#belpolitika


Autokrácia, hibrid rendszer vagy diktatúra Orbáné? Ez a kérdés, válasszanak!

A post-truth korában a politológia nagy kérdése, hogy demokráciák-e még azok a rendszerek, amelyeket az elmúlt évtizedekben demokráciákként könyveltünk el. Ha igen, átmentek-e valamilyen változáson, ha nem, miért nem – illetve akkor milyen berendezkedésű az adott ország. Igaz ez a fogalmi útelágazódás Magyarországra is, különösen a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ugyanis Orbán maga sem liberális demokráciaként határozza meg rendszerét. De az akkor micsoda?


Fideszes fideszesnek farkasa: miért lett ennyi lázadó, saját pártja ellen induló kormánypárti jelölt?

Mennyire hozza zavarba a kormánypárti érzelmű választókat, ha két fideszes jelöltet találnak a szavazólapon? És melyikre voksolnak majd: a pártközpont akaratát szimbolizáló pártlogós jelöltre vagy arra, aki ezzel szembeszállva szeretne változást? Az október 13-i önkormányzati választásnak egyebek mellett ez is nagy kérdése lesz, minden korábbinál több helyen indulnak ugyanis egymással szemben az addig azonos oldalon ülők.


Orbán Viktor keresztény szabadsága alaposan feladta a leckét az egyházaknak

Mihez kezd egy egyházi vezető a kormányfő szavaival, ha az általa vázolt keresztény szabadság fogalmát kell értelmeznie? Mereven hátat fordít a politikának és a teológia területén marad? Kész a dolgot közéleti szempontból is elemezni? Nem válaszol, mert nincs véleménye vagy nem szeretné közzétenni azt? Próbára tettük őket.





Ez volt az NDK, a Patyomkin-ország, amelyből lakóinak 1989-ben végképp elegük lett

Miért menekülnek? Csapot-papot, csappal együtt otthont, telket, közeli hozzátartozókat hátrahagyva özönlenek keletnémetek tízezrei az NSZK-ba, amely hálás Magyarországnak a határnyitásért. Erről tudósított 30 évvel ezelőtt, 1989-ben a HVG munkatársa, aki Berlinben beszélt ugyan szakértőkkel, de saját szemével is meggyőződhetett arról, fél évvel a fal leomlása előtt, hogy miért rúgja az utolsókat a szocialista világ egyik oszlopos tagja.









Belekezdett a nagy játszmájába Salvini

Bekövetkezett Olaszországban az, amire egyre többen számítottak: Matteo Salvini a bevándorlásellenes Liga vezetője, az ország miniszterelnök-helyettese és belügyminisztere bejelentette, előrehozott választást akar, mert működésképtelen a populista Öt Csillag Mozgalommal kötött koalíciója. Bár a hivatalos indok az, hogy Salvini megépítené az ötcsillagosok által vehemensen ellenzett olasz–francia gyorsvasutat, inkább az lehet a háttérben, hogy Salvini pártja jóval népszerűbb, mint koalíciós partnere. Salvini új koalíciós partnere Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) nevű párt vezére lehet. Ő kijelentette, az előrehozott választások olyan kormányt eredményezhetnek, amely eltökélt végrehajtani "az Olaszország számára szükséges, politikailag inkorrekt reformokat".