Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Plenáris vitán tekintette át az Európai Parlament, hogy mi történt az EU és Fehéroroszország kapcsolatában azóta, hogy tavaly augusztusban az EU által el nem ismert módon Aljakszandr Lukasenka ismét megnyerte az elnökválasztást. A belorusz ellenzék egy részét elüldözték, másik részét pedig börtönbe zárták, mire az EU magánszemélyekkel és jogi személyiségű társaságokkal szemben vezetett be büntetőintézkedést.
Eddig négy szankciós csomagot fogadtak el és az ötödik is körvonalazódik. A belorusz rezsim közben szintet lépett: közel-keleti és afrikai migránsokat szállít saját területére, majd átsegíti őket Lengyelországba, Litvániába és Lettországba, időnként kaotikus helyzetet előidézve.
Andrius Kubilius, a témáért felelős EP-képviselő úgy értékelte Belarusz elmúlt több mint egy évét, hogy a Lukasenka-rezsim brutálisan eltapos minden szembenállást és ehhez Putyin elnök nyújt támogatást.
Lukasenkát azonnal a nemzetközi bíróság elé kellene állítani, mert erőszakot követ el, kínozza az embereket
– jelentette ki a képviselő, hozzátéve, hogy becslések szerint már hétszáz politikai fogoly van az országban. A bíróság elé állításhoz nagyon sok képviselő csatlakozott, bár ennek gyakorlati kivitelezése nehéznek tűnik. Abban is sokan osztották Andrius Kubilius véleményét, hogy a fehérorosz rezsim valamennyi lépése mögött a Kreml támogatása áll.
Esteban Gonzalez Pons néppárti képviselő például úgy fogalmazott, hogy Putyin és Lukasenka egy maffia, akik keleten embereket vesznek, ezért szolidaritást kell vállalni a külső határainkon lévő országokkal. Mások is szorgalmazták az újabb szankciókat, aminek ki kellene terjednie a faiparra is, mert a fakereskedelem állami monopólium Belaruszban.
Egy másik néppárti, Lena Dupont arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a helyzet jó lehetőség azoknak, akik ellenzik a közös migrációs politikát, hogy átgondolhatják az álláspontjukat. Az ilyen ellenzők között van az ex-néppárti Fidesz is, amelynek szónoka azonban egyáltalán nem látta meg az előbb említett lehetőséget. Gál Kinga így fogalmazott:
Mi, magyarok 2015 óta tudjuk, milyen szembenézni az illegális migrációs hullámmal. Ha nem építettünk volna kerítést a déli határon, akkor további százezrek érkezhettek volna illegálisan Európába.
Megítélése szerint egyértelmű, hogy a kerítés a megoldás a tömeges, illegális migráció megfékezésére. „Ennek ellenére a magyar kormány az országot és az EU külső határait védő kerítés építése miatt Brüsszeltől a mai napig csak bírálatot és támadást kap” – panaszolta Gál Kinga. A magyar kormánypárti politikus jelezte teljes szolidaritását Litvánia és Lengyelország felé, azt kérve, hogy
A migráció ne váljon politikai zsarolóeszközzé!
A nagy többségtől voltak még inkább eltérő vélemények is. Ivan Vilibor Sincic horvát képviselő például feltette azt a kérdést, hogy
Mi újság az én jogaimmal? Például annak a jogaival, aki nem akar Covid-útlevelet. Egy Minszkben tüntető fontosabb számunkra, mint egy Párizsban tüntető?
A horvát politikust a levezető elnök figyelmeztette, hogy tartania kell magát a napirendhez. A vita végén Ylva Johansson az EU belügyi biztosa azt mondta, hogy
egységre, határozottságra és szolidaritásra van szükségünk. Nem bizonyulhatunk gyengének a brutális elnyomással és a provokációval szemben, mi a demokráciát és nem az autokráciát képviseljük.
Az EP-képviselők a napokban egy állásfoglalást is elfogadnak a belorusz helyzettel kapcsolatban.
