A stressz bonyolult testi-lelki reakció, amelyet bizonyos élethelyzetek aktiválnak. Ez az összetett mentális és élettani folyamatsor az életünk része, ha akarjuk, ha nem, ugyanakkor hosszú távon káros hatásai is lehetnek, ha nem figyelünk a mértékére. Lehet akut vagy krónikus, pozitív és negatív, és ami fontos: kordában tartható. Mutatjuk, mit érdemes tenni ennek érdekében!
Egymástól látszólag független dolgokat kapcsoltak össze nottinghami kutatók: összefüggést találtak a rossz alvásminőség és az összeesküvés-elméletek elfogadásában.
Az első világháborúban spórolási céllal bevezetett nyári időszámításnak ma már semmi értelme, az Európai Unió pedig már 2018-ban pedzegette az eltörlését. Ebből azóta sem lett semmi, pedig egészségügyi szempontból kifejezetten káros az emberi játszadozás az idővel.
Az egészséges, hosszú élet nem kizárólag genetika vagy szerencse kérdése. A kulcs a tudatos életvitel, aminek része a minőségi alvás is.
Számos előnye van a megfelelő folyadékbevitelnek, és most kiderült: ha valaki figyel erre, könnyebben aludhat el este.
Nemcsak az idősebbeket érinti a mindennapokat megkeserítő probléma, de néhány egyszerű módszerrel lehet tenni ellene.
Akár 3,5 évvel is öregbítheti az agyat, ha valaki krónikus álmatlanságtól szenved – mutat rá egy friss kutatás, mely más aggasztó megállapításokat is tett.
Amennyire alapvető és hétköznapi, annyira rejtélyes és izgalmas jelenség az alvás. Ezen biológiai alapszükségletünk évezredek óta foglalkoztatja az embereket, és néhány kérdésre még a mai napig nem talált magyarázatot a tudomány. Cikkünkben annak járunk utána, mi is történik pontosan a testünkben, miközben alszunk.
A légiforgalom irányításáért felelős szervezet belső vizsgálatot indított az ügyben.
Amerikai kutatók egérkísérletekkel tárták fel azt a folyamatot, ami segít, hogy növekedési hormon szabaduljon fel az alvás során. Ennek jótékony hatása sokszoros.
A klímaberendezések pár évtizede még csak a gyárakban voltak fellelhetők, míg mára küszöbén állunk a „klíma 2.0” forradalomnak. A gyártók sosem fektettek ekkora hangsúlyt a felhasználói élményre és a kényelemre, idővel pedig a mesterséges intelligencia és a tudatos életmód újabb szempontokat hoztak az eszközök fejlesztésében.
A kevés alvást egyfajta civilizációs betegségként emlegetik, amely ráadásul reggeli bűntudattal is jár sokaknál. És ebben a fő bűnösök nem a végtelen sorozatdarálást kínáló streamingszolgáltatások – erre a következtetésre jutott egy kutatás.
Nem az alvással töltött órák számán múlik az egészség, kevés alvás mellett is lehet makkegészséges valaki. Sokkal fontosabb, hogy az alvási szokások összhangban legyenek kulturális környezetünk normáival – állítja egy minap kiadott kutatás.
Hogyan közelít az agysebész az álmokhoz? Mi történik a fejünkben, miközben alszunk? Milyen evolúciós céljaik lehetnek az álmoknak? És miért lehetünk hálásak a gyerekkori rémálmainknak vagy az éjszakai erotikus fantáziáinknak? Vigyázat, ez most nem a freudi álomfejtés!
Egy bizonyos agyi mintázat lehet felelős a reggeli frissességért – vagy éppen kómás állapotért. Úgy tűnik ugyanis, nem mindegy, milyen fázisból ébred fel az ember.
Szinte mindig a bal oldalán fekszik a macskája alvás közben? A tudósok úgy tűnik, rájöttek, miért – és az állatok túléléséhez lehet köze.
Amerikai kutatók egérkísérletekkel bizonyítottak egy érdekes összefüggést a szem pupillájának apró mozgásai és az agy emlékraktározó mechanizmusa között.
Kanadai kutatók vizsgálata szerint szoros összefüggés lehet a rémálmok, valamint a lefekvés előtt elfogyasztott ételek között. Különösen akkor, ha valaki ételallergiától szenved.
Ausztrál kutatók szerint aki a szokásosnál korábban fekszik le aludni, az másnap jó eséllyel többet fog mozogni a szokásosnál.
Negyvenéves lettem. A születésnapom másnapján felkeltem, a konyhába sétáltam, megittam a szokásos kávémat, és hirtelen rám szakadt egy érzés: elfáradtam önmagamtól. Aztán rájöttem, hogy azt a verziómat szeretném visszakapni, akinek még volt energiája, és akinek a hétköznapjai sem csak a túlélésről szóltak.
