Szinte hihetetlen, hogy mire képes a természet. Egy, a Szaharától délre elterjedt hangyafaj képes megkülönböztetni az ártatlanabb és a fertőzött sebeket társaiknál, és még saját maguk által készített antibiotikumokat is bevetnek a gyógyulás érdekében.
Amerikai kutatók olyan mesterségesintelligencia-modellt fejlesztettek ki, amely segítségükre volt egy antibiotikum-rezisztens baktériummal szemben hatékonynak tűnő vegyületcsoport azonosításában. Az MI képes előre jelezni a hatékonyságot.
Ismét előkerült egy régebbi vizsgálatokon alapuló figyelmeztetés, amely a gyengébb nemet érinti: a hosszú ideig tartó antibiotikum szedés veszélyes betegségek kockázatát növelheti meg, elsősorban a nőknél.
Az antibiotikumoknak ellenálló multirezisztens baktériumok egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az emberiségre világszerte. Bár az Európai Unió új stratégiát dolgozott ki, egyelőre nem látszik az áttörés – új, tartósan hatékony gyógyszerek ugyanis nem léteznek. A Deutsche Welle riportja.
Fogyatkozik a gyógyszerarzenál, megjelentek a szuperbaktériumok, nem mondható egyszerűnek a helyzet. Úgy tűnik viszont, hogy a Costa Rica-i lajhárok bundájában megbúvó, antibiotikum-termelő baktériumok egyfajta megoldást jelenthetnek.
Korunk egészségügyének nagy kihívása az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Kiderült, hogy akár az ártalmatlannak tűnő felhőkön is utazhatnak ezek.
Kevés figyelmet kap a vezető halálokok – mint a szív- és érrendszeri vagy a daganatos megbetegedések – mellett, hogy az antibiotikumoknak egyre jobban ellenálló baktériumok miatt évente immár 35 ezren halnak meg az Európai Unióban.
A visszatérő Clostridioides difficile-fertőzéseket kezelheti egy új gyógyszer, ami most kapott zöld lámpát az amerikai gyógyszerfelügyelettől.
Azonnal cselekedni kell a WHO szerint, hogy ne fogyjunk ki az új, hatékony antibiotikumokból. A szervezet szerint 30 év múlva már a ráknál is több embert ölhetnek meg a szuperbaktériumok.
Az ENSZ számításai szerint már most is évente több mint egymillió ember hal meg a szuperbaktériumok miatt, ám ez a szám 2050-re megtízszereződhet.
A korábbinál pontosabban modellezhető a klinikai gyakorlat szempontjából releváns kórokozók új antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának valószínűsége azzal a módszerrel, melyet Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) két nemzetközileg elismert kutatója, Kintses Bálint és Pál Csaba vezetésével dolgoztak ki.
Az albicidin nevű növényi toxin hatásosan végezhet azokkal a baktériumokkal, amelyek már az antibiotikumos kezeléseknek is ellenállnak – mutatták ki brit kutatók.
A kutatók szerint a Streptococcus képes arra, hogy a szervezetből vegyen fel tápanyagot a szaporodásához akkor, amikor az antibiotikum épp ezt akarja legátolni.
Az új antibiotikumok kifejlesztése gyakran évekbe telik és dollármilliókba kerül, ráadásul egyre több esetben hatástalanok a szuperbaktériumok ellen. Kutatók úgy találták, hogy a hétköznapi élelmiszerekben is gyakran használt édesítők két rezisztens baktérium ellen hatásosak lehetnek.
Egyre több ember halálát okozzák az antibiotikumokra rezisztens baktériumok, és ez a jövőben várhatóan csak rosszabb lesz.
Nem elég, hogy valaki megfertőződik a Covid-19 vírussal, gyakran fogékonyabbá válik más betegségekre is. Amerikai kutatók a bélrendszerben találták meg a magyarázatot erre a jelenségre.
Lázár Viktória, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársa az általa kifejlesztett új eljárással kimutatta, hogy az antibiotikum-keverékek hatékonysága sokszor nagyságrendekkel gyengébb, mint az önállóan alkalmazott antimikrobiális hatóanyagoké – tájékoztatott az ELKH.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói szerint egy újfajta eljárással olyan készítményeket is elő lehetne állítani, amik hatékonyabban lépnek fel bizonyos fertőzőbetegségekkel szemben.
Egyre nagyobb problémát jelentenek a globális egészségügyben a gyógyszereknek ellenálló baktériumtörzsek. Indiai kutatók módszere érdekes megoldást ígér erre a gondra.
