szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Aszódi Attila nukleáris szakértő, a BME dékánja a legfrissebb csernobili helyzetről értekezik Láncreakció című blogjában. Az áramellátás kiesése egyáltalán nem jó szerinte.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Egy nappal korábban, szerdán futott körbe a hazai és a világsajtóban egy aggasztónak tűnő hír: az orosz katonai akciók miatt teljesen leállt a csernobili atomerőmű és biztonsági berendezéseinek áramellátása. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közleményében azzal nyugtatott, hogy az áramellátás kiesése önmagában nem okoz azonnali vészhelyzetet. A történtek azonban így is súlyos eseményekként értékelhetők, és erre világít rá Láncreakció című blogjában Aszódi Attila is.

A nukleáris szakértő, a BME dékánja, a Paksi bővítésért felelős volt államtitkár szerint az atomerőművek folyamatos villamosenergia-ellátása létfontosságú, ami a leállított reaktorokra is érvényes. „(…) Tekintettel arra, hogy a korábban besugárzott, kiégett üzemanyagban radioaktív anyagok vannak, amelyek bomlása hőt termel, ezt a hőt pedig folyamatosan el kell vezetni.

Ha ezt nem tennénk meg, a kiégett üzemanyag – a hőteljesítményétől függő idő után, a hűtési feltételek függvényében – túlhevülhet, aminek hatására megsérülhet és belőle radioaktív anyag juthat ki a környezetbe”

– írta csütörtöki bejegyzésében Aszódi.

Aszódi Attila: Mindenkinek összeszorul a gyomra, ha arra ébred, hogy egy atomerőmű érintett a harcokban

Péntek reggel ütött ki tűz Európa legnagyobb atomerőművében, a zaporizzsjai erőműben. A tüzet sikerült eloltani, a létesítmény viszont az oroszok kezére került. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már Csernobil elfoglalása után felszólította az oroszokat, hogy ne harcoljanak az erőművek közelében, ez a helyzet viszont még élesebb. Mennyit bírnak az erőművek?

A szakértő rámutatott: azért is szükséges a folyamatos villamosenergia-ellátás, mert alapvető követelmény, hogy a nukleáris létesítményen belüli folyamatokat nyomon kövessék. „Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a mérőrendszereket és a mérések megjelenítését működtetni tudjuk.” De az üzemeltetők között, valamint az üzemeltetők és a hatóságok közötti kommunikációhoz is villamosenergia kell.

Aszódi a helyzet értékeléshez azt a jelentést veszi elő, amit Ukrajna tett közzé a 2011-es fukusimai balesetet követő, úgynevezett stresszteszt során. Szerinte ebben a jelentésben az szerepel, hogy a csernobili kiégett üzemanyagot tartalmazó átmeneti tároló, az ISF-1 berendezés mintegy 2 hónapot „bír ki” aktív hűtés nélkül. Vagyis: addig biztosított az üzemanyag víz alatt tartása. Ez Aszódi szerint „hihető adat.”

Az ISF-1 egy hatalmas medence, amiben nagyjából 21 000 darab, 7 méter hosszúságú, RBMK reaktor kiégett üzemanyag-kazettát tárolnak függőleges védőcsövekben, a víz alatt. Egyes kazetták 30 éve pihennek, az „újabbak” 21 éve fejezték be az energiatermelést. Aszódi Attila szerint a kazetták körül és fölött nagy mennyiségű víz található.

Amikor az áramellátás megszűnik, először a dízelgenerátorok indulnak be, hogy a hűtést biztosítsák. A dízelüzemanyag kifogyása után – ha azt nem pótolják – a hűtőszivattyúk is leállnak, majd ez a hőteljesítmény elkezdi melegíteni a medence vizét. „Több hét, amire olyan magas lesz a víz hőmérséklete, hogy a párolgás intenzívvé válik, még több idő, amire a forrás beindul, és az ukrán stressz teszt jelentés szerint kb. 2 hónap, amire olyan magas (300 °C) lehet a kazetták felületi hőmérséklete, hogy esetleges burkolatsérülést lehet feltételezni” – írja a szakértő.

Aszódi ezután úgy összegez, hogy

tehát van még idő azelőtt, hogy az áramellátás kiesése következtében jelentős radioaktív kibocsátás történne, és elméletileg több lehetősége is van az üzemeltetőnek beavatkozni (pl. létezik a telephelyen mozgatható mobil dízelgenerátor, vagy akár tűzoltóautókkal is lehet a vizet pótolni a medencében), ezen eszközök hozzáférhetősége azonban jelenleg nem ismert.”

Aszódi szerint ettől függetlenül továbbra is nagy baj, hogy a létesítmény közelében harcok dúlnak, amik a biztonságos villamosenergia-ellátást is érintik. A harci cselekmények ráadásul az egyéb beavatkozási lehetőségeket is korlátozhatják – mutat rá a szakértő.

Mint írja, az áramellátás kiesése lehetetlenné teszi a nedves tároló mesterséges szellőztetését, de áram nélkül az egyes mérések sem működnek. Szintén súlyos probléma, hogy az ukrán üzemeltetők az orosz csapatok fellépése miatt több mint két hete nem hagyták el a csernobili telephelyet, műszakváltás nem volt. „210 ember 15. napja bent van az erőműben.”

Szumi környékét bombázták az éjjel, Harris Varsóban tárgyal - percről percre az orosz-ukrán háborúról

Az oroszok csütörtökre virradó éjjel többek között azokat a településeket bombázták, ahonnan szerdán kimenekítették a lakosok egy részét. Az amerikai alelnök Lengyelországba érkezett. Kövesse velünk az orosz-ukrán háború eseményeit percről percre!

Ha érdeklik a fejlemények, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Szabó Gábor hvg360

Aszódi Attila: „Nem aggódom sem Paks I., sem Paks II. áramának eladhatósága miatt”

Áramhiányt és drágulást jósolt 2014-es kinevezésekor a paksi atomerőmű bővítésének akkori kormánybiztosa, későbbi államtitkára. Így nem csoda: a mostani árakban igazolva látja állítását a beruházás megtérüléséről. Aszódi Attila professzor, aki az idén lett a Budapesti Műegyetem Természettudományi Karának dékánja, 2018 végén a Pegasus kémszoftver célpontjává vált.