• Keresztbe áll egy hajó a Szuezi-csatornán, és hetekre leállítja a világkereskedelem egy jó nagy részét

AFP

Mindannyiunknak volt már stresszes munkanapja, de valószínűleg ezzel közel sem tudtunk akkora károkat okozni, mint azok, akik a világ egyik legnagyobb teherhajóját keresztbe fordították a Szuezi-csatornában. Az Ever Given egy olyan szűk szakaszon rekedt meg, ahol egyszerre csak egy irányban közlekedhetnek a hajók. Ez pedig az egész világkereskedelmet hosszú időre blokkolta: 422 hajó várakozott mögötte, a március 23-i baleset után a nyár elejéig kellett várni, hogy a késéseket mindenki behozza – az után is rettenetes év volt a nemzetközi áruszállításban, de ez már más téma. A hajó amúgy csak júliusban hagyhatta el a Szuezi-csatornát, a csatornát üzemeltető hatóság ugyanis 900 millió dollár kártérítést követelt a japán tulajdonosoktól, hosszas tárgyalások után sikerült megegyezniük. Az ügy persze amilyen szürreális, annyira vicces volt, viszont arra nagyon látványosan felhívta a figyelmet: a világ gazdasága néhány pontján olyan törékeny rendszereken alapul, hogy elég egy kínos hiba, és máris borul minden. Azaz ebben a helyzetben nem borul, hanem egy helyben marad.

• Egy kínai ingatlanfejlesztő cég híreit lesi mindenki, bedönti-e a világgazdaságot

AFP

Ősztől aztán már sokan keverték az Ever Givent az Evergrandéval, pedig az máshogy okozhatott volna még nagyobb káoszt. Kína második legnagyobb ingatlanfejlesztő cége szeptemberben sodródott a fizetésképtelenség közelébe. Akkor még sikerült megmenteni, de az év végére már elkerülhetetlennek látszik az összeomlás. Az eseményeket azért is figyelhették sokan idegeskedve, mert gyanúsan hasonlított arra a történet, ahogyan tizenhárom éve a Lehman Brothers összeomlott. Az ügy kiindulópontja az volt, hogy az egész kínai ingatlanszektor nagy bajokkal küzd. Akkora üzlet volt az ingatlanbiznisz, hogy jelenleg nagyjából 100 millió olyan lakás van, amit megvett valaki befektetési céllal, de nem tudta eladni, és még 30 millió olyan, amit még csak befektetőknek sem tudtak eladni az építtetői, tehát tulajdonosuk sincs. Nyugodtan nevezhetjük ezt időzített bombának. Egyelőre azonban úgy tűnik, az Evergrande nem rántja magával a világgazdaságot – ha mégis, akkor az egy év múlva készülő éves összefoglalóban térjünk vissza erre a cikkre, itt lesz 2021 legrosszabbul öregedő mondata.

• Matolcsy György a sajtóban kezdi el kritizálni a kormányt
  

  Matolcsy György

  MTI / Czeglédi Zsolt

A jegybankelnök soha nem volt a hangzatos szavak és a nagy víziók ellensége, idén azonban – amikor épp nem olyasmiken gondolkozik, hogy miként lehetne Budapestet feldarabolni – egészen új oldaláról ismerhettük meg: a kormány gazdaságpolitikájának kritikusa lett. Már júniusban megírta, hogy „elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát”, ugyanis szerinte túlságosan költekezik a kormány, nem sokkal később közepesre értékelte a kormányzati válságkezelést. Arról is írt, hogy rosszul költik el az EU-s pénzeket, az év végén pedig, amikor már világos volt, hogy elszáll az infláció, arról értekezett: sérülékenyebb a gazdaságunk, mint tavaly volt, és most kell irányt váltani, mert pár hónap múlva már késő lehet. Matolcsy azt rendszeresen jelezte, hogy segítő szándékú kritikával fordul a kormány felé – de valójában a NER elmúlt lassan tizenkét évének súlyos kritikája, hogy mindenki megdöbben, amikor egy, a kormánytól elvileg független szervezet vezetője tényleg mer saját véleményt mondani.

• Örülünk, hogy 360-ra változik a forintárfolyam

Túry Gergely

2021-et 362-es árfolyamon kezdte a forint, és az előző évben már hozzászokhattunk ahhoz, hogy néha 360-as szint környékén jár, de az, hogy tartósan még jóval efelett is legyen, az azért újdonság volt idén. A nyáron volt egy időszak, amikor még 350-nél is erősebb volt, de utána újra gyengülés kezdődött. A 2020 áprilisában elért, 369,5-ös történelmi rekordot először november 22-én sikerült meghaladni, másnap pedig minden korábbinál rosszabb lett a helyzet, akkor 372,008 forintot kellett adni egy euróért. A gyengeségnek több oka is van: a járvány miatt nagy a gazdasági bizonytalanság, a dollár pedig erősödik, így sokan inkább oda viszik a pénzüket. Vagyis ezúttal – a tavalyi nagy zuhanással ellentétben – valóban inkább a nemzetközi folyamatokat lehet hibáztatni a forintgyengülésért, de persze az is igaz, hogy a magyar devizát sok más környékbeli ország pénzénél gyengébb állapotban ütötte meg a válság. Az MNB az inflációt próbálja fékezni a folyamatos kamatemeléssel, de ennek mellékhatásaként a forintnak is erősödnie kellene – ritka alkalom, amikor ez tényleg meg is történik, és legalább 360 környékére visszatáncol rövid időre.

