Az árstop kifutásával a kormány felpörgette a multiellenes szólamokat, és talán van még, aki elhiszi, hogy a Karmelitából törik le az inflációt. Valószínűleg nem azok, akik boltba járnak.
A kormány élelmiszer-infláció ellen kidolgozott fegyvere, az ársapka képtelen volt arra, hogy fékezze a drágulást, ezzel szemben olyan szinten borította meg a piaci viszonyokat, hogy megszüntetése után is jó időbe telhet, mire azok helyreállnak.
Árfigyelő, kötelező akció, az árstop vége – csak kapkodja a fejét az, aki augusztusban élelmiszerboltba ment. Megnéztük, a sok százalékjel árnyékában hogyan is változtak az árak, mennyire vetette vissza a már elindult áresést, de kiderült az is, hogy a kristálycukorért vagy a húsért jóval többet kell fizetnünk, mint eddig.
Orbán Viktor azzal rúgta be a pénteket, hogy közölte: a multi kiskerláncok árspekulánsok. Hogy lehet, hogy mégis ők a legolcsóbbak? Júliusi bevásárlókörünk során erre is kerestük a választ. Na meg arra, milyen árakon mondhatunk búcsút a talán túl hosszú ideig velünk maradt árstopoknak.
Több élelmiszer ára csökkent a tavalyi szintre, és amelyik drágul, ott sem teszi már olyan tempóban, mint néhány hónappal ezelőtt. Beért a kormány kötelező akciója, vagy egészen másról van szó?
Rácsatlakozott a kormány az akcióvonatra, de valójában egy olajozott gépezetből igyekszik kivenni a részét. A márciusban még 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is lassan csökkenést mutat.
A bundás kenyér után a hagymaleves az új luxusétel Magyarországon, és messze még a drágulás vége. De vajon véget ér jövő hónapban az árstop? És indokolt Orbán Viktor optimizmusa? Március végén újból bevásároltunk a vasárnapi ebédre, és mi jóval borúlátóbbak vagyunk, mint a miniszterelnök.
Hol van már a tavalyi forgalom, vagy akár a karácsonyi roham az élelmiszerüzletekben? Januári bolti körképünk csak egy dologban hasonlít az elmúlt éviekre: az árak növekedése továbbra sem állt meg.
Nem hozott csodát a karácsony: látszik, hogy az árkorlátozás nem, csak a piaci folyamatok képesek lassítani az élelmiszerek drágulását.
Kiugró növekedés, az árak stabilizálódása és árcsökkenés is jellemezte a magyar boltokban a novembert – azt a hónapot, amikor újabb két termékkörre terjesztette ki a kormány az árstopot, mihelyst szembesült azzal, hogy éves szinten 40 százalékra nőtt az élelmiszer-infláció.
A kakaós csiga 56 százalékkal drágult, a gyümölcsjoghurt 42 százalékkal, a hamburger 45-tel.
Leeshet az állunk az élelmiszerüzletekben a tojás vagy a kenyér előtt, de vajat sem találunk már 400 forintnál olcsóbban, a rizs meg a tészta ára pedig az egekben – szeptemberi bolti körünkben csupán egyetlen terméket találtunk, ami olcsóbb lett az előző hónaphoz képest, igaz, annak az ára meg épp akkor ugrott egy nagyot.
Itt most nem számít, hogy a kosarat jobbra vagy balra húzza-e valaki.
Hét üzletláncot jártunk végig, hogy olvasóinknak ne kelljen, és összeszámoltuk, mennyiből lehet kihozni a mostani árakon a karácsonyi menüt. Spoiler: hiába az áfacsökkenés vagy a tojáspara vége, nincsenek jó híreink azoknak, akik spórolni szeretnének.
Japánban már tesztelik azt az újfajta bevásárlókosarat, amely a pénztárosokat feleslegessé, a szatyorba pakolást pedig gyerekjátékká teszi.
Fokozatosan eltűnnek a bevásárlókosarak az üzletlánc boltjaiból. Több oka is van a változtatásnak.
Egy bevásárlás alkalmával átlagosan száz forinttal kevesebbet költünk, mint egy éve, vagyis a bevásárlókosarunk értéke 1850 forintról 1750 forintra csökkent. Ráadásul már nem is válogatunk annyit: másfél óra helyett csupán háromnegyedet töltünk egy boltban – derül ki a Gfk Piackutató Intézet legfrissebb felméréséből.
