Gondosan felépített kormányhű hálózat igyekszik blokkolni a környezetvédelemben mértékadó szakértői és civil hangokat, és próbál megágyazni az orbáni iparpolitikának.
A DK és a Momentum is erődemonstrációnak szánta hétvégi rendezvényét, hogy azt üzenjék országnak és riválisoknak: csak ők számítanak az ellenzéki térfélen. Míg a két párt egymással küzd, a többiek számára a túlélés a tét.
Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl–Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt. Összeszedtük, mit érdemes tudni az ügyről eddig, hogy azok is képben legyenek, akik a sok apró hír és kiszivárgott hangfelvétel után már nem igazán tudják követni az eseményeket.
Bár nagy volt a félelem, a szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatását egészen tavaly év végéig nem érezték igazán az orvosok. Akkor viszont újra módosították az egészségügyi törvényt, ami bizonytalan helyzetbe sodorta az orvosokat. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldöttgyűlése hétvégén több tiltakozó akcióról döntött, amire hevesen reagált a kormányoldal. Kincses Gyula kamarai elnök szerint nem látni, meddig tart ki a kormány politikai bátorsága, de szerinte nem kellene felesleges konfliktusokat generálniuk. Interjú.
A lap bécsi tudósítója szerint a Fidesz egyre idegesebb a tiltakozások miatt, és naponta küldenek le valakit Debrecenbe, hogy elfojtsák a parazsat, nehogy futótűz alakuljon ki a helyzetből.
Az ellenzéki pártok megnézték a 2022-es választás eredményét, és magukban nem találtak hibát, csak abban, hogy egyáltalán összefogtak. Idén ennek megfelelően külön-külön, saját vezéregyéniségekkel futnak neki a rendszer megdöntésének. Az ellenzéki önkritika hiánya azonban nyílegyenesen újabb bukáshoz vezethet, ugyanis Orbánt saját játékában nem lehet megverni, ezzel még próbálkozni sem érdemes.
A jogalkotás szempontjából is párját ritkító esztendő volt 2022: soha nem született ennyi jogszabály választási évben, még 2010-ben sem, amikor a "fülkeforradalommal" először kapott kétharmadot a Fidesz. HVG-ténytár.
Orbán Viktor a hívei előtt azzal érvel, hogy Magyarország ki akar maradni az új hidegháborúból, eközben Washington és Budapest között egyre feszültebb diplomáciai hidegháború zajlik, ami részben személyes okokra is visszavezethető. Egyelőre nem látszik, hogy mi hozna enyhülést a két ország viszonyában. Már a szövetség stabilitása a tét.
Csak Orbán Viktor fantáziája szab határt annak, mit tud és akar a szomszédban zajló háborúra hivatkozva, a parlament háta mögött megszülető „hadinormákkal” szabályozni.
Felbukkantak olyan vélemények is, amelyek szerint a sok főtiszt elbocsátásának célja, hogy a NATO-hoz elkötelezetteket kormányhűbb káderekre cseréljék, ám ennek ebben a formában kevés a valószínűsége.
Ungár Péter felháborítónak tartja a Momentum plakátjait, elmondja, hogy miért frusztrált a párttal kapcsolatban, mit gondol Gyurcsány Ferencről, mi a baja Karácsony Gergellyel, mi az orosz-ukrán háború magyar olvasata, és van e tanulsága Jászberénynek. Interjú.
Rontja a falusi házak panorámáját a hatalmas szerelőcsarnok. Kellene egy teherpályaudvar, de senki sem akar a közelében lakni. Ilyesmik váltanak ki tiltakozást Türingiában, a Debrecenben elhíresült CATL múlt hét óta működő akkumulátorgyárának környékén.
Váratlanul érte a közbeszédet uraló Orbán-kormányt, hogy vannak még civilek, akik vitába mernek szállni a hatalommal, és nem engednek meg bármilyen ipartelepítést a környezetükben. A gigantikus akkugyártó-kapacitást gazdasági érvekkel sem lehet meggyőzően alátámasztani.
A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből.
Lokálissá kell zsugorítani a háborút – adta ki a stratégiai célt Orbán Viktor azon a héten, amikor Magyarország katonai szövetségesei megállapodtak, hogy közös felelősségvállalással küldenek támadófegyvereket az orosz erők ukrajnai kiűzésére.
Noha a Schadl-botrány politikai főszereplője Völner Pál egykori államtitkár, a végrehajtók jogellenes kiválasztásához az igazságügyi tárca közép- és felső vezetése is asszisztált – ez derül ki a HVG birtokába került tanúvallomásokból. A minisztérium dolgozói – ha közben netán kellemetlenül is érezték magukat – minden utasítást teljesítettek, ami felülről érkezett, így nyerhettek végrehajtói kinevezést Schadl György engedelmes lekötelezettjei.