Balog Zoltán sorsáról egy rendkívüli zsinaton döntenének a református vezetők
Azok az esperesek és gondnokok, akik kedden bizalmat szavaztak Balog Zoltánnak, nem a református egyház törvényhozói, egy csütörtöki online értekezleten a református vezetők arról tárgyaltak, hogy rendkívüli zsinatot hívhatnak össze a kegyelmi botrány miatt. (Péntekre hívták össze a rendkívüli értekezletet, amin Balog Zoltán bejelentette lemondását.)
Frissítés: Balog Zoltán pénteken a rendkívüli ülésen lemondott a zsinat elnöki posztjáról.
Olyannyira nem csitul a kegyelmi botrány a református egyházon belül, hogy lapunk értesülései szerint a keddi után csütörtökön délután ismét esperesi-főgondnoki értekezletet tartottak a témában, igaz, ezúttal nem személyesen, hanem online egyeztettek a felek. És mivel a református egyháznak nem a kedden Balogról döntő esperes-gondnoki ülés az úgymond alkotmányozó hivatala, felmerült, hogy rendkívüli zsinatot kellene összehívni. Megállapodás egyelőre nincs.
Ahhoz, hogy a keddi szavazás, a csütörtöki értekezlet, és Balog helyzete érthetőbb legyen, ismerni kell az egyház felépítését és döntéshozó fórumait.
A korábbi Emmi-miniszter Balog három fontos, de egymástól jól elkülöníthető pozíciót tölt be a Magyar Református Egyházban. Ő a budapesti Hold utcai református közösség lelkipásztora, ő a Dunamelléki református egyházkerület püspöke (ez az összesen négy egyházkerület közül az egyik, egy-egy püspök vezeti őket), de mindezek előtt ő a reformátusok zsinatának elnöke is. Ezek közül a kegyelmi botrány szempontjából utóbbi, a zsinat a legfontosabb, hiszen ez a magyarországi reformátusok legfőbb döntéshozó testülete.