Hiába nő az elégedetlenség, kormányképes ellenzéki alternatíva továbbra sem látszik. Az egyetlen erősnek mutatkozó formáció, a Demokratikus Koalíció képességei pedig kimerülnek riválisai lenyomásában.
Épp akkor törli el az állam szociális ellátási kötelezettségének törvényi garanciáit az Orbán-kormány – s javasolja a bajba jutottaknak, hogy keressenek menedéket az egyházaknál –, amikor minden korábbinál nagyobb veszélye van egy újabb szociális válság kirobbanásának.
A HVG információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról, az Action for Democracytól kapott kampánytámogatásról szereznek be információkat. A magyarországi bankok felszólítást is kaptak, hogy listázzák ki azokat a tranzakciókat, amelyeket az AFD kezdeményezett január 1-je óta. Márki-Zay Péter, aki a tavaszi választáson az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, a HVG-nek azt mondta, a 42 ezer soros főkönyvük kint van a neten, minden tétel mögött áfás számla és banki utalás van.
Eddig csak a rendőrség és adóhivatal vizsgálatáról lehetett tudni, de az államhatalom bevetette a titkosszolgálati eszközöket a politikai ellenfél megfigyelésére: immár az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról.
A tanár-diák tüntetés egy középosztálybeli sztori, és ha nincsenek erős szereplők a civil életben, akik össze tudják hangolni sérelmeiket a rendszer más áldozataiéval, az is marad – véli Gerő Márton szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója, aki a társadalmi mozgalmakkal és a civil társadalommal foglalkozik. Szerinte unikum, hogy a tanárok, a diákok és a szülők együtt és aktívan lépnek fel, de a megmozdulások alapvetően a városi iskolák köré szerveződnek, és kérdés, elérik-e a sztrájk mellett kitartó kritikus tömeget, amely jelentősen megakaszthatja a hétköznapi élet menetét.
Sürgős beavatkozást igényelne a szülészetek problémáinak rendezése, ám a döntéshozók inkább kényszerítő intézkedésekről ötletelnek. A gyerekvállalásra buzdító kormány a családokat bünteti. A kismamákkal szolidáris szülésznők közül sokan felmondanak.
Először kihúzta, majd – miután ráébredt ennek következményeire – fű alatt gyorsan visszatenné a törvénybe azt a rendelkezést a Fidesz, mely engedélyezi, hogy politikai felsővezetők „másodállásban” kuratóriumi tagok legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban.
Baj van bőven: óriási az élelmiszerár-emelkedés, brutális az infláció, most jönnek az első rezsiszámlák – sorolja a HVG-nek adott interjúban Botka László szegedi polgármester, aki szerint ennél nagyobb lehetősége nem lesz az ellenzéknek. Azt is gondolja, hogy soha nem volt ennyire aktuális egy újraelosztásra, a középosztály védelmére építő szociáldemokrata program.
A szavakban békepárti Orbán fegyverként használná a nemzeti konzultációt az unió ellen, amelyet – szemben Oroszországgal – minden bajok okozójának állít be.
Családi okokra hivatkozva jelentette be Újpest momentumos polgármestere, hogy nem száll újra ringbe a posztjáért, de vannak, akik DK-s háttéralkut sejtenek Déri Tibor visszavonulása mögött. Végül a politikus szerda délután bejelentette, kilép a Momentumból, a Fővárosi Közgyűlésben pedig a DK-frakcióhoz csatlakozik úgy, hogy a pártba nem lép be.
Az ajtó résnyire ki van nyitva, de hogy mi lesz ebből, az még kétesélyes – mondja Marschall Miklós korrupciókutató az EU-nak tett ígéret alapján fölállítandó integritási hatóságról.
A termékenységi arányszám növekedése 2011 óta 1,23-ról 1,6-ra bizonyos értelemben siker, de a népességcsökkenés megállításához szükséges 2,1-re nehéz feltornászni, Európában sehol nincs ekkora, és már Indiában is csak 2,13. A Covid miatt elhalasztott gyerekvállalás pótolható, de a recesszió újabb csapás a születésekre – állítja Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója, a PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola vezetője.
Elrajtolt a tizenegyedik nemzeti konzultációnak keresztelt előadás, amelyben a kormány gálánsan megadja a lehetőséget hű választóinak, hogy megsimogassák a buksiját. Haszna sosem volt, mert akármit pakol Orbán a hátizsákjába, Brüsszelben pontosan tudják, hogy népfelhatalmazás címszó alatt autoriter rendszere lenyomatát viszi magával. Az idei kérdések is jól mutatják: gyakorlatilag egy lépésre vagyunk attól, hogy a következő konzultáció arról szóljon, csatlakozzunk-e Oroszországhoz.
Miután a közös indulás kudarcot vallott, két tömörülés alakulhat ki és küzdhet meg egymással is az ellenzéki térfélen – véli Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója.
Egyetlen ponton lépett ki a kormánypropaganda által is sulykolt üzenetekből Orbán Viktor, amikor Berlinben kifejtette, mit gondol a háborúról. Ez a pont az ukránok megítélése volt. Miközben a miniszterelnök a német fővárosban 1956 hőseihez hasonlította Zelenszkijéket, a kormányzati propaganda éppen ennek ellentétét próbálja az emberek fejébe verni már hónapok óta, a kormányzati sajtóban megjelenő publicisztikák szinte mindegyike nyíltan ukránellenes, Amerika-ellenes hangot üt meg, Oroszországot egyfajta áldozatként beállítva. És miközben Angela Merkel politikáját dicséri, maga Merkel már nem biztos, hogy annyira büszke volna rá.
A szűnni nem akaró tiltakozások ellenére a kormány továbbra is fegyelmi ügyként kezeli és retorziókkal szankcionálja az oktatás helyzetének javítását célzó megmozdulásokat. De vajon elég lesz-e ez a „válságkezelési” technika arra, hogy az elégedetlenség szellemét visszazárja a palackba?
„Az illiberális demokrácia egy oximoron, ilyen nem létezik” – mondta a hvg360-nak Staffan Ingemar Lindberg, a Göteborgi Egyetem demokráciakutató-intézete, a V-Dem igazgatója. A kutatócsoport 2014 óta publikál évről évre demokráciaindexeket, és már 2019-ben választási autokráciaként tartották számon Magyarországot, 180 országból csupán a 91. legerősebb demokratikus intézményrendszert tudhatjuk magunkénak, az Európai Unióban messze a legrosszabbat. Lindberg szerint az autoriter rendszereket le lehet váltani demokratikus eszközökkel, de ehhez eddig nem látott tömegtüntetések és alulról szerveződő ellenzék kell.
A korábbi kormányzati ciklusokban Pintér Sándornak megadatott az a luxus, hogy az általa irányított területek, ezáltal pedig ő maga is kevésbé volt a nyilvánosság fókuszában, ám azzal, hogy Orbán Viktor a közoktatást és az egészségügyet a nyakába tette, mindez megváltozott. Pintérből golyófogó lett, de legalább rutinos golyófogó: tíz éve egyszer már túlélte ezt a szerepet, pedig akkor a „sajátjaival” kellett lenyeletni a kormány döntését.
Nem titok, hogy az NSO-nak több rendszerével kereskedünk – mondja Neuman Péter, azt azonban sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja, hogy az említett izraeli cég által fejlesztett Pegasus beszerzéséhez is közük volt. A Communication Technologies Kft. tulajdonosának azonban van sejtése arról, hogyan néz ki egy ilyen üzlet, hogyan szállítják le az árut a titkosszolgálatoknak, és mitől rendkívüli az NSO szoftvere.