A magyarok kétharmada krónikusan stresszes, sokan alváshiánnyal és D-vitamin-hiánnyal is küzdenek. Ilyen háttérrel a fáradtság, a szétszórtság és a motivációhiány nem egyszerűen fejben dől el – a test állapota is beleszól abba, mennyire tudunk teljesíteni.
Az ötmilliárd dollárt is meghaladja a Finnországban alapított, de ma már amerikai-finn Oura vállalat piaci értéke, köszönhetően roppant népszerű okosgyűrűinek. Most viszont éppen ezek, pontosabban a gyűrűk alváskövető funkciója miatt citálnák bíróság elé a céget.
Népbetegségnek számít a migrén és a tenziós fejfájás Magyarországon, amelyet a legtöbbször gyógyszerrel kezelnek. Ritkán kérdez rá az orvos a beteg képernyőidejére, pedig az újabb, köztük magyar kutatások szerint van összefüggés.
Negyvenéves kor körül sok nő megtapasztalja, hogy megszokott életmódja egyszer csak már nem hozza ugyanazt az eredményt. Nehezebben indulnak a reggelek, romlik az alvás minősége, lassabb a regeneráció, megjelennek a hangulatingadozások, miközben az élet éppen ilyenkor kívánja a legtöbbet: a karrier sokaknál a csúcspontjára ér, a gyerekek még otthon élnek, egyre gyakrabban kell idősödő szülőkről is gondoskodni.
A most 51 éves egykori élsportoló mostani praktikái önmagukban nem számítanak újdonságnak, ritkaság azonban, hogy valaki évekig következetesen kitartson mellettük. Milyen gyakorlatokat végez? Hogyan tudja megőrizni az alvásminőségét? Milyen bőrápolási rutint követ? És mit iktat ki étrendjéből?
A milliárdos, aki évi több millió dollárt költ arra, hogy fiatalabbnak tűnő szervei legyenek – megszokott szereplő a longevity világában. Helstáb Martin szembemegy a kialakult képpel, és bizonyítja, hogy a hosszú, egészségben eltöltött élet nem pénzkérdés. A Budapesten élő művésztanár és filmrendező szerény költségvetésből, hétköznapi boltokban kapható szerekkel és otthon is megvalósítható szokásokkal érte el, hogy a Longevity World Cup nemzetközi rangsorában a világ hetedik leglassabban öregedő embereként tartsák számon.
A forró nyári éjszakákon minden apróság számíthat. Mutatjuk, mit javasolnak a szakértők a jobb alvásért.
Erling Haaland a 2026-os világbajnokságon hét góllal és egy történelmi negyeddöntővel bizonyította, hogy jelenleg ő a világ egyik legveszélyesebb csatára, és ennek nem sok köze van a véletlenhez. A norvég csatár napjait percre pontosan megtervezett, szinte megszállott rutin uralja, amelyben legalább annyira fontos szerepet kap az étkezés és az alvás, mint maga az edzés. Van benne olyan elem, amitől a csapattársai is földbe gyökerezett lábbal állnak, és olyan is, amit bármelyikünk kipróbálhatna még ma este. Megnéztük, mi rejlik Erling Haaland teljesítménye mögött, és mit érdemes ellesni belőle.
Sokan azt hiszik, 50 felett már a séta és a nyújtás a legtöbb, amit tehetnek a testükért – pedig a súlyzós edzés pont ebben az életszakaszban válik igazán nélkülözhetetlenné. A rendszeres erősítés nemcsak az izmokat védi, hanem közvetlenül befolyásolja, mennyire maradunk stabilak, energikusak és önállóak évtizedekkel később is. Robotka Patrik humánkineziológus és Németh Olga okleveles táplálkozástudományi szakember, dietetikus konkrét, azonnal alkalmazható tanácsokkal segít eligazodni: mennyit, mit és hogyan érdemes mozogni, mit együnk hozzá, és mire figyeljünk a pihenés terén. A recept talán meglepően egyszerű – csak el kell kezdeni.
Az esti zuhany segíthet az elalvásban, a reggeli pedig frissebbé teheti a napkezdést – de vajon melyiknek milyen előnyei vannak?
Érdemes lehet megtalálni az arany középutat alvás terén, ugyanis a túl sok, valamint a túl kevés pihenés egyaránt hozzájárulhat a gyorsabb öregedéshez.
A tapasztalatok mindenképpen segítenek, hogy mit tegyen a szülő, ha gyermeke szenved az álmaitól.
A világhírű magyar származású kutatóorvos nem csupán egy biológiai folyamatot nevezett el, hanem alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan az emberi szervezetre és a lélekre tekintünk.
Habár az alvás minden élőlény – így az ember számára is – alapvető biológiai szükséglet, manapság mégis egyre inkább kiváltságnak vagy luxusnak érezhetjük a minőségi és elegendő mennyiségű alvást. Mi változott, miért alakult így a viszonyunk ezzel a létfontosságú folyamattal kapcsolatban?
Egy megfigyelésen alapuló, friss tanulmány arra jutott, hogy a szervezet bizonyos mértékű regenerációra képes lehet a rövid távú alvásmegvonás után. Ez viszont még mindig nem jelenti azt, hogy hosszú távon nem látjuk kárát az alváshiánynak.
A szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a képernyők és az alvás nem jó párosítás. Egy új amerikai kutatás most azt mutatta meg, hogy a probléma nagyobb lehet, mint gondoltuk: a tinédzserek közel fele még éjfél és hajnali négy között is használja a telefonját, miközben a legtöbben eleve kevesebbet alszanak az ajánlottnál.
Ausztrál kutatók szerint a kvetiapin nevű hatóanyagot tartalmazó gyógyszert használók hiába nem érzik magukat fáradtnak, valójában sokat tompulnak az érzékeik. Magyarországon csak pszichiátriai betegek kaphatják meg az ilyen készítményeket, az Egyesült Államokban azonban altatóként is felírják az orvosok.
Andrew Huberman olyan témákról kezdett beszélni, amelyek szinte mindenkit érintenek: hogyan aludjunk jobban, hogyan kezeljük a stresszt, hogyan legyünk képesek hosszabb ideig figyelni, és hogyan hozzuk ki a legtöbbet az agyunkból. A Stanford neurobiológusa néhány év alatt a világ egyik legismertebb egészségügyi podcasterévé vált. A népszerűséggel együtt azonban egy másik kérdés is egyre fontosabb lett: mennyi tudomány és mennyi marketing van valójában a tanácsai mögött?
Egy friss kutatás szerint a kevesebb alvás mellett is lehetnek káros hatásai annak, ha valaki későn húzza le a nap utolsó kávéját.
„Az alváshiányra az alvás a legjobb megoldás” – bölcs tanács, de meglehetősen frusztráló azoknak, akiknek nehezek az éjszakáik, és még keményebbek a reggeleik. De miért borítja fel az érzelmi egyensúlyunkat az álmatlanság a tudomány szerint, és főként mit tehetünk azért, hogy ne kelljen ezzel együtt élnünk? Tomacsek Vivien pszichológus, alvásszakértő segített eligazodni a témában.
