Továbbra is komoly fejfájást okoz a belga fogyasztóknak, de az államnak is, hogy miből lesz a téli fűtéshez szükséges energia, hogyan lehet majd kifizetni a rezsit, és hogyan nézzen ki az ország energiamixe. Továbbra is téma, hogy mi legyen az atomerőművekkel és a megújuló energiával. Mindeközben vannak különleges módszerek is: egy önkormányzat a lakosság bevonásával tárgyal a szolgáltatókkal.
A gyorsreaktorok működését jelentősen befolyásolhatja egy gépi tanuló algoritmus, amely három percen belül bejelez, ha hibás működést tapasztal.
Még idén bekapcsolhatják az Aurora nevű amerikai szuperszámítógépet, amely ötvenszer nagyobb teljesítményű lehet, mint amit jelenleg használnak az atomerőművek működésének szimulálásához.
A probléma teljes elhárítása hónapokat is igénybe vehet.
A nukleáris biztonság teljes a szivárgás észlelése óta.
Valahogy el kell látni energiával az egyre növekvő áramigényű adatközpontokat, a Microsoft pedig a jelek szerint több lehetséges megoldást is mérlegel: a fúziós mellett az atomenergia felé is kacsintgatnak, mégpedig a kis méretű moduláris atomreaktorok (SMR) irányába. Erről árulkodik egy friss álláskiírásuk.
Szlovákia nyugati fűtőelemekkel akarja kiváltani az orosz gyártásúakat atomerőműveiben, az amerikai Westinghouse-szal már le is szerződtek. Egy új megállapodás szerint Magyarország együttműködik Szlovákiával a nukleáris fejlesztésekben, de az orosz fűtőanyag kiváltását Szijjártó Péter nem említette.
Magyar–francia együttműködés jöhet az atomenergia kapcsán és állítólag a repülőtér megvásárlásában is; vizsgálatot indít az EU a kínai elektromos autók miatt; toronyházat építtethet Mészáros Lőrinc bankja. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A háború kitörése előtt az ukrajnai atomerőművek kizárólag orosz fűtőanyaggal működtek, innen léptek most hatalmasat.
Kína önző és felelőtlen cselekedetnek minősítette, hogy a következő 30 évben több mint egymillió tonna, az atomerőműben tárolt vizet fognak az óceánba engedni.
Szinte minden évben elhangzik, hogy a következő (vagy azutáni) évben már aztán biztosan megindul a paksi bővítés kivitelezése. Csakhogy a teljes beruházás megindításához szükséges érdemi engedély még mindig nincs meg.
Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot. Ehhez a meglévő blokkok üzemidejének bővítése adhat jó apropót.
Október helyett csak 2024 októberére kell elkészülni a Paks II. projekthez szükséges résfal építésével, miután az Országos Atomenergia Hivatal meghosszabbította a kapcsolódó engedély hatályát – értesült a Világgazdaság.
Korábban az oroszok és ukránok is azzal vádolták egymást, hogy támadás készül az atomerőmű ellen.
29,5 Celsius-fok fölé emelkedett a víz hőmérséklete Paks alatt, be kellett avatkozni.
Az európai pénzek elapadása miatt kényszerül az ország a kínai akkus beruházásoknak ilyen mértékben kitenni magát, ami teljesen abszurd gazdaságpolitika – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke a magyarországi akkumulátorgyár-beruházási hullámról.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője korábban arról beszélt, információik vannak arról, hogy az orosz erők aláaknázták a zaporizzsjai atomerőmű hűtőrendszerét.
Miközben a háttérben zajlik az ukrán ellentámadás, a diplomáciáé volt a főszerep június 15-én délelőtt.