• Egy államtitkár lebukik azon, hogy készpénzben osztogatják a vesztegetési tételeket

Völner Pál

MTI / Bruzák Noémi

Azt, hogy lehetnek fideszes politikusok, akikre a korrupció gyanújának szörnyű árnya rávetül, legfeljebb azokat lephette meg, akik egy kő alatt töltötték az elmúlt tizenegy évet, de azért az, hogy néhány hónappal a választás előtt az igazságügyi minisztérium második embere belebukjon egy korrupciós ügybe, váratlan volt. Völner Pált azzal gyanúsítják, hogy milliós összegeket fogadott el rendszeresen a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, az ügyészség pedig tételesen fel is sorolta, mikor mennyi pénzt adott át utóbbi az államtitkárnak „jellemzően konspirált módon”. Völner mindent tagad – miután a parlamenti többség kiadta a mentelmi jogát, a bíróságon próbálhatja majd tisztázni magát. Hasonló okokból kell búcsút vennünk a Parlamentben Boldog Istvántól és Simonka Györgytől, mivel a 2022-es választáson egyikük sem indul. A csalással és vesztegetéssel vádolt Simonka legalább megemlítette a visszavonulásáról szóló közleményben a bírósági ügyeit, mondván, ha indulna, csak erről szólna a kampány. Boldog, akit hivatali vesztegetés elfogadásával vádolnak, azt mondta, azért hagy fel a politikával, mert három év múlva ilyenkor inkább szeretne a családjával teázni esténként. Ennek a tervnek keresztbe tehet az, hogy az ügyészség hat év börtönt kér rá – bár persze az is lehet, hogy felmentik, vagy az is, hogy három év múlva még mindig nem jutunk el a jogerős ítéletig.

• Elérhető az oltás bárkinek, de annyian nem bíznak meg benne teljesen alaptalanul, hogy a közelébe sem jutunk a nyájimmunitásnak

Reviczky Zsolt

2020 karácsonya és szilvesztere között az első néhány ezer koronavírus elleni védőoltást már beadták, tehát az, hogy lesz oltás, már nem volt kérdés az új év elején, de azon, hogy mikor lehet tömegesen oltani, még aggódhattunk. Aztán kiderült, hogy nem is a vakcinabeszerzés tempója jelenti az igazi veszélyt, hanem az, hogy tömegek döntöttek úgy, mostantól értenek az orvostudományhoz. Hiába jutottunk el hatmillió beoltottig, ennél tovább nem lehet lépni, előbb lelassult, majd gyakorlatilag állóra fékezett az oltási program. A probléma nem magyar sajátosság, bár tény az, hogy sok más országnál rosszabbul állunk – a kínai és orosz vakcinabeszerzésnek köszönhetően sokáig a második helyen álltunk az EU oltottsági rangsorában, most már a 19.-ek vagyunk. Azok, akik tavaly még azt hirdették, hogy a maszk mögött felgyülemlik a szén-dioxid, vagy hogy az 5G-tornyok terjesztik a koronavírust, most már az oltásokkal kapcsolatban állnak elő egészen vad összeesküvés-elméletekkel, így a nemtörődömségnek, az álhíreknek és az áltudományosságnak közös erővel sikerült elérnie azt, hogy még mindig fényévekre vagyunk a nyájimmunitástól, és attól, hogy teljesen magunk mögött hagyhassuk a járványt. Ráadásul miután a kormány bevezette, hogy a cégek kötelezővé tehetik az oltást, és az állami dolgozókat kötelezte is, kíváncsiak várhatjuk, mi történik, ha a tudományban annyira mégsem hívő tanárok vagy a – gyönyörű képzavarral élve – oltásellenes tűzoltók kiesnek a rendszerből. Eközben sokáig a világ legrosszabb covidos halálozási aránya volt a magyar, egészen addig, amíg Peruban át nem számolták a statisztikát, és majdnem háromszorosára növelték az elhunytak hivatalos számát. Azóta a világ negyedik, Európa harmadik legrosszabb halálozási mutatója a magyar.

