Népszámlálás 2022: Kiderül, mennyire magyar és mennyire keresztény Magyarország
Az október 1-jétől november 20-áig tartó népszámláláson fény derülhet arra is, mi minden miatt "fogy tovább a magyar".
Az október 1-jétől november 20-áig tartó népszámláláson fény derülhet arra is, mi minden miatt "fogy tovább a magyar".
HVG
Bár az Orbán Viktor által a szankciós listáról leszedetett Kirill pátriárka kiállt Putyin háborúja mellett, a Magyarországra menekült ukránok közül sokan az ő – a budapesti kabinet által nagyvonalúan támogatott – egyházának szertartásain vesznek részt.
Tarnay Kristóf Ábel
Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány.
Kezdenek tornyosulni az önkormányzatok előtt az új energiaszerződések tarifái alapján fizetendő cechek. A települések kivéreztetésében ötletdús volt a kormány, most viszont nincs pénz a menzákra, a világításra, a villamosok működtetésére.
Iványi Blanka
Szabó Yvette
Szlavkovits Rita
A politikától különböző mértékben lehet függetlenedni, de lehet változás, ha a többség elhiszi, hogy mindenhez joga van, és tesz is azért, hogy legyen – írja a hvg360 új cikksorozatában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója. Kapronczay Stefánia az emberi és a polgári jogok érvényesítésének lehetőségeit, a tiltakozás használható eszközeit, külföldi példáit mutatja be, a reménytelenségről szóló történetek helyett a lehetőségek narratíváját szeretné építeni. Ez a projekt bevezető írása.
Kapronczay Stefánia
Újabb, ítélkezési gyakorlat nélküli alkotmánybíró kerülhet a Kúriára. Az igazságszolgáltatás csúcsszervei – csendesebben, mint Handó Tünde idején – Varga Zs. András elnök közreműködésével egyre inkább a politika szolgálatába állhatnak, és ezen még az EU-nak tett vállalások sem változtatnak.
Kozma Ákosnak már papírja is van arról, hogy az általa irányított ombudsmani hivatal elvesztette függetlenségét, ám a mandátumának felénél járó biztost láthatóan ez sem izgatja.
A Jobbik elnöke öltönyben, nyakkendőben volt jelen a tévészékház 2006-os ostrománál, az akkor nemzeti radikális pártba többek közt az euroszkepticizmusa hajtotta. Politikai nézeteinek változását nem sodródásként értékeli. Azt mondja, az országgyűlés zsidó származású képviselőinek listázását követelő felszólalásáért már többször is bocsánatot kért, de beszél arról is, miért vett részt 2014-ben a donbaszi népszavazáson. HVG-portré.
A kontraszelektált ellenzék miatt úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc lesz a „régi ellenzék” vezetője. Vasárnap be is jelentette, mire készül: kormányra. Ez minimum cinikus szöveg az újabb, csúnyán elvesztett választás után, amellett egy nagy szívesség Orbánnak is. De mekkora ereje és növekedési lehetősége van valójában Gyurcsány Ferencnek? A felejtésben bízó pártelnökhöz vándorolnak majd a kormány válságkezelésében csalódottak? Tényleg a következő 15 évünk is az Orbán–Gyurcsányról szól majd?
Windisch Judit
Két részben közöljük a Heim Péter befektetési szakértővel készített HVG-interjút. Heim az első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszélt, a megoldásban szerinte Iránt kulcsszereplőnek kellene tekinteni, mert nélküle nem lehet biztonságos Európa olaj- és gázellátása. Heim elmondta azt is, milyen energetikai üzletek kötik Iránhoz. A mai folytatásban egyebek közt arról van szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz és az orosz oligarchákhoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
Mi tartja hatalmon Orbán Viktort? Van-e ideológiája a rendszerének, és van-e víziója? Meddig szabad ölelkezni az oroszokkal? Vannak-e morális határok? A Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik kedvenc ideológusa volt a vendégünk videós podcastunkban, amelyben világképek csapnak össze, és kiderül, mekkora véleménykülönbségek vannak NER-en belül és azon kívül a világról, a politikáról, hatalmi praktikákról, a média szerepéről.
Ravaszkodó puhatolódzások és sanda oldalvágások jellemezték a Szovjetunió utolsó vezetője, a '80-as évek közepén hatalomra jutott Mihail Gorbacsov és Kádár János MSZMP-főtitkár viszonyát. Ez nyomta rá a bélyegét a szovjet pártfőtitkár 1986-os budapesti látogatására is – írtuk a Szovjetunió utolsó, most elhunyt vezetőjéről 2020. március 14-én. Akkori cikkünket közöljük újra, változtatás nélkül.
Nem a korrupció a Fidesz legnagyobb bűne, hanem hogy az elmúlt évek aranykorát nem arra használta, hogy megváltoztassa a gazdaság szerkezetét. A nemzeti burzsoázia semmit sem talált ki, csak beleült a készbe – mondja a Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) volt vezetője, aki kirúgása után sajtkészítőnek állt, a Vászolyi Sajtmanufaktúrában saját kezűleg készíti díjnyertes termékeit. HVG-portré.
Képes-e megfordítani Orbán Viktor a magyarok egyelőre bivalyerős Európa-pártiságát? Épp az ellenzék ad apropót, hogy megpróbálja.
Az ősztől várható spórolási kényszer mellbevágó lesz a fiataloknak, akik eddig alig kaptak pénzügyi oktatást a magyar iskolákban.
Tarnay Kristóf Ábel
„Hübrisz szindrómában” szenved az a két politikus, akinek a létezése talán a leginkább megviselte a magyar társadalmat az elmúlt két évtizedben – derül ki egy friss magyar tanulmányból, amely Magyarország miniszterelnökeinek beszédeit vizsgálta 1998 óta. A tünetek közé tartozik a túlzott önbizalom, a téves döntéshozás és az erkölcstelenség, amelyek könnyen kiolvashatóak a politikai kommunikációjukból.
Az ellenzékre korai lenne nagy téteket tenni: aprómunkára és elfogadható vezetőre lenne szükség – véli a politológus-elemző. Interjú.
Bittner Dániel
Hozzájuthatna Magyarország a jogállamisági kifogások miatt visszatartott EU-s pénzekhez, ha csatlakozik az Európai Ügyészséghez, csakhogy azzal megszűnne Polt Péter kontrollja a fölött, ki ellen lehet vádat emelni az országban, és ki ellen tilos. A kormány hangsúlyozza, ilyen kérést nem kapott Brüsszelből, az alku mégsem kizárt, erről tanúskodik az Orbán-rendszer újabb rohama a magyar bíróságok ellen.
Az Orbán-kormányok legfőbb kedvezményezettje, a „nemzeti középosztály” lemondhat a nyugati életszínvonallal kapcsolatban szőtt álmairól. Az az illúzió is szertefoszlik, hogy a megszilárduló polgárság kulturális szokásai széles körben mintává válhatnak.
Berend Nóra elemzése szerint antiszemitizmusra ma is van igény, napjainkban ez a populista tekintélyelvűség felerősödésének egyik következménye.
hvg360