A csernobili atomerőmű mostanra teljesen lekapcsolódott az elektromos hálózatról, ami az ukránok szerint komoly veszélyforrást jelenthet.
A telephelyeken már egyáltalán nincs áramellátás az üzemeltető szerint.
Aszódi Attila nukleáris szakértő végigvette, mennyire van szükség a jódtablettára vagy épp egy sugárzásmérő eszközre.
Péntek reggel ütött ki tűz Európa legnagyobb atomerőművében, a zaporizzsjai erőműben. A tüzet sikerült eloltani, a létesítmény viszont az oroszok kezére került. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már Csernobil elfoglalása után felszólította az oroszokat, hogy ne harcoljanak az erőművek közelében, ez a helyzet viszont még élesebb. Mennyit bírnak az erőművek? Honnan tudjuk, ha baj van? A többi között erről kérdeztük Aszódi Attila nukleáris szakértőt, a BME dékánját, a Paksi bővítésért felelős volt államtitkárt.
Egyelőre tisztázatlan, hogy miképp és ki garantálja a világnak, hogy nem történik Ukrajnában ismét nukleáris katasztrófa.
Úgy vélik nem „Csernobilhoz hasonló kockázattól” kell tartani, de veszélyes a helyzet.
Az orosz erők csütörtök este a legnagyobb ukrajnai és egyben európai atomerőmű, a hat energiablokkal rendelkező zaporizzsjai felé nyomultak előre.
A lakosság a saját testével védi a zaporizzsjai létesítményt.
A csernobili atomerőmű környékén lévő sugárzásmérő állomás február 25-én hallgatott el, és egészen február 28-án délutánig nem küldött újabb adatokat.
Korábban Oroszország azt közölte, hogy csapatai elfoglalták az erőművet és a környékét.
Biztonsági aggályok merültek fel a Fennovoima atomerőművel kapcsolatban.
Egy korábbi, szintén távirányítású kísérlet kudarcot vallott, a minap azonban újabb robotot küldtek a fukusimai atomerőmű legjobban sérült reaktorához – immár sikerrel.
Palkovics László innovációs és technológiai és Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter közötti összefeszüléshez vezettek a Paks II. engedélyezésére vonatkozó kérelemmel kapcsolatos problémák és hiányosságok – állítja cikkében a Direkt36. A párbajt Palkovics nyerte, az engedélyt nem adták meg.
Három atomerőmű, a svéd királyi palota és több kormányzati épület felett is katonai drónokat láttak Svédországban.
De nem zárkóznak el az újgenerációs atomenergiai megoldásoktól.
Rezsiválság van, az atomenergia pedig nagyon jól jön – összegeztek.
Kínai kutatók szerint az úszó atomreaktoraik a legextrémebb időjárásban sem borulnak fel. Nem is szabad.
A NASA a Holdon szeretne felépíteni egy kisebb reaktort, ami az ottani missziókhoz szolgáltatna folyamatos energiát. Az alapötletet Kína sem veti el.
A meghibásodott rendszernek radioaktív anyagokhoz nincs köze.
A projekt célja egy, a Naptól független energiaforrás létesítése, melyet az égitesten zajló küldetésekhez használnának.