• Trump rajongói megostromolják a Capitoliumot, miközben a saját pártjának képviselői nem visznek végig egy választási csalást, a vezérkari főnök pedig elzárja őt az atomfegyvertől

AFP / SAUL LOEB

Az év hatodik napjáig kellett csak várni az első egészen elképesztő eseményre 2021-ből. Az amerikai történelmet sok minden miatt lehet kritizálni, de az valóban példamutató, hogy minden elnök leváltása után békés hatalomátadás történt – eddig. Donald Trump és a republikánus média addig hergelte bele az embereket bármiféle komolyan vehető bizonyíték nélkül abba, hogy választási csalás történt, hogy aztán amikor a törvényhozásban épp hitelesíteni készültek az elnökjelöltekre leadott szavazatokat, Trump hívei megtámadták a Capitoliumot, és csak több halálos áldozat árán sikerült kiszorítani őket onnan. Trump és közeli emberei komolyan gondolták, hogy megpróbálják megfordítani a választás eredményét, ehhez pedig kizárják néhány Joe Bidenre szavazó állam elektori voksait, de a szavazatszámlálást levezető Mike Pence alelnök az utolsó percekben a főnöke ellen fordult. Azóta pedig az is kiderült: az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke attól tartott, hogy Trump megőrült, ezért két nappal a Capitolium ostroma után titkos paranccsal elzárta Trumpot az atomfegyvertől arra a másfél hétre, amíg Joe Biden át nem vette az elnökséget. Bidenből az első évében nem lett igazán népszerű elnök, az afganisztáni kivonulás – amelyről még Trump kormánya döntött, de a jelenlegi vezényelte le – totális kudarc lett, de tisztes távolságra az Egyesült Államoktól már azt is meglepetéssel szemlélhetjük 2017–2020 után, hogy ha az amerikai elnök megszólal, akkor egyszerűen csak unalomra számíthatunk, nem arra, hogy valami elképesztő őrültséget fog mindjárt mondani, amivel vagy a fehér felsőbbrendűség híveit, vagy a sértett középkorú férfiakat hergeli, vagy épp beletenyerel valami nemzetközi konfliktusba.

• Egy európai állam eltérít egy civil utasszállítót

AFP

Egészen ijesztő eseményeket láthattunk május 23-án: a Ryanair Athénból Vilniusba tartó repülőgépét a belarusz légtérben leszállásra kényszerítettek azzal az ürüggyel, hogy pokolgép van a fedélzeten. Valójában azért tették, hogy letartóztathassák Raman Prataszevicset, a Nexta nevű Telegram-csatorna volt főszerkesztőjét. Az államilag szervezett gépeltérítést világszerte elítélték, Prataszevicsről pedig sorra kerültek ki videók, amiken „megvallja a bűneit”, és persze amelyeknek az őszinteségét senki nem hiszi el. A Lukasenka-rezsim nemzetközi elszigeteltsége még tovább nőtt, főleg miután a fehérorosz állam az EU-s szankciókra válaszul menekültek tömegeit próbálta átküldeni Lengyelországba, de egyelőre Vlagyimir Putyin hatalomban tartja az örökös fehérorosz elnököt.

• A benzinárban tér vissza a Kádár-rendszer

Túry Gergely

Áremeléssel kezdődött az év a benzinkutakon, a 95-ös benzin literje már 370, a gázolajé pedig ennél is durvább szintre, 393 forintra nőtt. Azóta ezt már nosztalgiával idézhetik vissza az autósok: novemberre az üzemanyagár meghaladta az 500 forintot is. A kormány pedig lépett, és 480 forintban maximálta az árakat – így legalább részben visszatértünk ahhoz az 1946 és 1990 közötti hagyományhoz, hogy az állam határozza meg, mennyibe kerülnek az üzemanyagok. Persze ez csak felső határ, azóta lecsökkent már 480 forint alá az ár, miután a nemzetközi piacokon estek a kőolajárak. A benzinárnak nagy szerepe volt abban, hogy novemberre 14 éves rekordra, 7,4 százalékra nőjön az infláció, éves átlagban pedig 5 százalék fölött lehet. Ha az MNB előrejelzése bejön, akkor 2022-ben már nem annyira a benzin miatt lehet majd dühöngeni: az élelmiszerek 6,9 százalékos drágulásáról szóló prognózis annyira pesszimista, hogy az idei ételdrágulásnak majdnem a dupláját jelentené.

• A mienk az Eb leggyengébb csoportja

Túry Gergely

Amikor elkészült a foci-Eb sorsolása, úgy gondoltuk, hogy az Európa-bajnokság halálcsoportja a mienk, ahol minden pont bravúr. A magyar válogatott valóban utolsó lett a csoportjában, de az, hogy csak Portugáliától kapott ki, miközben Franciaországgal és Németországgal is döntetlent játszott, pontosan ugyanolyan bravúrnak tűnt, mint az, hogy pár hónappal korábban az EU korrupciós rangsorában Romániával és Bulgáriával kerültünk holtversenybe az első helyen. A fociban ez az örömteli meglepetés volt, arra viszont nem sokan tippeltek az Eb előtt, hogy ez lesz az egyetlen olyan csoport, ahonnan egy csapat sem jut be a legjobb nyolc közé: a portugálok Belgium, a franciák Svájc, a németek pedig Anglia ellen estek ki a legjobb 16 között. Jól kifárasztottuk őket.