Hazugsággal próbálta elejét venni a kormányoldal a 2014-es kitiltási botránynak
2014 októberében még nem működött Rogán Antal propagandagépezete, így a jelenlegi tudásunk alapján a kormány a saját médiájának köszönhette, hogy a kitiltási ügyből ekkora botrány lett. A hozzánk eljutott információk szerint az amerikai kormányzat most is valamilyen nyomásgyakorlásra készülhet, és felmerült, hogy újabb embereket tilthatnak ki Amerikából. Cikkünkben felidézzük a 9 évvel ezelőtti ügy körülményeit.
„Épp amerikai népdalokat énekeltünk egy csoporttal, mikor odaléptek hozzám, hogy telefonon keresnek, és ezt fel kell vennem” – idézte fel a kitiltási botrány kezdetét pár hónapja a hvg360 dokumentumfilmjéhez adott interjúban André Goodfriend, akkori amerikai ügyvivő. A sajtóirodáról hívták, hogy valami készül.
A Magyar Nemzet egy később megjelenő (!) Napi Gazdaság cikk miatt kereste meg őket, a sztori arról szólt, hogy az Egyesült Államok kitilt több adóhivatali dolgozót, miután az adóhatóság korrupciógyanú miatt fellépett amerikai cégekkel szemben.
Goodfriend szerint a Napi Gazdaság az egészet úgy akarta beállítani, mintha itt valami bosszú történne, holott erről szó sem volt.
De mi történt pontosan?
Goodfriend a dokumentumfilmünkben az előzményekről azt mesélte, sok pletyka keringett, számos embertől hallották, hogy milyen nagy itt a korrupció.
Ez a jelzés önmagában nem lephette meg az amerikaiakat, hiszen például a Transparency International évről-évre jelezte, hogy baj van. A 2013-as korrupcióérzékelési index alapján Magyarország az EU alsó harmadába tartozott, egy évvel később (vagyis a kitiltási botrány évében) még lejjebb csúszott, és nem látszott esély a kitörésre. (Azóta „elértük”, hogy az EU legkorruptabb állama lett Magyarország.)
Mindenesetre nekiálltak az adatgyűjtésnek, hogy ne pletykák, ellenzéki politikusi állítások vagy a különböző felmérések alapján cselekedjenek. Azt az igényt sem akarták kielégíteni, hogy beavatkozzanak a kormány működésébe (ez egy fontos megjegyzés, később még visszatérünk rá).