#belpolitika

Török Gábor: A Fidesz felnevelt egy olyan „szörnyet”, amelyik most a pártra is veszélyes lehet

Váratlanul nehéz helyzetbe került a Fidesz a 2022-es választás előtt – mondta a hvg360-nak Török Gábor politikai elemző. Az elmúlt 12 évben először fordult elő, hogy az egész országot foglalkoztató ügyben láthatóan megosztott a kormány saját szavazótábora. Az elmúlt három választás előtt olyasmivel sem kellett foglalkoznia, amivel nagyon nem szeretett volna. Milyen korlátokba ütközik Orbán, hogyan sérül a „pávatáncban”? Mit rontott el az ellenzék? Interjú.


Hegedűs Dániel: Putyin ráébresztette Orbánt, hogy nem autonóm, csak egy hasznos idióta az EU-ból

Orbán Viktornak nemcsak azért van morális felelőssége, mert blokkolta a NATO-Ukrán Tanács működését, hanem mert egy EU- és NATO-tagállamban ekkora geopolitikai befolyást biztosított Oroszországnak és Kínának – mondta a hvg360-nak Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa. Szerinte Orbán nemcsak a saját mozgásterét illetően tévedett, hanem Magyarország biztonságpolitikai pozícióit is durván aláásta. Interjú.


"Na, itt a Fidesz vége" – Az 1993-as székházügy, ahogy a HVG feltárta

A hvg360 Kicsoda Orbán Viktor? című filmsorozatban rendszerezi a miniszterelnök személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat. A második rész mutatta be a rendszerváltás első éveit Nagy Imréék újratemetésétől a politikai és pénzügyi ártatlanság elvesztéséig. Ez utóbbi kulcseseménye volt az úgynevezett székházügy, ezt külön is felidézzük, mert leleplezésében fontos szerepet játszott a HVG.


Ha akarná Orbán, akkor sem biztos, hogy szabadulni tudna az oroszok szorításából

A kormányzat az elmúlt években túl nagyra nyitotta a kaput az oroszok elől, és nem csak a nyilvánosságban, hanem a titkosszolgálati szférában is: az orosz katonai hírszerzés komoly bázist épített ki Magyarországon, miközben a kémelhárításon belül fokozatosan gyengítették az „orosz vonalat” – egyértelműen politikai okokból. Ez súlyos rizikó lehet egy olyan háborús helyzetben, amelyben az Orbán-kormány esetleg irányváltásra kényszerülne a pragmatikusnál jóval barátságosabb orosz–magyar viszonyban. A Kreml befolyásolási törekvéseinek sikere és az orosz agresszió ellenére tovább élő kétkulacsos politika abban is tetten érhető, ahogy az ukrán eseményekről számol be a közmédia.


Elek István: Az ellenzéki ajánlat, 5. rész - Az ellenzéki narratíva és a választás tétje

Az orbáni rendszer ma még csak puha autokrácia, puha önkényuralom. Az ilyen rendszerek még szükségesnek érzik, hogy úgy-ahogy megpróbálják elleplezni a valóságos természetüket, ezért a demokráciákra emlékeztetően ők is meg szokták rendezni a választásokat. Csak ezek a választások már nem szabad és nem tisztességes választások - írja a kormány cselekedeteit és az ellenzék felelőségét elemző cikksorozata ötödik részében Elek István, aki egyben egyértelművé teszi azt is, mi a legfőbb tétje az április 3-i választásnak.




Kicsoda Orbán Viktor? V/2.: A vezér bejelentkezik

Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat rendszerezi a hvg360 filmsorozata. A második rész Nagy Imréék újratemetésén, a Hősök teréről indul, és 1994-ig tart – látványos felemelkedéssel, hatalmas blöffökkel, leszámolásokkal, és a politikai (meg pénzügyi) ártatlanság elvesztésével.


Iványi Gábor puszta létezése felidézi a régi Orbán Viktort, ez lehet az igazi „bűne”

Magának kereste a bajt Iványi Gábor azzal, hogy Orbánt élő lelkiismeretként emlékeztette a kormány által politikai védjegyként használt kereszténység valódi mibenlétére. Bár az ellenzék végül nem őt jelölte államfőnek, a hatalom az adóhatóságra osztotta a lelkész gyülekezete, illetve annak karitatív és oktatási intézményei ellehetetlenítésének feladatát.


