légitársaságok egyébként azonnal rárepültek a Malév utasaira: a leállásból mindenekelőtt a Wizz Air, az állami légitársaság legnagyobb versenytársa profitálhat, de például a British Airways is nagyobb gépeket küldene Budapestre.

Sokan sokat buktak

Keddig 757 ezer utas foglalt jegyet a következő hónapokra a Malévnál, ám kevesen kaphatják vissza a pénzüket. Ugyanis egy aznap hatályba lépett kormányrendelet szerint csak azok számíthatnak segítségre, akik érvényes menetjegyüket a Malév leállási napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három naptári napon belül biztosít jogot az utazásra. A kártalanításra összesen 2 milliárd forint van.

Akik már elutaztak a célállomásra és a visszaútra érvényes Malév-járatokra szóló menetjeggyel rendelkeznek 2012. február 29-nél nem későbbi időpontra, azokat visszautaztatják. Az egyelőre nem teljesen világos, hogy az utazási irodáknak milyen kártalanítási kötelezettségük lehet majd az utasokkal szemben, a jelek szerint nem sok.

A Malév csődje miatt egyébként nemcsak az utasok, a minisztériumok is sok milliót buktak. A Malév bedőlésével a légitársaságnak lehet, hogy nem kell azt a 100 milliárd forint tiltott állami támogatást visszafizetnie, amire az Európai Bíróság kötelezte. Összességében azonban az állam jól járhat, hiszen elmaradhatnak a további tulajdonosi kölcsönök, amelyekkel az utóbbi években életben tartották a társaságot.

Kattintson és búcsúzzon a Malévtől Nagyítás-fotógalériánkkal!

Fazekas István

Erőre kapott a forint

Miközben a Malév utolsó napjait élte, a forint új erőre kapott: szerdán az euróval szemben 290 forint alá erősödött. Ami a korábbi 300 feletti szinteket tekintve szép teljesítmény, de nem meglepő, ugyanis a nemzetközi befektői hangulat a héten javult, és ez általában jól hat a hazai valuta árfolyamára.

A jó hangulathoz például hozzájárult, hogy az EU-csúcson döntöttek a szigorúbb fiskális szabályokról, és zöld utat kapott az ESM júliusi indulása, egyelőre 500 milliárd eurós kerettel.

A hazai tőzsdén már kevésbé volt látványos az erősödés, összességében mérsékelt erősödéssel zárt a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. Az átmeneti nyugalomban az országkockázati felárunk (CDS) 555 bázispont közelébe süllyedt. Ez még mindig nagyon magas érték, de az egy hónappal ezelőtti 750 bázispont körülihez képest már sokkal jobb. Az államadósságunk finanszírozása viszont még mindig nagyon drága.

Még hónapok kellenek az IMF-hitelhez

Az IMF/EU tárgyalásokkal kapcsolatban nincs új fejlemény. A kormány hamarosan elkészíti válaszlevelét az EU-nak a jegybanktörvény, az ombudsman és a bírák nyugdíjazása miatt indult kötelezettségszegési eljárásban, a tárgyalások tényleges időzítése ez után konkretizálódhat.

Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában szombaton megismételte azt a korábbi állítását, hogy az elővigyázatossági nemzetközi hitelkeret 15-20 milliárd euró lehet. Varga szerint egy-két hónapon belül körvonalazódhat a megegyezés.

Csökkentek a fizetések

Ezen a héten több munkavállaló megkaphatta a 2012-es adószabályok szerint kiszámított első fizetését. A változások miatt bérkompenzáció nélkül minden átlag alatti fizetés csökken, és még bérkompenzációval is csak nominálisan marad annyi a fizetés, mint 2011-ben (vagyis reálértéken csökken).

A versenyszférában valószínűleg sok cég nem is fog kompenzációt adni, dacára, hogy ebben az esetben nem indulhatnak a közbeszerzéseken és nem kaphatnak állami támogatást. Úgy tűnik, még az államnál sem zökkenőmentes a bérkompenzáció, sőt, a BKV például nehéz pénzügyi helyzete miatt lehet, hogy nem is fog kompenzációt adni dolgozóinak.

Túry Gergely

Folytatódik Lázár háborúja

Az Erste és Lázár János között kirobbant háború folytatódott: a Fidesz frakcióvezetője perrel vagy parlamenti beavatkozással fenyegette meg a bankot. Ugyanis az Erste Lázár ultimátumára (melyben az állt, vállalja át a pénzintézet a város árfolyamveszteségeinek egy részét), azzal válaszolt, hogy a pénzintézet csak abban az esetben hajlandó módosítani a közte és az önkormányzat között lévő szerződés feltételein, ha a város egy összegben 10 milliárd forint értékű kötvényt visszavásárol.

Lázár álláspontja több szempontból megkérdőjelezhető: például, a városvezetőnek akkor még nem volt problémája a bankkal, amikor a felvett hitelből spekulációval árfolyamnyereségre tett szert. Ha a frakcióvezető a törvényhozással rendezné a kérdést, azzal valószínűleg súlyos károkat okozna a gazdaságnak. A hódmezővásárhelyi képviselő-tesület egyelőre a tárgyalások folytatása mellett döntött.

Szépen végtörlesztettek a képviselőink

A magyar bankrendszer végtörlesztésből eredő vesztesége a legújabb becslés szerint 210 milliárd forint lesz február végére Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint. Ehhez a veszteséghez hozzájárultak az országgyűlési képviselők is, kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt. (Némelyikük vagyonnyilatkozatából lehetetlen volt megállapítani, hogy miből fedezték végtörlesztésüket. Ugyanakkor kiderült, hogy több képviselőnknek pénzügyi értelemben nagyon jól sikerült a tavalyi éve.)

Eközben a tervezett devizahiteles-mentő intézkedések még nem igazán valósultak meg: az árfolyamgát új verziójának részletszabályait február közepéig kell kidolgozni, a forintosítás legkésőbb május 15-ig megtörténhet, és bár az eszközkezelő már működik, még egyetlen adós kérelme sem jutott el a társasághoz.