A fagypont körüli éjszakai hőmérséklet ellenére nagyon sokan töltik az éjszakát a szabad ég alatt a lengyel–fehérorosz határ melletti erdőkben, amelynek közelében, a lengyel oldalon dolgozik csütörtök óta a hvg.hu stábja. Még csak a tél eleje van, ennek ellenére már most olyan hidegek vannak, amelyre szinte egyáltalán nincsenek felkészülve azok, akiket a határkerítéshez reptettek a fehéroroszok, azzal ámítva őket, hogy az Európai Unió lengyelországi határa szabadon átjárható.

A határon augusztus óta 33 ezer illegális átkelést regisztráltak, közülük csak októberben 17 800-an próbáltak meg bejutni Lengyelországba, novemberben eddig 4500-an – mondta a lengyel határvédelmet koordináló tiszt pénteken délelőtti sajtótájékoztatóján. Összevetésképp: 2020-ban egész évben csupán 880-an próbáltak illegális úton bejutni Fehéroroszország felől Lengyelországba.

Reviczky Zsolt

A lengyel hatóságok számítása szerint nagyjából három-négyezer ember várakozhat most átkelésre a határon, azonban sokak számára már az átkelés is megugorhatatlan akadály. Aki átjut a határon, arra sem rögtön az aranyélet vár: karanténra kötelezik őket a járvány miatt, aki pedig ezt letöltötte, az a határhoz legközelebb eső nagyvárosba, Bialystokba kerül, az ottani menekülttáborba.

Tudósítónk pénteki látogatása idején a táborban 152 ember volt, azonban a számuk folyamatosan változik. A menekültek túlnyomó része jól beszél angolul, így könnyen értettek szót riporterünkkel is. „A határról egyáltalán nem akarok beszélni, az a földi pokol” – mondta egy Dzsáwád nevű férfi kollégánknak. Dzsáwád elmondta, hogy ő Afganisztánból érkezett családjával, korábban jól menő ügyvédi praxisa volt, háza, autója, mindene megvolt, mielőtt a tálibok átvették volna az uralmat. Két hónapja indultak el Kabulból, mint mondta, őket is azzal ámították, hogy szabadon járható a határ. (Borítóképünkön nem Dzsáwád látható.) Dzsáwád azt mondta, hogy ötéves kisfiával öt éjszakát töltöttek a szabad ég alatt, míg végül sikerült átjutniuk Lengyelországba. Dzsáwád helyzete azért vált tarthatatlanná Afganisztánban, mert a hazara etnikumból származik, amelynek tagjait a tálibok üldözik. Egy rokonát elvitték, a férfi úgy sejti, kivégezhették, ugyanis nem került elő. Tudósítónk beszámolója szerint a határon elsősorban afgánok, irakiak és szírek vannak, közöttük nagyon sok gyerek, sőt volt egy olyan nő is, aki az erdőben szülte meg gyermekét.

Reviczky Zsolt

Egy másik férfi, aki az iraki Erbilből menekült el kurd származású, korábban a peshmergák kötelékében harcolt az Iszlám Állam ellen. A férfi kiemelte – és ezt fotóval is bizonyította – hogy a kurd elnök testőrségében szolgált, mint biztonsági tiszt. Ő nem a családjával, hanem egyedül jött, valamint a lábát mutatta, azt állítva, hogy megverték a fehéroroszok. A férfi arról számolt be, hogy a határon rendszeresen kialakulnak komoly tülekedések, dulakodások, ilyenkor a fehérorosz hatóságok is beavatkoznak, hogy rendet tudjanak csinálni.

Reviczky Zsolt

Aki eljut a menekülttáborig, az dokumentumokat kap, viszont csak olyanokat, amikkel nem maradhatnak Lengyelországban. A papírok birtokában elhagyhatják a szállást, sőt szabadon is utazhatnak Lengyelországon belül, azonban ha 48 órán belül nem térnek vissza, automatikusan bukják a szállással járó ételt és orvosi ellátást is.

