Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Mint a népmesében: adott is a kormány karácsonyra ajándékot a magyar vásárlóknak, meg nem is. Adott, hiszen az élelmiszerárstop kibővítése után az intézkedést decemberben meghosszabbította 2023. április 30-ig – és elvett, hiszen ezzel legfeljebb azok járnak jól, akik beérik a korlátozott áron és valóban megtalálható termékekkel.
Azt ugyanis a december eleji benzin-mizéria idején megtudhattuk: a megszüntetésre addig vár a kormány, amíg olyan súlyos áruhiány nem alakul ki, mint az üzemanyagok esetében. Ebbe pedig az nem tartozik bele, hogy kristálycukrot vagy árstopos tejet jó ideje csak nagyon korán, vagy nagyon nagy szerencsével lehet találni a hazai boltokban. A kormány persze itt is igyekszik biztosra menni: egy szerdán kiadott rendeletben épp csak azt nem írták le, hogy betiltják az áruhiányt, mindenesetre arra kötelezték a kereskedőket, hogy az eddig előírt mennyiségnek akár a kétszeresét tartsák készleten annak elkerülése érdekében. (Amíg a pánikvásárlást vagy az egyszerű spájzolást nem tudják betiltani.)
Ha kiszámolná, miként hat önre az infláció, itt megteheti:
HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!
Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.
És hogy miért olyan nagy baj, hogy lassan egy éve velünk vannak az árstopok? A piaci viszonyok megborulásának a kereskedőkre hátrányos, de a fogyasztók számára is káros következményeiről már rengeteg cikket írtunk, az elmúlt hetekben azonban Matolcsy György jegybankelnök nagy vihart kavart megszólalásában is azt mondta: az ársapkák önmagukban 3–4 százalékponttal emelték meg az inflációt. Az MNB később elemzéssel támasztotta alá az elnök állításait, ebben kiszámolták például azt, hogy a veszteségek kompenzálása, vagy az árstopos termékek iránti megnövekedett kereslet miatt máshonnan hiányzó alapanyagok hogyan nyomták egyre magasabbra a helyettesítő termékek vagy a feldolgozott élelmiszerek árát. És akkor még nem is említettük a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenységét, ami a belföldi termékek árát emeli, miközben a forint gyengülése meg mindenét, ami importból származik.
Hatósági áras kristálycukrot csak ritkán és szerencsével lehet találni
Reviczky Zsolt
Összességében így jutottunk el odáig decemberre, hogy az élelmiszerek ára csaknem a másfélszeresére nőtt egy év alatt. Karácsonyt követő bevásárlókörünk után pedig elmondhatjuk: a drágulás – árstop ide vagy oda – az év legvégén sem állt meg az élelmiszerüzletekben.
Az árak értékelésekor nem árt persze figyelembe venni azt, hogy 2022-ben nemcsak az infláció, de hosszú évek után az áruhiány is visszatért, ami karácsony környékén halmozottan jelentkezett, nem csoda, hogy bizonyos termékekből a hvg.hu által felmért legolcsóbb elérhető opció „békeidőben” csak a középmezőnyre lett volna elég. Így fordulhatott elő például az, hogy az étolajnál és a tojásnál az árstop ellenére az átlagos árszint emelkedést mutat. Más kérdés, hogy a tojás drágulása még mindig eltörpül a csomagolóhelyi, vagyis a nagykereskedelmi árak növekedése mellett: az árstop alapjául szolgáló szeptember 30-i árszinthez képest most 34 százalékkal magasabb ez az árszint az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint – a fogyasztói árak esetében szeptember vége óta 17 százalékos drágulást tapasztaltunk most.
A másik új árstopos termék, a burgonya esetében pedig a piaci logika érvényesül: ahogy csökken a nagybani piaci ára a belföldi krumplinak, úgy lett olcsóbb a kiskereskedelmi láncoknál is. Más kérdés, mi lesz, ha – ahogy azt korábban ígérték – tényleg elfogy a hazai termék, és importból fogják majd pótolni.
Az importnál igazából attól függ az ár, hogyan alakul a forint árfolyama az euróhoz képest. Ott pedig a nagy kérdés sokáig az volt, mi is történik, ha megszületik végre a megállapodás az Európai Bizottság és a kormány között – hát ezt aláírták karácsony előtt, de megint csak a már említett népmesei módon: az országgal szembeni eljárásnak még távolról sincs vége, ezzel együtt a bizonytalanságoknak sem. Mindezt a piac 400 forint körüli euróárfolyamon árazta be – ez ugyan alacsonyabb az elmúlt hónapokra jellemző szintnél, de még mindig jóval magasabb a háború előttinél. Mindent összevetve: még mindig erős az árnyomás az élelmiszereknél.
Ez mostani felmérésünk szerint átlagosan 17 százalékos drágulást jelent első bevásárlásunkhoz, áprilishoz képest. Hozzá kell azonban tenni: mindezt úgy, hogy a termékkörnek már a felén van ársapka – igaz, egyes termékeknél, így is drágább az elérhető legolcsóbb, mint pár hónappal ezelőtt. Az év „drágulásbajnokainak” a legtöbbjénél azonban szó sincs arról, hogy megállt, vagy akár lassult volna a drágulás – az egyetlen kivétel a kenyér, ott többnyire a novemberivel megegyező volt az ár.
Ami az üzleteket illeti, ebben a hónapban a három diszkontban tudtuk a legolcsóbban kihozni négyfogásos ebédünket: a legjobban (csaknem 9 százalékkal olcsóbban a 8015 forintos átlagárnál) az Aldiban jöttünk ki, a második a Lidl, a harmadik a Penny lett. Hasonló a sorrend, ha kivesszük az árstopos termékeket a kosárból: ott az Aldi mögött a Penny, Lidl a sorrend.
| Mit főztünk ki? |
Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hét nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Prima, Spar, Tesco). A bevásárlólistában szerepel minden árstopos termék, de olyanok is, amelyek drágulása meghatározta az elmúlt időszakot (például a vaj vagy a tojás). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, illetve a száraztésztát, ahol a jellemző, félkilós zacskót. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely egy csirkeaprólékkal készülő zöldséglevesből, egy sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.) |
