Azt hiszi, hogy az állatok az álcázás mesterei? Akkor nézze meg ezt a növényt
Nem az állatok a megtévesztés egyedüli mesterei: egy új tanulmány szerint a növények is képesek hasonló álcázási trükkökre. Ott van például a Corydalis hemidicentra.
Nem az állatok a megtévesztés egyedüli mesterei: egy új tanulmány szerint a növények is képesek hasonló álcázási trükkökre. Ott van például a Corydalis hemidicentra.
Az elmúlt harmincezer évben már ötször majdnem elpusztult az ausztrál Nagy-korallzátony az éghajlattal összefüggő környezeti változások miatt, ám mindig sikerült regenerálódnia – állapították meg ausztrál kutatók, akik szerint azonban nem biztos, hogy a koralltelep képes lesz túlélni jelenlegi hanyatlását is.
Új emlősfajt fedeztek fel egy 130 millió éves észak-amerikai koponyalelet alapján, amely az ősi Pangea szuperkontinens szétválásának időpontját is későbbire teheti.
Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.
Magyar és német kutatók kimutatták, hogy a gólyák vonulásuk alatt két jellegzetes "személyiségtípusba” sorolhatók: a vezetők feltérképezik a légáramlatokat, míg a követők inkább a nyomukba szegődnek. Az pedig, hogy egy gólya melyik stratégiát választja, egyúttal jól jelzi vonulási útjának végállomását is.
Egész télen, vagyis nyolc hónapon át alszanak kővé dermedve, vizeletüket visszatartva az apró alaszkai erdei békák. A tudósok most kiderítették, hogyan képesek így életben maradni.
Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk.
A Taschen művészeti kiadó egy különleges könyvvel jelentkezik, ami nagy segítség lehet az anatómia vizsgán, de bárki számára érdekes élmény lesz, akit érdekel a biológia vagy az emberi test.
A földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza – állítják amerikai kutatók, akik a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrofosszíliákat, amelyeket egy csaknem 3,5 milliárd éves kőzetben fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában.
Vannak olyan emberek, akik a többiekhez képest egy pici “extrával” születnek: egy extra “füllyukkal”, hogy egészen pontosan fogalmazzunk. A fül külső részén, a felső porc tövében található aprócska lyuk pontosan úgy néz ki, mintha egy piercing helye lenne, de egyáltalán nem erről van szó.
Afrika legmagasabb hegye, a Kilimandzsáró egyik lakatlan völgyében bukkantak a kontinens legmagasabb fájára: a 81,5 méteres Entandrophragma excelsum a mahagónifélék családjába tartozik.
A „furcsa” magyar településnevek képzeletbeli versenyében Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megye egészen biztosan a befutók közt lenne.
Ahogy a póknem elnevezése is tanúsítja, a nőstények párosodás közben gyakran felfalják a hímeket, ezért – ahogy kanadai tudósok megfigyelték – a hímek elkezdtek még kifejletlen nőstényeket megtermékenyíteni. A még nem érett nőstények elrakják a spermát azokra az időkre, amikor már kifejlettek lesznek, és így létrejön a megtermékenyítés.
A világ egyik legismertebb játékának a lehető legkisebb változata készült el, amelyben az apró állatok a táplálékukért küzdenek.
A tudomány egyre pontosabb választ tud adni arra, hogy miért öregszik és hal meg idővel minden, ami él, és miért számíthatnak hosszabb életre a nők. Egyes öregedéselméletek szerint attól lesz rövidebb az életünk, hogy testünk karbantartása helyett inkább az utódok nemzésére és felnevelésére koncentrálunk. Legyen intő jel az ecetmuslica-életmód!
Lézerszkennerrel sikerült nagy pontossággal bemérni, hogyan viselkednek a fák éjszakánként. Az eredmény a magyar–finn–osztrák kutatócsoportot is váratlanul érte.
Genetikusok megtalálták azokat a géneket, amik a zsiráfok hosszú nyakának kialakulásáért felelnek.
Egy Új-Guineán honos gyíkcsoport különleges tulajdonsággal rendelkezik: zöld színű a vére. A kutatók DNS-vizsgálatokkal próbálják kideríteni, milyen előnyökkel járhat ez a tulajdonság és milyen úton fejlődött ki az evolúció során.
A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják“ a vizet.
Kínai és ausztrál kutatók 1445 új RNS-vírusfajt fedeztek fel, ami várhatóan megkönnyíti a jövőben a vírusfejlődésre és az élet eredetének felderítésére vonatkozó kutatásokat.