Miután a közös indulás kudarcot vallott, két tömörülés alakulhat ki és küzdhet meg egymással is az ellenzéki térfélen – véli Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója.
Egyetlen ponton lépett ki a kormánypropaganda által is sulykolt üzenetekből Orbán Viktor, amikor Berlinben kifejtette, mit gondol a háborúról. Ez a pont az ukránok megítélése volt. Miközben a miniszterelnök a német fővárosban 1956 hőseihez hasonlította Zelenszkijéket, a kormányzati propaganda éppen ennek ellentétét próbálja az emberek fejébe verni már hónapok óta, a kormányzati sajtóban megjelenő publicisztikák szinte mindegyike nyíltan ukránellenes, Amerika-ellenes hangot üt meg, Oroszországot egyfajta áldozatként beállítva. És miközben Angela Merkel politikáját dicséri, maga Merkel már nem biztos, hogy annyira büszke volna rá.
A szűnni nem akaró tiltakozások ellenére a kormány továbbra is fegyelmi ügyként kezeli és retorziókkal szankcionálja az oktatás helyzetének javítását célzó megmozdulásokat. De vajon elég lesz-e ez a „válságkezelési” technika arra, hogy az elégedetlenség szellemét visszazárja a palackba?
„Az illiberális demokrácia egy oximoron, ilyen nem létezik” – mondta a hvg360-nak Staffan Ingemar Lindberg, a Göteborgi Egyetem demokráciakutató-intézete, a V-Dem igazgatója. A kutatócsoport 2014 óta publikál évről évre demokráciaindexeket, és már 2019-ben választási autokráciaként tartották számon Magyarországot, 180 országból csupán a 91. legerősebb demokratikus intézményrendszert tudhatjuk magunkénak, az Európai Unióban messze a legrosszabbat. Lindberg szerint az autoriter rendszereket le lehet váltani demokratikus eszközökkel, de ehhez eddig nem látott tömegtüntetések és alulról szerveződő ellenzék kell.
A korábbi kormányzati ciklusokban Pintér Sándornak megadatott az a luxus, hogy az általa irányított területek, ezáltal pedig ő maga is kevésbé volt a nyilvánosság fókuszában, ám azzal, hogy Orbán Viktor a közoktatást és az egészségügyet a nyakába tette, mindez megváltozott. Pintérből golyófogó lett, de legalább rutinos golyófogó: tíz éve egyszer már túlélte ezt a szerepet, pedig akkor a „sajátjaival” kellett lenyeletni a kormány döntését.
Nem titok, hogy az NSO-nak több rendszerével kereskedünk – mondja Neuman Péter, azt azonban sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja, hogy az említett izraeli cég által fejlesztett Pegasus beszerzéséhez is közük volt. A Communication Technologies Kft. tulajdonosának azonban van sejtése arról, hogyan néz ki egy ilyen üzlet, hogyan szállítják le az árut a titkosszolgálatoknak, és mitől rendkívüli az NSO szoftvere.
Miután a pedagógusok a tiltakozás és figyelemfelhívás minden létező törvényes formáját kimerítették, többségük pedig – egzisztenciális okokból, félelemből vagy a tanult tehetetlenségnek engedve – eleve be sem állt a demonstrálók sorába, a civil társadalomra hárul a feladat, hogy kiálljon értük és általában véve a jövő nemzedékek érdekeiért.
Ha csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni, akkor a magyar bíróságok függetlenek, bővebben kifejtve viszont komoly kihívásokkal küzdenek – állítja Vasvári Csaba bíró. A HVG Terasz vendégeként az Országos Bírói Tanács szóvivője arról beszélt, egyre több befolyásolási kísérlet éri a bírákat, mindkét politikai oldalról. A helyzet szerinte egyre romlik.
Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.
A vesztegetés elfogadásával meggyanúsított Völner Pál ügyvédként dolgozik, Schadl György pedig azt próbálja elérni, hogy ne vesszen el a licence.
