Hordozható atomreaktort építtet az amerikai hadsereg, bárhol be lehetne vetni
A Project Pele keretén belül az amerikai hadsereg 2024-ben kapná meg az első, bárhová elszállítható atomreaktorát.
A Project Pele keretén belül az amerikai hadsereg 2024-ben kapná meg az első, bárhová elszállítható atomreaktorát.
A vasárnap hajnalban az ukrán fővárosra, Kijevre irányított orosz rakéták egyike nagyon közel és alacsonyan repülhetett egy atomerőműhöz, amely Ukrajna második legnagyobb ilyen nukleáris létesítménye.
A finn Fennovoima cég hétfőn felmondta a Hanhikivi-1 atomerőmű megépítéséről szóló megállapodást az orosz Roszatom leányvállalatával, a RAOS Projecttel. A finnek a tervezés és az engedélyeztetési folyamat késésére és a megnövekedett politikai és gazdasági kockázatokra hivatkozva hozták meg döntésüket. A Hanhikivi erőmű volt a paksi bővítés mintaprojektje.
Vizsgálja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt a jelentést, mely szerint egy rakéta közvetlenül egy ukrán atomerőmű fölött repült át. A bécsi székhelyű szervezet szerint amennyiben az információ igaz az "rendkívül súlyos" lenne.
A modern adatközpontok rengeteg energiát, és rendkívül bonyolult hűtést igényelnek, a természeti katasztrófák miatt pedig könnyen megsérülhetnek. Egy startup érdekes módon venné elejét ennek.
Eddig úgy tűnt, hogy a területen áthaladó orosz katonák felverték a radioaktív port, és emiatt jeleztek be a műszerek. De ez nem biztos, hogy így van.
A jódkészletet egy Dániához közeli nukleáris baleset során használnák fel. A hatóságok úgy gondolják, mindenre fel kell készülniük.
Kis létszámban még maradtak orosz katonák az atomerőműben, de többen elhagyták a területet.
A balti állam már most is híres világhódító kisvállalkozásairól, de ilyet még ott sem láttak.
A lezárt atomreaktor körüli terület a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll.
Aszódi Attila nukleáris szakértő, a BME dékánja a legfrissebb csernobili helyzetről értekezik Láncreakció című blogjában. Az áramellátás kiesése egyáltalán nem jó szerinte.
A csernobili atomerőmű mostanra teljesen lekapcsolódott az elektromos hálózatról, ami az ukránok szerint komoly veszélyforrást jelenthet.
Aszódi Attila nukleáris szakértő végigvette, mennyire van szükség a jódtablettára vagy épp egy sugárzásmérő eszközre.