Akár sikerrel járnak, akár nem, az SZFE diákjai az ellenállás új formáját honosították meg. Nem dőltek be a kormány ígéreteinek, és nem félnek a polgári engedetlenségtől.
A Le Monde-ban és a Süddeutsche Zeitungban is kiemelt téma az autonóm SZFE-ért vívott küzdelem.
„Az állam azt üzente, hogy köszönöm szépen, nem kérek abból, hogy civilek eljuttassák érettségiig vagy diplomáig a legszegényebb gyerekeket” – reagált Orsós János, az Ámbédkar Gimnázium alapítója arra, hogy az Emmi megvonta a hátrányos helyzetű gyerekeknek esélyt nyújtó iskolák támogatását. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint az állam működésképtelenségéhez asszisztálnak azzal, hogy civil adományokból pótolják az elvont pénzt, de nem tehetnek mást. A MET lelkésze, Iványi Gábor pedig kicsinyes politikai bosszúról beszél. A nehézségek ellenére a héten mindhárom érintett iskolában elindult a tanítás.
Miért nem lázadnak a magyarok még akkor sem, ha nyilvánvaló a politikai korrupció? – Martin József Pétert, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját, a Budapesti Corvinus Egyetem külsős adjunktusát kérdeztük.
Miközben Magyarországon 54 ezren kapnak 300 ezer forintnál is nagyobb öregségi nyugdíjat és több száz esetben a félmilliót is meghaladja a juttatás összege, még mindig jóval többen vannak az olyan szépkorúak, akik kénytelenek az átlagnyugdíj felénél is kevesebből megélni.
A márciusi országleállás alacsonyan tartotta az esetszámokat, de hazavágta a gazdaságot. A második hullám beköszöntével újra döntéshelyzetbe került a kormány, és úgy tűnik, most a piac életben tartása élvez előnyt.
Miközben az Orbán-kormány évek óta számolatlanul önti a pénzt a hozzá lojális egyházi és karitatív szervezetek számlájára, az állami támogatás megvonásával most megpróbálja megfojtani az olyan felekezeti és alapítványi iskolákat, ahol a fenntartók nem a kormány hívei.
A magyar külügyminiszter kirobbanthatatlan helyéről, főnöke óhajai számára parancsok, így a magyar külpolitika annyit ért el, hogy diktátorokkal barátkozva gyengíti az ország presztízsét, miközben ennek gazdasági hozadéka nincs vagy nem látszik.
Amennyire nehéz logikát keresni az új járványügyi szabályozásban, annyira könnyű kockázatos rendelkezéseket találni.
Nehéz értelmet találni abban, amit a kormányzat arról mond, mennyire vált be járvány első hullámában a digitális oktatás az általános és középiskolákban. Ez azért is aggasztó, mert a most ideért második hullámban ezt jó lenne tudni. Egyelőre azonban még nincs távoktatás, sok iskolát elért a vírus, de az intézményeket az ezzel járó gondok kezelésében az állam magukra hagyta.
Az iskolakezdéstől várták a járvány második hullámát a szakemberek, az a rémálmukban sem szerepelt, hogy a gyerekek emelkedő esetszámok mellett látják viszont egymást. A kormány a helyzet kezelését rálőcsöli az egyre idegesebb helyi közösségekre.
Sok szülő és tanár tart attól, hogy a járvány miatt a hagyományosan induló új tanév is digitálisra vált, ami az előzőben nem vizsgázott túl jól. Igaz, itt-ott már felsejlenek a virtuális oktatás előnyei is.
Nemigen megy át csont nélkül az Európai Parlamentben az Európai Bizottság javaslata a hétéves költségvetésről és a járvány miatti segélycsomagról. Az EP-képviselők közül sokan komolyan gondolják, hogy a pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kell kötni – például Magyarország esetében.
Feladta a leckét a kormány az iskoláknak: rájuk tolta annak felelősségét, hogy a járványveszélyben is biztonságos körülmények közt folyjon az oktatás.
Már nem taszítja, inkább vonzza az ellenzéki szavazókat a közös lista, bár nem minden párt szimpatizánsait egyformán. Ezért is fontos a megállapodás a közös jelöltekről, akik mögé viszont nem lehet fél szívvel beállni, ha a fideszes ellenfél legyőzése a tét.
Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.
A magánélet nem az utazásfoglalás során, csak a jachton kezdődik. Számít, hogy Borkai milyen formáját választotta a kikapcsolódásnak szemben Szijjártóval? Nem. Van jelentősége, hogy Szijjártó gatyában volt, míg Borkai anélkül? Nincs. Az nem tartozik ránk.
A Medián helyi felmérése szerint a közvélemény is három részre szakadt, de egészen máshogy, mint az önkormányzat. A kormánypárti képviselőknek és a polgármesternek valós támogatottságuk van, a polgármester ellen fordult DK-s és jobbikos képviselők mögül viszont még a saját pártjuk szavazóinak jó része is kihátrált. A relatív többséget ugyanakkor azok alkotják, akik értetlenül állnak az események előtt.
Orbán Viktor rendszerében a sajtó ellenőrzése a hatalom megőrzésének kulcsa. A magyar médiaviszonyok átalakítását 2010-ben törvényi erővel kezdték meg, bedarálták a közszolgálati médiát, újraosztották a frekvenciákat. A saját felületek építésében csak jelentéktelen sikereket értek el, de a függetleneket sikerült meggyengíteniük, majd felvásárolniuk vagy elhallgattatniuk.
