2020 után minket már nem lehet meglepni semmivel – gondolhattuk idén január elején, amikor azon töprengtünk, milyen év előtt állhatunk. Tényleg, mi történhetne? Megkérik az olimpián a nézőket, hogy maradjanak csendben? Még márciusban is maszkban kell sörözni? Nos, még így is volt, amin sikerült meglepődnünk – ezekből gyűjtöttük össze a legváratlanabb eseményeket, amiket tényleg nem gondoltunk volna, hogy 2021-ben megtörténhetnek.
Szerintük december 19-én támadás érte a követséget, a Scotland Yard eddig egy embert vett őrizetbe.
Megoldatlanok a menedékjogi kérdések, a genfi egyezményt nem akkora tömegekre méretezték, amelyekben összekeverednek a veszélyek elől futó és a jobb élet felé igyekvő emberek. Ezt a két motívumot jogi eljárásban szétválasztani nemigen lehet. Vélemény.
A fehérorosz vezető elfogadta Vlagyimir Putyin meghívását a megszállt ukrán területre, és „nem kérdés, hogy ő a Krímet orosz területnek tekinti.”
A fehérorosz ellenzék vezetője az Európai Parlamentben beszélt, ahol erősen bírálta az európai uniós döntéshozókat, hogy csak puhán és öncélúan állnak ki Lukasenka rezsimje ellen.
Ha az Európai Unió engedi, hogy a halál és szenvedés alaphelyzet legyen, akkor még inkább elmosódik a választóvonal az EU és a tekintélyuralmi rezsimek között, írja az amerikai lap a lengyel-fehérorosz határon zajló menekültválság kapcsán.
Azt viszont tagadta a fehérorosz elnök, hogy maguk hívták volna be a migránsokat.
A magyar kormány továbbra sem hajlandó egyértelműen elítélni Fehéroroszországot a lengyel határkrízisben játszott szerepéért. Ugyanakkor Orbán Viktor kerítésépítéséből követendő példa lehet az EU külső határain.
Fehéroroszország a menekültválság gerjesztésével hibrid háborút indított Lengyelország ellen, Aljakszandr Lukasenkának az a célja, hogy a választás elcsalása ellenére az EU ismerje el őt legitim államfőnek, és ne sújtsa további szankciókkal az országát – mondja Tadeusz Iwanski, a Keleti Tanulmányok Központja (OSW) nevű varsói intézet vezetője.
Emberek ezrei rekedtek a lengyel–fehérorosz határ közelében. A Minszk által tudatosan gerjesztett válság napról napra mélyül, ahogy nő az Európai Unióba bejutni akarók elkeseredettsége és a tagállamok megosztottsága is. A helyszíni tapasztalatok megerősítik, hogy ha a fehérorosz rezsim számítása eddig nem is jött be, az emberkereskedőké már igen.
A hvg.hu stábjának Lengyelországba átjutott menekültek mesélték el, hogy a túloldalon a fehérorosz katonák hogyan ösztönzik őket az átjutásra és hogyan zavarják, hogyan játsszák ki a lengyel oldalt védő katonákat. A Közel-Kelet üldözött és elnyomott nemzetségeiből érkező menekülteket találtunk az újabb migránsválság helyszínén.
Kollégáink a lengyel oldalról közelítették meg a határt, de megkapták azt az üzenetet, amelyet a túloldalról érkező migránsok is.
A lengyel társadalom és politika egyetért abban, hogy a fehérorosz diktátor az orosz elnökkel közösen hozta létre a belarusz határon látott menekültválságot. A dolog megoldásában azonban már kisebb az egyetértés, és a környező falvak is egyszerre félnek és próbálnak segíteni.
Hétről-hétre ér el újabb mélypontot az EU és Fehéroroszország kapcsolata. A szankciós intézkedések egymást érik, miközben a Lukasenka-rezsim hibrid háborút indított az unióval szemben. A Fidesz ebben a helyzetben is Brüsszellel van elfoglalva.
Az igazságügyi minisztérium keresetének adott helyet a minszki legfelsőbb bíróság.
A belarusz csoport rendőrségi és kormányzati hálózatokba szivárgott be, nem titkoltan azzal a céllal, hogy érzékeny információkat szivárogtasson ki.
Világos, hogy a belarusz kormány aljas módon provokál. Az is világos, hogy az uniós tagállamoknak védeniük kell külső határukat. De az is, hogy a határok közti senkiföldjén emberek szenvednek. Megoldás nem látszik.
Sem Irina Levsinával sem egyik riporterükkel nem tud kapcsolatba lépni a BelaPan hírügynökség többi munkatársa. Utóbb derült ki, hogy őrizetbe vették őket. A helyettes főszerkesztőnél is razzia volt, de őt nem tartóztatták le.