Polgári engedetlenség miatt Törley Katalint is kirúgták a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Nem csak az ott tanítókat érte retorzió, egy másik budapesti gimnáziumban is kiosztottak felmondóleveleket, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét pedig leváltották. Törley Katalin a HVG-nek adott interjúban azt mondta, érzése szerint ezek a jogszerűtlen intézkedések többeket inkább megerősítettek, mint eltántorítottak. Őket pedig kirúghatják, de az összeomló, „lassan már a gyerekfelügyeletre sem alkalmas iskolarendszer itt marad a kormány nyakán”.
Február óta inkább hetente irányt vált a kormánykommunikáció, mintsem egyszer az empátia jelét mutassa: a háború semmi másról nem szól, mint arról, hogy nekünk, magyaroknak jó legyen, no meg Putyin se üsse meg nagyon a bokáját. Az illiberális kormánykommunikáció lényege, hogy semmiféle emberséget ne tanúsítson szavazótáboron kívül, most úgy tűnik, ez szankciódémonban, migránsozásban és dollárbaloldalban merül ki. A társadalom viszont mindenképp csapdába került: ha Orbán jó lovakra tett Putyin és Trump személyében, rettenetes jövő vár a demokráciára, ha viszont tévedett, akkor is rajtunk csattan a háború és a megélhetési válság.
Választás előtt vagy után, teljesen mindegy, a Fidesz, illetve Orbán Viktor kormánya a demokrácia minden lehetséges alaptételét semmibe veszi. Ha kell, példát statuál a tanárok kirúgásával, ha nem akarja a tétlenségét igazolni, akkor úszó tanterembe kényszeríti a diákokat, az EU-nak úgy ígér átláthatóságot, hogy közben egy nap alatt átnyomja a kataszigorítást, az egészségügy elmúlt 12 évének legjelentősebb átalakításáról pedig nem tart szükségesnek társadalmi konzultációt. Összegyűjtöttük mindazt, amit e tekintetben nem lehet nekik elfelejteni - és most csak májusig mentünk vissza.
Jobbára csak akkor kezeli a rendszerszintű problémákat a kormány, ha már kényelmetlenül sok kártérítést kell kifizetni a strasbourgi ítéletek alapján.
A kormánynak nem az a fontos, hogy az emberek ne legyenek elégedetlenek, hanem hogy az elégedetlenséget másfele terelje – állítja Hadházy Ákos, aki nem tart attól, hogy a növekvő feszültségre, tiltakozásokra a Fidesz most is erődemonstrációval, Békemenettel válaszol. Intő példaként idézi Ceausescu tömeggyűlését, ami pillanatok alatt a diktatúra elleni tüntetésbe csapott át. Hadházy Ákos M. Kiss Csaba vendége volt a HVG Teraszon.
A rendszerváltás egyik mellékalakja, aki talán lehetett volna külügyminiszter is, de a Magyar Narancs egyik alapítójaként jobban érdekelte a médiacsinálás, aztán a filmezés. Az elmúlt hónapokban a ferencvárosi önkormányzati lap körüli botrány miatt találkozhattunk a nevével, pedig sok más miatt jóval érdekesebb személyiség: írt könyveket, végigutazta a világot Szarajevótól Tokióig. "Ha egy hatalom leválthatatlan, ha felvásárolhatja az ellenzékét, ha új feudális osztályt épít ki, arra sok szó van, de a mohóság bírja csak a nyomdafestéket" – mondja az Orbán-rendszerről. HVG-portré.
Kell-e menekülni a gázfűtéstől, mire érdemes figyelni a korszerűsítésnél, visszaáll-e az alacsony ár, hosszú távon kiváltja-e a gázt az áram? – szakértők mondják el, mire készüljünk a hosszú tél előtt.
Az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézmény tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen.
Júliusban egy salátacsomagban elrejtett módosítással vált lehetségessé, amit már tavaly fontolgatott Navracsics Tibor, aki most kulcsszereplő a jogállamisági eljárásban zajló tárgyalásokon.
Kovács Béla öt év fegyházat kapott, amiért az oroszoknak kémkedett. Az egykor a Jobbikba beépült Kovács jelenleg Oroszországban van és hülye lenne elhagyni az igazi hazáját. Míg lengyel kollégája három évig rács mögött ült, Kovács rétestésztaként húzódó ügye Moszkvának és Budapestnek is win-win szituációval végződött – ahogy arra számítani lehetett. Vélemény.