A határon frissen átjutókra és a menekülttáborban lévőkre utaznak az embercsempészek is. Olyannyira, hogy a lengyel rendőrség külön arra kérte a helyi szállásadókat, hogy mindenkinek az útlevelét ellenőrizzék, aki pedig közel-keleti, azt jelentsék a hatóságoknak. A csempészek a lengyel oldalon nem tesznek sokat: vaskos összegekért cserébe kimenekítik a határ menti erdőkből az embereket egy kb. negyven kilométerrel messzebb található erdős részre, majd megmutatják nekik Németország felé az irányt. A német határ azonban onnan nagyon messze van.

Reviczky Zsolt

Vannak többen a határmenti zónában, akik Németországból érkeztek. Ők évekkel ezelőtt jöttek Európába, most pedig a rokonaikat keresik. Több család is szétszakad a határon: ha például valaki rosszul lesz, azt kimenekítik, bekerülhet a lengyel egészségügybe, azonban a hozzátartozói a fehérorosz oldalon maradnak. Aki egyszer átjut a lengyel oldalra – tegye azt legálisan, vagy a kerítésen átmászva, a katonákat megkerülve – azt viszont nem toloncolják vissza.

A fehéroroszok fő célja azonban – a menekültek beszámolója szerint – nem az ütlegelés, hanem a menekültek átjuttatása, átsegítése a határon, a helyzetről beszámoló lengyel tiszt szerint a családokat, gyerekeket teszik a tülekedéseknél az első sorokba, valamint betanítják őket arra, hogy mit kell mondjanak a lengyel őröknek ahhoz, hogy nagyobb eséllyel engedjék őket át. A fehérorosz katonák zavarják is a lengyeleket: a Twitteren videók terjednek arról, hogy lézerrel lövik a velük szembenállók szemét, hogy nehezítsék munkájukat.

A menekültek beszámolói szerint éjszaka a fehérorosz katonák éjjellátóval felszerelkezve nézik a határkerítést, és ahol éppen nem látnak őrt, oda küldik a menekültek csoportjait. Ezen a kerítésen jóval könnyebb átjutni, mint a magyar határkerítésen lenne: ez nem egy megerősített kerítésfal, hanem egy védvonal, szögesdróttal a tetején, amit kidöntött fák segítségével másznak meg, a szögesdrótot pedig pokróccal igyekeznek letakarni.

Reviczky Zsolt

Az átkelésnek azonban nem ez az egyetlen módja, bár csak egy határátkelő van nyitva jelenleg, Bobrowniknál, itt nagyjából negyven órát kell várni az átjutásra. Vannak, akik a határállomásokat közelítik meg, hogy oltalmat kérjenek. Beszéltünk olyan határőrrel, aki bevallotta, ilyen kérés esetén úgy tesz, mintha nem értene angolul.

A lengyelek a jelenlegi információk szerint komoly szankciókat terveznek Fehéroroszország ellen, ettől azt várják, hogy a fehérorosz fél kevésbé fogja rájuk tolnia menekülteket. A lengyel határőrtiszt tájékoztatása szerint szó van a határ teljes lezárásáról, ami – mivel a két ország közti kereskedelmi útvonalat is elvágná – igen érzékenyen érintené Fehéroroszországot. Ugyancsak tervben van egy sokkal erősebb határkerítés felhúzása is, azonban ez sem kezdődött még el.

Tervben van azonban az is, hogy a jelenleg műveleti zónának számító, határmenti pár kilométeres sáv lezárását feloldják, emiatt komoly nyomás van a lengyel hatóságokon, részben azért, hogy humanitárius okokból bejuthassanak oda segítők, részben pedig azért, hogy a média hitelesebben tudjon beszámolni az eseményekről.

A határmenti zónában eddig kilenc ember vesztette életét, információink szerint őket egy helyi tatár falu lakosai fogják eltemetni a muszlim hagyományoknak megfelelően.

Cikkünket tudósítónk újabb jelentéseivel bővítjük.