Orbán Viktor tusványosi beszédében azt mondta, a keresztény Európa védelméhez szükség van az ortodox egyházra is. De azért az nagy kérdés, hogy milyen közös platform van a mai magyar „keresztény politika” és az ortodoxia számára.
Politikusok, művészek, szakértők, üzletemberek elmúlt 20 éves pályaívét néztük végig, találtunk nagy kiugrásokat, de bőven voltak hullámvölgyek is. A Magyar Hírlap 20 évvel ezelőtti listáján szereplők közül többen szereztek nemzetközi hírnevet, akár úgy is, hogy az országot sem hagyták el. Van, aki több mint 20 éve dolgozik ugyanannál a cégnél, egyre feljebb menetelve. Van tudós, akit haza lehetett csábítani, másnál olyan erős a szellemi pezsgés hatása, hogy elképzelhetetlennek tartja a hazatérést. Többek életfilozófiája is változott: rájöttek, nem attól lesz sikeres valaki, hogy éjjel-nappal dolgozik. Mielőtt bemutatnánk a 20 évvel ezelőtti lista top10 szereplőjét, összefoglaljuk, mit tudtunk meg a 11-50. helyre rangsorolt tehetséges egykori fiatalokról.
Lengyelországban sorra buknak meg az orosz kémek, de Magyarországon és Ausztriában könnyebb dolguk van, Svájcban pedig többé-kevésbé tartani tudták a pozícióikat. A háború kitörése után a diplomáciai fedésre épülő orosz hírszerzést ugyanakkor alapvetően meggyengítették Európában, Moszkva válaszul a technológiai hírszerzését erősítette: megszaporodtak a kibertérben zajló műveletek is, ezek egy része a független magyar médiát is érintheti. Sok orosz árulhatott el titkokat a nyugati szolgálatoknak, ez megmagyarázná, miért buktak le olyan illegális kémek, akik a háború előtt akadálytalanul tudtak dolgozni.
Korai volt az örömük, akik a NER meghátrálását látták, amikor visszavonták a Zeneakadémia rektori pályázatát. Másodjára már cipőkanállal sem fér bele az egyetem jelöltje.
Ismét sok háztartás kap érthetetlenül magas gázszámlákat annak ellenére, hogy hitük szerint takarékosak voltak. Miközben a felhasználók egy része még a jelenlegi szabályozást sem érti, most arra kényszerítik, hogy hitelt adjon az MVM-nek. Közben nem tudni, milyen gázárakra számíthatunk augusztus elsejétől.
Orbán Putyint követve kínál politikai példaképet a nyugati populistáknak – mondja Daniel Treisman, a Spindiktátorok című HVG-könyv társszerzője. Szerinte a nyílt elnyomás túl költségessé és kínossá vált, ezért alakultak ki a megtévesztésre épülő diktatúrák világszerte. Magyarországon is. Interjú.
Sok székely fiatalnak Tusványos volt az első fesztiválélménye. Ők bulizni érkeztek, a koncertekre viszonylag olcsó a belépő. Harminc sátorban több mint ötszáz program várta közönségét, amely éppen olyan színes, mint a kulturális kínálat.
A világ erőegyensúlyáról elmélkedett tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor, megértően viszonyulva Kínához, ostorozva a Nyugatot. A szomszédos országok sem fogadták jól a miniszterelnök róluk szóló kijelentéseit.
Élete állását hagyta ott Svájcban, azt mondja, azért, mert nem tudott a pénzhez, a politikához lojális lenni. Hiányérzete van amiatt, hogy a magyar ökölvívás szakmai vezetésében sosem kapott szerepet, de mára elfogadta, hogy egyedül nem is tudna rendet tenni abban. Úgy látja, a sportba öntött milliárdok nagy része nem jól hasznosul, és bár vannak ötletei arra, hogyan lehetne megreformálni a rendszert, azt érzi, a kritikus hangvétel itthon nem vezet sikerhez. Kovács Kokó István húsz éve egyike volt a(z akkori) Magyar Hírlap listáján az ötven legsikeresebb fiatalnak. Sikerről, érvényesülési lehetőségekről, sportról és politikáról is kérdeztük.
Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Szabó András szerint a konzervatívnak mondott illiberális demagógiával egyetlen ellenzéki erő sem versenyképes, nincs ütőképes üzenete azon kívül, hogy „Vesszen Orbán Viktor!”. Ezért az ellenzék segítése helyett értékmentéssel akar hozzájárulni a tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, és igyekszik megmutatni: ha valaki sikeres és jómódú, van eszköz a kezében, hogy változtasson. HVG-portré.
A közszférában dolgozók biztos nem örülnek neki, ha az újabb kormányzati ingatlanprivatizációs hullámban értékesítik az állami üdülőket és rekreációs létesítményeket.
Orbán Viktor a Fidesz arca, a párt üzeneteit ő és a párt politikusai képviselik a nyilvánosságban. Ám vannak a politikai gépezetnek olyan szereplői is, akik a háttérben, csendben dolgoznak, a nyilvánosságban szinte egyáltalán nem ismertek – vagy nem a rezsim szolgálatában végzett munkájuk miatt jegyzik a nevüket. Közéjük tartozik két olyan figura is, akikben közös, hogy mindketten a művészvilágból érkeztek és kreatív munkájukkal járulnak hozzá a rezsim életben tartásához.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: igehirdetés, kórkép, nullhárom, kakukkfióka, barbenheimer.
Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki
A háború kitörése óta nem tud lelkesíteni Orbán Viktor, és ez Tusnádfürdőn sem változott: a miniszterelnök egyre drámaibban vizionálta a világvégét, a külpolitikában félremagyarázott mindent, belpolitikában pedig úgy beszélt a hosszútávú jövőről, hogy közben csak a múltról volt mondanivalója. Elemzés.
Addig nem lesz a kamara tagja, míg nem lát a vezetésben egy tiszta, transzparens változást - jelentette ki a hvg.hu-nak. A MOK visszautasítja a vádakat, és személyes sértettséget emleget.
Nusser Zoltán neurobiológus-agykutatót húsz éve Magyarország 18. legsikeresebb fiataljának választották a Magyar Hírlap kiadványában, ma pedig a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezeti. Azt mondja, egy nemzetközi kaliberű fiatal kutató hazacsábításához ma tízszer annyi pénz sem lenne elég, amennyiért ő oxfordi doktorátussal és amerikai tapasztalattal hazaköltözött az ezredfordulón. Azt nem tartja feltétlenül rossznak, hogy leválasztották a Magyar Tudományos Akadémiáról korábbi kutatóhálózatát, mert szerinte néha indokolt a széllel szemben vizelni. Interjú.
Egyre nagyobb bajban van a költségvetés az áfabevétel stagnálása miatt. A cégek mind több adót igényelnek vissza, a kisebb vállalkozóknál erősödhet az adóelkerülés, miközben a lakossági fogyasztás látványosan zuhan.
Nem nagyon volt az elmúlt egy évnek belpolitikája a gazdasági- és külpolitikai kríziskezelésen túl – ami viszont igen, az megmutatta: a rendszernek van szavatossági ideje. Az ötödik Orbán-kormány államformává tette a suttyóságot, és egyre szorosabban markolja kritikusai torkát, jóllehet, egy év alatt mutatott annyi válságjelenséget, amelyhez korábban egész ciklusok kellettek.