#biogazdálkodás

Tényleg félnünk kell már az almaevéstől is?

Ehetünk-e almát, vagy már azt is mérlegelni kell, miből mennyi marad benne? Mit ér a mosás, a hámozás, eltűnnek-e a vegyszermaradványok sütés vagy főzés után, és mi a különbség a bio és a hagyományos alma között? Miért csak néhány almafajtát látunk a boltokban, és hogyan torzítja a piacot a 27 százalékos áfa? Németh Gyula több mint húsz éve foglalkozik biogazdálkodással. A szakemberrel vegyszermaradványokról, az almatermesztés kihívásairól, a bio és a konvencionális almák közti különbségekről is beszélgettünk, a közelmúlt vitái nyomán.


A magyar gazdák ódzkodnak a „lusta” talajműveléstől, pedig az a jövő nagy üzlete lehet

Az iparhoz hasonlóan az agrárvilág szereplőit is bevonnák a szén-dioxid-kvóták kereskedésébe, ám ahhoz, hogy egy gazdaság földje szénmentessé, és igazán termővé váljon, 10-12 éven át egy speciális talajművelő módszert kell alkalmazni. A pénzen kívül ösztönző lehet a tudat, hogy ezzel sokban hozzá lehet járulni a klímakatasztrófa elkerüléséhez.








Ombudsman: Kishantos méltó az alkotmányos védelemre

A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre - olvasható az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének állásfoglalásában, amelyet a Kishantosi Nonprofit Kft. panasza mentén folytatott vizsgálat alapján írt.


Kinyírják az ökológiai gazdálkodás magyar fellegvárát?

Úgy fest, a szó legszorosabb értelmében beszántanak egy európai hírű magyar A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet döntése alapján a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ 21 éves múltra visszatekintő, nemzetközi hírű Ökológiai Mintagazdasága idén november 1-től elveszti területeit. Az okokról és a háttérről szerdán tájékoztatnak az érintettek.


Hasmenésjárvány: „Németországnak nincs oka bocsánatot kérni Európától”

„Németországnak nincs oka bocsánatot kérni Európától, sem a spanyoloktól, sem általában az európai zöldség- és gyümölcstermelőktől” – utasítja vissza önérzetesen a vádakat Gaby-Fleur Böl, a berlini Kockázatelemző Intézet (Bundesinstitut für Risikobewertung, BfR) fő kommunikátora. Szerinte abból sokkal nagyobb baj származott volna, ha a német hatóságok lakatot tesznek a szájukra.