A közelmúltig fizetett tisztségviselője volt a Zeneakadémia rektori pályázatát kiíró tárca főosztályvezetője annak a cégnek, amelynek a zeneigazgatóját Csák János az egyetem élére szánja.
Fehér Lada Niva, komoly befolyás az Urál mellett, bányák szerte Oroszországban: ő Konsztantyin Sztrukov, a Rose d’Or nevű luxushajó tulajdonosaként emlegetett oligarcha, aki annak ellenére az egyik legnagyobb orosz üzletember, hogy volt, amikor még Vlagyimir Putyin is haragudott rá.
Pragmatizmus és eszmeiség viszonyát vizsgálja szerzőnk a dualizmus és a rendszerváltás óta eltelt időszak pártpolitikájában. Azt mondja, az ismeretek hiánya nehezíti, hogy megértsük, miért nem elég, ha a közjogi, nem pedig az eszmei tényezők uralják a politikát.
Már Mikepércs, Sáránd és Hosszúpályi is azon települések közé tartozik, amelyben kínai vendégmunkások laknak, akik a közelben akkumulátorgyárat építenek. Egy-egy családi házban többtucatnyian zsúfolódnak össze, reggel fél hatkor már indul az élet, és nem áll meg hétvégén sem. Balhé nincs, de a helyiek nem örülnek annak, ami a helyzettel együtt jár: vége a nyugalomnak a kertvárosban, sok férfi van összezárva egy helyen, termelődik a szemét, buszok és teherautók járnak-kelnek. Az érintett önkormányzatok eltérő stratégiákat dolgoztak ki a helyzet kezelésére.
Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Aki a nyugdíjaskort eléri, nagy valószínűséggel már szenved valamilyen nyavalyától. Ezen jobb egészségügyi ellátással vagy rugalmas korhatárral lehetne enyhíteni, ám jelenleg egyikre sincs esély. Farkas András nyugdíjtanácsadó azt mondja, a jelenlegi nyugdíjemelés módja egyenes út a nyugdíjasok elszegényedéséhez.
Közvetlenül a Kreml irányítása alatt áll és az orosz geopolitikai játszma fontos szereplője az a moszkvai székhelyű szervezet, amelynek az Orbán-kormány egyik államtitkára is tagja lett, akárcsak Hévíz fideszes polgármestere. Az orosz külügy ortodox csápjaként nyilvántartott szervezetet a Putyinnal baráti kapcsolatot ápoló egykori KGB-s kollégája, Szergej Sztyepasin irányítja, aki a kilencvenes években az orosz kémelhárítást igazgatta, volt az FSZB vezetője, belügyminiszter, de még kormányfő is. Az IPPO tagja az az ukrajnai inváziót támogató Kirill pátriárka is, akit az Európai Unió Orbán Viktor vétója miatt nem tudott szankciós listára tenni.
Az orbáni ideológia szolgálatába állt a The European Conservative című folyóirat, amely a magyar miniszterelnök támogatói körét építené a jobboldali szellemi életben.
Önálló kiadványszerkesztőként is kipróbálja magát Tóta W. Árpád, a HVG publicistája a Kispolgár címmel ősszel induló, Magyarország első, telefonos applikáció formájában megjelenő, ingyenes közéleti gyerekújságjával.
Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
A nyugati világban nincs kormány, amelyben egyetlen nő sincs, igaz, máshol se sok. Az ENSZ adatai szerint 190 országból idén januárig mindössze kilenc, Magyarországtól jó messze fekvő ország kormányában nem volt nő.
Két világhírű sakkozó, egy olimpiai bajnok bokszoló, több jól menő üzletember és művész, egy közgazdász és egy szociológus volt húsz éve az ország tíz legtehetségesebb fiatalja. Milyen ívet futott be a pályájuk? Mennyien vannak még (adott esetben már megint) itthon? Ki vitte közülük a legtöbbre? Cikkünkből kiderül.
Lázár János egy brutális eset miatt újraírná a KRESZ-t, holott az eset mögött nem a rossz szabályozás áll. Van már a fiókban egy évek alatt, széles szakmai konszenzussal összehozott új KRESZ, ám a miniszter egyelőre senkivel nem egyeztet a módosításokról.
Egy évek óta ismert problémára reagál az Egyesült Államok azzal, hogy szigorítja a magyaroknak járó vízummentességet. A kérdés az, hogy a belbiztonságán mit erősít a mostani lépés, és hogy véletlen-e az időzítés egy olyan pillanatra, amikor amúgy is mélyponton van a magyar és az amerikai kormány közötti kapcsolat.
A volt honvédelmi miniszter szerint Magyarország az Orbán-kormány kettős beszéde miatt kisodródik a NATO átalakításának folyamatából, s így jelentősen csökkennek érdekérvényesítő lehetőségei. Mindemellett az is kétséges, hogy valóban akarja-e vagy képes-e arra, hogy a védelmi kiadásokat a NATO-ban elvárt szintre emelje.
Gerendai Károly üzletembert húsz éve az ország egyik legsikeresebb fiataljának tartották a Magyar Hírlap kiadványában. Akkor a kilencedik helyre rangsorolták, most hol érzi magát? Miért szállt ki a Szigetből, és miért vonul háttérbe a többi projektjénél? Miért nem politizál nyilvánosan? Ha egy „fontos embernek” négyszemközt mond véleményt, vajon megsértődik? Interjú.
Az Árpád hídi biciklisgázolás után sokan követelnek több sebességmérőt a fővárosi utakra. Ez azonban messze nem elég a balesetek jelentős csökkentéséhez. HVG-ténytár.
Rosszullétek, tűz, robbanás, habzó csatornák, halálos kimenetelű munkahelyi balesetek – az elmúlt másfél évben több alkalommal hallhattunk hasonló híreket az épülő és a már működő akkugyárakról. A beruházások bírálói és az érintett helyiek ezekre is hivatkozva tiltakoznak folyamatosan a beruházások ellen, a kormánypárti politikusok viszont azzal érvelnek, a gyárak a legszigorúbb előírások szerint működnek. Hogy lehetne megelőzni a baleseteket és a súlyos megbetegedéseket? Összefoglalónkban ezen kérdések megválaszolása mellett térképen mutatjuk meg, hol történtek (nyilvánosságra került) balesetek, illetve azt is, hol vannak már, és hol lehetnek még akkugyárak az országban.