Szinetár Miklós: Utópia egy igazi választásról

Jelentések Kampányországból – a hvg360 közéleti személyiségeket, írókat, művészeket, gondolkodókat kért meg arra: írják meg, hogy érzik magukat most, Magyarországon. Olyanokhoz fordultunk, akiknek a véleménye fontos nekünk, és reményeink szerint másoknak is. Mi jut eszükbe manapság, ha végigmennek az utcán, ha tévét néznek, híreket olvasnak, vagy csak beszélgetnek? Az idén 90 éves Szinetár Miklós, Kossuth-díjas színházi, opera-, tévé- és filmrendező alapjaiban írná át a választási rendszert.




A jelölésemmel ért véget a Jobbik néppártosodása, állítja Varga Ferenc roma politikus

Befutó helyet kap a Jobbik listáján Varga Ferenc, a szegvári roma nemzetiségi önkormányzat vezetője. Jakab Péter pártelnök ennek bejelentésekor azt írta, egy tehetséges, tettre kész, szorgalmas fiatalembert tesznek a listára. Ezzel ő lesz a harmadik roma képviselő, aki az ellenzéki pártok közös listájáról juthat be a parlamentbe. Varga Ferenc a hvg360-nak adott interjúban elmondta, miért döntött a Jobbik mellett, és hogyan reagált erre a roma társadalom.


Bari Judit: A romák számára eddig sosem termett demokráciát és ünnepet a választás

A tudatos roma választók tömeges megjelenése egyelőre még illúzió. Jelenleg számos helyen fogva tartják őket a mikrokörnyezetük érdekemberei vagy hűbérurai. Ugyanakkor tudatos építkezéssel és konkrét ügyekből, helyzetekből kiindulva van lehetőség a mobilizálásukra. A roma politikai szereplők helyzete, esélyei egyelőre a többségiek kezében vannak. Vélemény.




Salviniék hanyatlása után Orbán a Balkánon építi hátországát

Évértékelőjén az utóbbi idők militarista hangvételét folytatva beszélt külpolitikájáról Orbán Viktor, legalább akkora súlyt adva a geopolitikai kérdéseknek, mint a választási előkészületnek. Kiderült, hogyan folytatná harcát az Európai Unió ellen, amelynek egysége számára csak gazdaságilag fontos. Már kérdésekben két különböző világnézetű tömböt képzel el, amelyek közül a keleti vezetője Magyarországgal lehet. Ehhez a tervhez illeszkedik nyugat-balkáni politikája, mert uniós szövetségkeresésének kudarca után ott találhat olyanokat, akikkel növelheti meggyengült befolyását az EU-ban.



Emmy Eklundh populizmuskutató: Nem a bizonytalan szavazók megnyerésével lehet megverni a Fideszt

Emmy Eklundh svéd populizmuskutató a hvg360-nak adott interjúban arra hívja fel a figyelmet, hogy – mintha csak Orbán Viktor emlékezetes mondatát idézné – a Fidesznél nem azt kell figyelni, amit mond, hanem amit csinál: bár a pozitív családpolitika üzenete cirógatja a lelket, valójában a patriarchátusért vívott harcról szól, arról, hogy az erős férfiak megvédjék azt, ami az övék – a nőket, a gyerekeket és a nemzetet. Eklundh nem lát semmi különöset abban, hogy a Fidesz a maga módján pénzt oszt, szerinte jó helyen nyitotta ki a fasizmus tankönyvét. Azt viszont furcsállja, hogy az ellenzék a bizonytalan választók megnyerése érdekében felveszi a jobboldal témáit, mint mondja, hazai pályán nem lehet legyőzni a Fideszt, ellenfelének erre inkább egyfajta radikális baloldali politikával lehet esélye.


Róna Péter a hvg360-nak elmesélte, hogyan kérték fel államfőjelöltnek

Márki-Zay Péter eredetileg azt szerette volna, ha Iványi Gábor lelkész lesz az ellenzék közös államfőjelöltje, de akarata a Jobbikon elvérzett. A hat párt elnöke vasárnap egyezett meg arról, hogy Róna Péter közgazdászt, jogászt, az Oxfordi Egyetem Blackfriars Hall nemzetközi hírű tanárát kérik fel. Nem kétséges, hogy a Fidesz-kétharmad percek alatt megválasztja Novák Katalin korábbi Fidesz-alelnököt. Ilyen helyzetben miért áll bele valaki a küzdelembe? Interjú Róna Péterrel.